A szerelem fogalma az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n folyamatos \u00e1talakul\u00e1son ment kereszt\u00fcl. Minden kor \u00e9s kult\u00fara saj\u00e1t \u00e9rtelmez\u00e9ssel, metafor\u00e1val \u00e9s norm\u00e1val ruh\u00e1zta fel a szerelem \u00e9rz\u00e9s\u00e9t. Kezdetben a p\u00e1rkapcsolatokban a t\u00fal\u00e9l\u00e9s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rdek domin\u00e1lt, \u00e9s a romantikus \u00e9rzelmek h\u00e1tt\u00e9rben maradtak <\/i><\/i>. Ahogy azonban civiliz\u00e1ci\u00f3ink fejl\u0151dtek, a szerelem egyre \u00f6sszetettebb\u00e9 v\u00e1lt: a biol\u00f3giai \u00f6szt\u00f6n\u00f6k mellett kultur\u00e1lis eszm\u00e9k, vall\u00e1si tan\u00edt\u00e1sok \u00e9s irodalmi ide\u00e1lok form\u00e1lt\u00e1k \u00e1t e sokarc\u00fa jelens\u00e9get <\/i><\/i>. Az al\u00e1bbiakban v\u00e9gigkalauzoljuk az olvas\u00f3t a szerelem fogalm\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9neti utaz\u00e1s\u00e1n \u2013 az \u00f3kori m\u00edtoszok vad szenved\u00e9ly\u00e9t\u0151l a pl\u00e1t\u00f3i eszm\u00e9nyekig, a lovagi h\u0171s\u00e9g idealizmus\u00e1t\u00f3l a romantika l\u00e1zad\u00e1s\u00e1ig, eg\u00e9szen a tudom\u00e1nyos kor demisztifik\u00e1l\u00f3 elemz\u00e9seiig, valamint p\u00e1rhuzamos pillant\u00e1st vet\u00fcnk az Indi\u00e1t\u00f3l Jap\u00e1nig terjed\u0151 keleti trad\u00edci\u00f3kra is.<\/i><\/i><\/p>\n\u00d3kori Mediterr\u00e1neum \u2013 a szenved\u00e9ly isteni k\u00e1osza<\/b><\/h2>\n
Az \u00f3kori Mediterr\u00e1neum kult\u00far\u00e1iban \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kn\u00e9l \u00e9s a k\u00f6zel-keleti civiliz\u00e1ci\u00f3kban \u2013 a szerelem els\u0151sorban nyers, element\u00e1ris szenved\u00e9lyk\u00e9nt jelent meg. A mitol\u00f3gi\u00e1k tan\u00fas\u00e1ga szerint a szerelmet istenek personifik\u00e1lt\u00e1k, akiknek beavatkoz\u00e1sa gyakran k\u00e1oszt \u00e9s konfliktust hozott az emberek vil\u00e1g\u00e1ba. Gondoljunk csak Aphrodit\u00e9re, a g\u00f6r\u00f6g szerelemistenn\u0151re, aki nem csup\u00e1n a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s v\u00e1gy megtestes\u00edt\u0151je volt, hanem sz\u00e1mos visz\u00e1ly \u00e9s politikai intrika forr\u00e1sa is. A tr\u00f3jai h\u00e1bor\u00fa legend\u00e1ja is egy szerelmi h\u00e1romsz\u00f6gb\u0151l, Parisz \u00e9s Hel\u00e9na v\u00e9gzetes vonzalm\u00e1b\u00f3l bontakozott ki, jelezve, hogy a szerelem az \u00f3kort\u00f3l fogva vesz\u00e9lyes, fegyelmezhetetlen er\u0151nek<\/b><\/span> sz\u00e1m\u00edtott.<\/p>\n A domin\u00e1ns metafor\u00e1k ebben a korban a \u201cvakszerelem\u201d nyilai<\/b><\/span> \u00e9s a \u201c\u0151r\u00fclet\u201d<\/b><\/span> voltak. A szerelmes embert mintegy megig\u00e9zte \u00c9rosz nyila \u2013 az \u00e9rzelem k\u00fcls\u0151, isteni er\u0151k\u00e9nt hatolt bel\u00e9, \u00e9s esz\u00e9t vette. Szapph\u00f3, a g\u00f6r\u00f6g k\u00f6lt\u0151n\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul \u201c\u00e9des-bizserget\u0151 m\u00e1morhoz\u201d hasonl\u00edtotta a szerelmet, ami megrend\u00edti a testet-lelket. A szerelmes \u00e1llapotot gyakorta tekintett\u00e9k isteni \u0151r\u00fcletnek<\/b><\/span>: Plat\u00f3n is utalt r\u00e1, hogy a szerelem egy fajt\u00e1ja \u201ctheia mania\u201d, vagyis megsz\u00e1llotts\u00e1g, amelyet az istenek k\u00fcldenek az emberre. Ennek az volt az \u00fczenete, hogy a szerelem \u2013 b\u00e1r isteni eredet\u0171 \u2013 irracion\u00e1lis \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthatatlan; nem tartotta tiszteletben a t\u00e1rsadalmi rendet sem, hiszen Aphrodit\u00e9 \u201ca h\u00e1zass\u00e1gra sincs tekintettel, csak azzal t\u00f6r\u0151dik, hogy a f\u00e9rfi \u00e9s a n\u0151 egym\u00e1s\u00e9i legyenek\u201d.<\/p>\n A t\u00e1rsadalmi szerep<\/b><\/span>: Az \u00f3kori Mediterr\u00e1neumban a h\u00e1zass\u00e1got els\u0151sorban gazdas\u00e1gi \u00e9s dinasztikus c\u00e9lok vez\u00e9relt\u00e9k, a szerelem pedig gyakran ezeknek al\u00e1rendelten vagy azon k\u00edv\u00fcl l\u00e9tezett. Az egy\u00e9ni \u00e9rzelmek a p\u00e1rkapcsolatokban m\u00e1sodlagosnak sz\u00e1m\u00edtottak. A h\u00e1zass\u00e1g a vagyon \u00e9s v\u00e9rvonal biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta, m\u00edg a szenved\u00e9lyes szerelmet az irodalom \u00e9s a m\u00edtoszok vil\u00e1ga \u201c\u00e9ltette ki\u201d. Az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g f\u00e9rfiak p\u00e9ld\u00e1ul gyakran nem a feles\u00e9g\u00fckn\u00e9l kerestek romantikus-intellektu\u00e1lis t\u00e1rsas\u00e1got, hanem het\u00e9r\u00e1kn\u00e1l, m\u0171velt kurtiz\u00e1nokn\u00e1l. A n\u0151k eset\u00e9ben a h\u0171tlens\u00e9get szigor\u00faan b\u00fcntett\u00e9k (Mezopot\u00e1mi\u00e1ban ak\u00e1r hal\u00e1llal is ), jelezve, hogy a n\u0151i szerelmi \u201ckileng\u00e9s\u201d a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi rend elleni b\u0171nnek sz\u00e1m\u00edtott. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben a szerelem ebben a korban a rendbomlaszt\u00e1s potenci\u00e1lis forr\u00e1sa<\/b><\/span> volt: \u00e9des b\u0171n \u00e9s isteni \u00e1ld\u00e1s egyszerre, amely hatalmas \u00f6r\u00f6m\u00f6ket \u00e9s trag\u00e9di\u00e1kat hozott az emberek \u00e9let\u00e9be.<\/p>\n \u00c1rnyoldalai<\/b><\/span>: A szerelem \u00f3kori felfog\u00e1s\u00e1ban ott rejlett a f\u00e9lelem a kontrollveszt\u00e9st\u0151l. Mivel isteni eredet\u0171 \u201c\u0151r\u00fcletk\u00e9nt\u201d fogt\u00e1k fel, az embert sebezhet\u0151v\u00e9 tette a szenved\u00e9llyel szemben. Sz\u00e1mos m\u00edtosz \u00e9s trag\u00e9dia int p\u00e9ld\u00e1val: M\u00e9deia f\u00e9ktelen szerelmi f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben gyermekeit is meg\u00f6li; Phaedra az istenn\u0151 s\u00fajtotta v\u00e1gy miatt saj\u00e1t \u00e9s mostohafia \u00e9let\u00e9t is t\u00f6nkreteszi. A szerelmesek \u00edgy gyakran v\u00e1ltak a sors (vagy az istenek) j\u00e1t\u00e9kszer\u00e9v\u00e9. A szerelem \u00e1rnyoldala teh\u00e1t a puszt\u00edt\u00f3 v\u00e9glet<\/b><\/span>, a csal\u00e1dot \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get fenyeget\u0151 k\u00e1osz volt \u2013 nem v\u00e9letlen, hogy a b\u00f6lcsek \u00f3va intettek az \u00e9szt elhom\u00e1lyos\u00edt\u00f3 szenved\u00e9lyt\u0151l.<\/p>\n Az i. e. 4. sz\u00e1zadban, a klasszikus g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fia cs\u00facs\u00e1n Pl\u00e1t\u00f3n<\/b><\/span> \u00faj dimenzi\u00f3t adott a szerelem \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek. Az addigi f\u00f6ldi \u00e9s t\u00f6bbnyire \u00e9rz\u00e9ki felfog\u00e1ssal szemben megjelent a \u201cplat\u00f3ni szerelem\u201d<\/b><\/span> eszm\u00e9je, amely metaforikus l\u00e9trak\u00e9nt<\/b><\/span> szolg\u00e1lt az emberi l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az \u00e9rz\u00e9kekt\u0151l elrugaszkodva feljebb, a transzcendens vil\u00e1g fel\u00e9 emelkedjen. Pl\u00e1t\u00f3n h\u00edres m\u0171v\u00e9ben, a Lakoma<\/i> (Symposion) c\u00edm\u0171 dial\u00f3gusban Sz\u00f3krat\u00e9sz \u00e9s m\u00e1s vend\u00e9gek besz\u00e9deib\u0151l bontakozik ki az a gondolat, miszerint az igaz szerelem nem mer\u00fcl ki a testi v\u00e1gyban. Egy Sz\u00f3krat\u00e9sznek tulajdon\u00edtott tan p\u00e9ld\u00e1ul a Sz\u00e9ps\u00e9g l\u00e9tr\u00e1j\u00e1r\u00f3l<\/b><\/span> sz\u00f3l: a szerelmes el\u0151sz\u00f6r egy konkr\u00e9t test sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t csod\u00e1lja, majd fokozatosan r\u00e1\u00e9bred a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosabb form\u00e1ira, v\u00e9g\u00fcl pedig eljut a Sz\u00e9p eszm\u00e9j\u00e9nek szeml\u00e9l\u00e9s\u00e9hez \u2013 ez m\u00e1r maga a tiszta, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 idea. Itt a szerelem c\u00e9lja nem a fizikai egyes\u00fcl\u00e9s, hanem a l\u00e9lek nemesb\u00edt\u00e9se<\/b><\/span> \u00e9s a b\u00f6lcsess\u00e9g megszerz\u00e9se.<\/p>\n Domin\u00e1ns metafora<\/b><\/span>: A plat\u00f3ni gondolkod\u00e1sban a szerelem sz\u00e1rnyakat ad\u00f3 er\u0151k\u00e9nt<\/b><\/span> vagy felfel\u00e9 vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151fokok sorak\u00e9nt<\/b><\/span> jelenik meg. Pl\u00e1t\u00f3n m\u00e1sik dial\u00f3gus\u00e1ban, a Phaidrosz<\/i>-ban a l\u00e9lek sz\u00e1rnyas szeker\u00e9hez hasonl\u00edtja az emberi term\u00e9szetet, melyet az \u00e9gi szerelm\u00e9lm\u00e9ny t\u00e1pl\u00e1l: a f\u00f6ldi sz\u00e9ps\u00e9g l\u00e1tv\u00e1nya eml\u00e9kezteti a lelket az igaz, \u00f6r\u00f6k Sz\u00e9ps\u00e9gre, \u00e9s sz\u00e1rnyra kelti azt. A pl\u00e1t\u00f3i fordulat l\u00e9nyege, hogy a szerelem transzcendens ir\u00e1nyt<\/b><\/span> kapott: a fizikai vonzalmat al\u00e1rendelte egy magasabb, isteni sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s j\u00f3s\u00e1g ir\u00e1nti v\u00e1gyakoz\u00e1snak.<\/p>\n A szerelem \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s t\u00e1rsadalmi szerepe<\/b><\/span>: Pl\u00e1t\u00f3n eszm\u00e9in kereszt\u00fcl a szerelem el\u0151sz\u00f6r nyert filoz\u00f3fiai rangot \u00e9s mor\u00e1lis tartalmat. A val\u00f3di (pl\u00e1t\u00f3i \u00e9rtelemben vett) szerelem m\u00e1r nem csup\u00e1n egy\u00e9ni \u00e9rz\u00e9s vagy k\u00e1pr\u00e1zat, hanem a l\u00e9lek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek motorja \u2013 egyfajta tan\u00edt\u00f3mester, amely az embert er\u00e9nyre \u00f6szt\u00f6nzi. Ez a felfog\u00e1s persze er\u0151sen elit jelleg\u0171<\/b><\/span> volt: a plat\u00f3ni szerelem eszm\u00e9ny\u00e9t legink\u00e1bb m\u0171velt filoz\u00f3fusok \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyaik gyakorolhatt\u00e1k (ahogy azt Plat\u00f3n \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya, Arisztotel\u00e9sz f\u00e9rfibar\u00e1ts\u00e1gai, illetve a g\u00f6r\u00f6g eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 szerelmi k\u00f6lt\u00e9szet is mutatja). A mindennapi g\u00f6r\u00f6g t\u00e1rsadalomban ett\u0151l m\u00e9g nem a plat\u00f3ni idea hat\u00e1rozta meg a h\u00e1zass\u00e1gokat \u2013 de az \u00e9rtelmis\u00e9g \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a kereszt\u00e9ny gondolkod\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 hat\u00e1sa lett annak, hogy a szerelemr\u0151l lehet \u00edgy, elvont \u00e9s spiritu\u00e1lis kateg\u00f3ri\u00e1kban<\/b><\/span> is gondolkodni.<\/p>\n \u00c1rnyoldal<\/b><\/span>: A plat\u00f3ni szerelem eszm\u00e9nye b\u00e1r felemel\u0151, rejt mag\u00e1ban bizonyos ellentmond\u00e1sokat. Az\u00e1ltal, hogy lebecs\u00fcli a testi, \u00e9rz\u00e9ki vonzalmat (mint \u201calacsonyabb rend\u0171t\u201d), a val\u00f3s\u00e1gos emberi intimit\u00e1st k\u00f6nnyen m\u00e1sodrang\u00fanak \u00edt\u00e9li. Az eszm\u00e9ny\u00edtett szerelem hajszol\u00e1sa sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges esetben val\u00f3s\u00e1gtagad\u00e1shoz<\/b><\/span> vezethet: a val\u00f3di emberi kapcsolatok ki\u00fcresednek az idea \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. Erre utalt m\u00e1r Pl\u00e1t\u00f3n kort\u00e1rsa, Arisztophan\u00e9sz is egy g\u00f6rbe t\u00fck\u00f6rben: a Lakoma<\/i>-ban el\u0151adott m\u00edtosz\u00e1ban \u2013 mely szerint az ember eredetileg kett\u00e9has\u00edtott l\u00e9ny, aki \u00e9lete p\u00e1rj\u00e1t keresi \u2013 arra figyelmeztet, hogy a szerelem tal\u00e1n m\u00e9gis \u201chi\u00e1ny\u201d \u00e9s beteljes\u00edthetetlen v\u00e1gy<\/b><\/span> marad, hisz sosem tal\u00e1ljuk meg a t\u00f6k\u00e9letes egys\u00e9get \u00f6nmagunkkal. E kritika ellen\u00e9re a plat\u00f3ni fordulat \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge m\u00e1ig hat: a szerelem fogalm\u00e1ban az\u00f3ta is ott vibr\u00e1l a transzcendens, keres\u0151 elem<\/b><\/span>, az a hit, hogy a szerelmen kereszt\u00fcl valami t\u00f6bbet, \u00f6r\u00f6kebbet \u00e9rinthet\u00fcnk meg.<\/p>\n A r\u00f3mai kult\u00fara \u2013 r\u00e9szben a hell\u00e9n hat\u00e1sokat \u00e1tv\u00e9ve, r\u00e9szben saj\u00e1tosan gyakorlatias szellem\u00e9t k\u00f6vetve \u2013 a szerelmet j\u00f3zanabb, f\u00f6ldh\u00f6zragadtabb szeml\u00e9lettel k\u00f6zel\u00edtette meg. Domin\u00e1ns metafor\u00e1ja<\/b><\/span> a szerelemnek itt ak\u00e1r a \u201cpiac\u201d vagy \u201cszerz\u0151d\u00e9s\u201d<\/b><\/span> is lehetne: a h\u00e1zass\u00e1got a r\u00f3maiak els\u0151sorban t\u00e1rsadalmi szerz\u0151d\u00e9snek tekintett\u00e9k, m\u00edg a szerelmi szenved\u00e9lyt sokszor k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztott\u00e1k a csal\u00e1di \u00e9lett\u0151l. A r\u00f3mai csal\u00e1d alapja a patria potestas<\/i> (apai hatalom) \u00e9s a csal\u00e1df\u0151i autorit\u00e1s volt, a h\u00e1zass\u00e1g pedig a vagyon \u00e9s a politikai kapcsolatok igazgat\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lta. Ebbe a keretbe a romantikus szerelem ritk\u00e1n f\u00e9rt bele els\u0151dleges indokk\u00e9nt.<\/p>\n A szerelem \u00e9rtelmez\u00e9se<\/b><\/span>: A r\u00f3mai elit kult\u00far\u00e1ban k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa felfog\u00e1s uralkodott. Egyr\u00e9szt ott volt a praktikus, t\u00e1rsadalmi szerelemfelfog\u00e1s<\/b><\/span>: a r\u00f3mai erk\u00f6lcs (mos maiorum) a h\u0171 feles\u00e9get \u00e9s csal\u00e1dany\u00e1t idealiz\u00e1lta, a f\u00e9rfiakt\u00f3l pedig elv\u00e1rta, hogy csal\u00e1djuk j\u00f3l\u00e9t\u00e9r\u0151l gondoskodjanak. M\u00e1sr\u00e9szt viszont a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a mindennapokban a r\u00f3maiak nem tagadt\u00e1k meg magukt\u00f3l az \u00e9rz\u00e9ki \u00e9lvezeteket<\/b><\/span>. A h\u00edres latin k\u00f6lt\u0151k \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Catullus vagy Ovidius \u2013 verseikben ny\u00edltan vallottak szerelmi \u00f6r\u00f6mr\u0151l \u00e9s k\u00ednr\u00f3l: Catullus l\u00edr\u00e1j\u00e1ban a szerelem egyszer vad szenved\u00e9ly (\u201cGy\u0171l\u00f6l\u00f6k \u00e9s szeretek\u2026\u201d), m\u00e1sszor j\u00e1t\u00e9kos csipkel\u0151d\u00e9s; Ovidius pedig egyenesen Ars amatoria<\/i> (A szerelem m\u0171v\u00e9szete) c\u00edmmel \u00edrt \u201ck\u00e9zik\u00f6nyvet\u201d a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s tr\u00fckkjeir\u0151l. Az ilyen m\u0171vek m\u00f6g\u00f6tt felsejlik a r\u00f3mai szeml\u00e9let: a szerelem egyfajta \u00fcgyess\u00e9g \u00e9s strat\u00e9gia<\/b><\/span> k\u00e9rd\u00e9se is, amit tanulni lehet, s amely az \u00e9let \u00e9lvezetes tartoz\u00e9ka \u2013 de nem felt\u00e9tlen\u00fcl azonos a h\u00e1zast\u00e1rsi kapcsolattal.<\/p>\n T\u00e1rsadalmi szerep<\/b><\/span>: A r\u00f3mai k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rkor idej\u00e9n a szerelem kett\u0151s t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszban volt. A hivatalos erk\u00f6lcs<\/b><\/span> a csal\u00e1dany\u00e1t \u00e9s a h\u0171s\u00e9ges h\u00e1zast\u00e1rsat d\u00edcs\u00e9rte; Augustus cs\u00e1sz\u00e1r m\u00e9g t\u00f6rv\u00e9nyekkel is pr\u00f3b\u00e1lta szab\u00e1lyozni a h\u00e1zass\u00e1gokat \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni a gyermekv\u00e1llal\u00e1st (pl. b\u00fcntette a h\u00e1zass\u00e1gt\u00f3l tart\u00f3zkod\u00f3 f\u00e9rfiakat \u00e9s jutalmazta a sokgyermekeseket). Mindez azt mutatja, hogy \u00e1llami szinten a szerelemnek al\u00e1rendelt, hasznos\u00edtott szerepet sz\u00e1ntak: a stabil h\u00e1zass\u00e1got a birodalom fundamentum\u00e1nak tekintett\u00e9k. Ugyanakkor a mag\u00e1n\u00e9letben<\/b><\/span> a r\u00f3mai t\u00e1rsadalom meglehet\u0151sen toler\u00e1ns volt a h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcli szerelmi viszonyokkal \u2013 legal\u00e1bbis a f\u00e9rfiak sz\u00e1m\u00e1ra. A tehet\u0151sebb polg\u00e1rok \u00e9s nemesek k\u00f6r\u00e9ben bevett gyakorlat volt a szeret\u0151tart\u00e1s; a bord\u00e9lyh\u00e1zak \u00e9s f\u00fcrd\u0151kult\u00fara vir\u00e1gzott, jelezve, hogy a szerelem testi vonatkoz\u00e1sait ny\u00edltan kezelt\u00e9k. A n\u0151k mozg\u00e1stere j\u00f3val sz\u0171kebb volt: a h\u0171tlen feles\u00e9get el\u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyesen b\u00fcntett\u00e9k, m\u00edg a f\u00e9rfiak kalandjait t\u00f6bbnyire szemet hunyva fogadta a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny. E kett\u0151s m\u00e9rce is arra utal, hogy a szerelem a r\u00f3maiakn\u00e1l hierarchikus keretben<\/b><\/span> l\u00e9tezett: a csal\u00e1d fennmarad\u00e1sa, a v\u00e9rvonal tisztas\u00e1ga volt a c\u00e9l, \u00e9s ami ezt nem zavarta, annak (f\u0151leg ha f\u00e9rfi\u00fai kiv\u00e1lts\u00e1g volt) megvolt a maga helye.<\/p>\n \u00c1rnyoldal<\/b><\/span>: A r\u00f3mai praktikum \u00e1rnyoldala a szerelem ter\u00e9n a ki\u00fcresed\u0151 intimit\u00e1s<\/b><\/span> \u00e9s a mor\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1g<\/b><\/span> lehetett. A cs\u00e1sz\u00e1rkor v\u00e9g\u00e9re p\u00e9ld\u00e1ul sok kort\u00e1rs r\u00f3mai \u00edr\u00f3 panaszkodik a h\u00e1zass\u00e1g int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek v\u00e1ls\u00e1g\u00e1ra: gyakoriv\u00e1 v\u00e1ltak a v\u00e1l\u00e1sok, a fels\u0151 r\u00e9tegekben a h\u00e1zass\u00e1g sokszor form\u00e1lis lett, m\u00edg az \u00e9rzelmeket kalandokban \u00e9lt\u00e9k ki. A csal\u00e1don bel\u00fcli szeretet hi\u00e1nya \u00e9s a t\u00e1rsas mag\u00e1ny \u00e9rz\u00e9se megjelenik a korabeli irodalomban. A t\u00falzott pragmatizmus a szerelemben cinizmushoz<\/b><\/span> vezetett: Seneca vagy Juvenalis m\u0171veiben m\u00e1r az erk\u00f6lcsi dekadencia jelek\u00e9nt \u00edt\u00e9lik meg, hogy R\u00f3m\u00e1ban \u201cminden elad\u00f3, m\u00e9g V\u00e9nusz is\u201d. Vagyis a szerelmet fenyegette az a vesz\u00e9ly, hogy puszt\u00e1n \u00e9lvezeti cikk\u00e9 vagy \u00fczlett\u00e9<\/b><\/span> sil\u00e1nyul, elvesz\u00edtve b\u00e1rmif\u00e9le nemesebb jelent\u00e9st. A m\u00e1sik oldalon pedig a merev t\u00e1rsadalmi szab\u00e1lyok (pl. a n\u0151k elnyom\u00e1sa, a rangon aluli kapcsolatok tilalma) miatt sok \u0151szinte \u00e9rzelem fojt\u00f3dhatott el \u2013 a szerelem itt l\u00e1zad\u00e1sk\u00e9nt<\/b><\/span> jelentkezett (gondoljunk Kleop\u00e1tra \u00e9s Marcus Antonius t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re, ahol a politikai \u00e9s szerelmi szenved\u00e9ly szembeker\u00fcl a r\u00f3mai norm\u00e1kkal). A r\u00f3mai szerelemk\u00e9p teh\u00e1t egyszerre szenvedett a t\u00falzott szabadoss\u00e1g \u00e9s a t\u00falzott merevs\u00e9g ellentmond\u00e1s\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n A zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny kult\u00fark\u00f6r alapvet\u0151en \u00faj ir\u00e1nyt adott a szerelem felfog\u00e1s\u00e1nak az antikvit\u00e1shoz k\u00e9pest. A Biblia, majd a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z tan\u00edt\u00e1sai integr\u00e1lt\u00e1k a szerelem fogalm\u00e1t a vall\u00e1sos vil\u00e1grendbe, egyszerre magasztos\u00edtva \u00e9s szab\u00e1lyozva<\/b><\/span> azt. Domin\u00e1ns metafor\u00e1v\u00e1<\/b><\/span> v\u00e1lt a \u201csz\u00f6vets\u00e9g\u201d \u00e9s \u201c\u00e1ldozat\u201d<\/b><\/span>: a szerelem itt Isten \u00e9s ember k\u00f6zti kapcsolat mint\u00e1j\u00e1ra nyeri el \u00e9rtelm\u00e9t (gondoljunk az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g \u00c9nekek \u00e9nek\u00e9re<\/i>, melyet hagyom\u00e1nyosan Isten \u00e9s v\u00e1lasztott n\u00e9pe k\u00f6zti szeretet alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt is magyar\u00e1znak). Az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g pedig azt hirdeti, hogy \u201cIsten a szeretet\u201d, illetve \u201cnincs nagyobb szeretet ann\u00e1l, mint ha valaki \u00e9let\u00e9t adja bar\u00e1tai\u00e9rt\u201d \u2013 ezzel a \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3 szeretet (agap\u00e9)<\/b><\/span> eszm\u00e9nye ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\n A szerelem \u00e9rtelmez\u00e9se<\/b><\/span>: A kereszt\u00e9ny gondolkod\u00e1s kett\u00e9v\u00e1lasztotta az isteni, felebar\u00e1ti szeretetet (agap\u00e9<\/i> vagy caritas<\/i>) \u00e9s a testi szerelmet (eros<\/i>). El\u0151bbit er\u00e9nynek tekintette \u2013 Isten szeretete \u00e9s az emberek egym\u00e1s ir\u00e1nti szeretete a hit k\u00f6zponti parancsa lett \u2013, ut\u00f3bbit viszont gyanakv\u00e1ssal szeml\u00e9lte, mint a b\u0171nbees\u00e9shez \u00e9s az \u00f6szt\u00f6n\u00f6kh\u00f6z k\u00f6t\u0151d\u0151 er\u0151t. A h\u00e1zass\u00e1got a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1ny szents\u00e9gnek<\/i> nyilv\u00e1n\u00edtotta, de hossz\u00fa ideig nem a romantikus boldogs\u00e1g kiteljesed\u00e9sek\u00e9nt, hanem ink\u00e1bb a b\u0171n megel\u0151z\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a gyermeknemz\u00e9snek<\/b><\/span> al\u00e1rendelt int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt. Szent P\u00e1l leveleiben p\u00e9ld\u00e1ul azt tan\u00e1csolja: \u201cjobb h\u00e1zass\u00e1gban \u00e9lni, mint \u00e9gni (a v\u00e1gyt\u00f3l)\u201d, azaz a h\u00e1zass\u00e1g sz\u00fcks\u00e9ges engedm\u00e9ny a testi v\u00e1gy kord\u00e1ban tart\u00e1s\u00e1ra. Az egyh\u00e1zaty\u00e1k (pl. Szent \u00c1goston) a t\u00falzott testi vonzalmat a l\u00e9lekre n\u00e9zve vesz\u00e9lyesnek tartott\u00e1k, \u00e9s a sz\u0171zi tisztas\u00e1g<\/b><\/span> eszm\u00e9ny\u00e9t hirdett\u00e9k \u2013 innen ered a szerzetesi c\u00f6lib\u00e1tus, melyben a szerelmet teljes eg\u00e9sz\u00e9ben Isten fel\u00e9 ford\u00edtj\u00e1k.<\/p>\n Ugyanakkor a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1ny gazdag szerelmi metaforik\u00e1t<\/b><\/span> is kifejlesztett a spiritualit\u00e1sban. A misztikus \u00edr\u00f3k (pl. Avilai Szent Ter\u00e9z, Keresztes Szent J\u00e1nos) Isten ir\u00e1nti olthatatlan v\u00e1gyakoz\u00e1sukat sokszor az \u00e9rz\u00e9ki szerelem nyelv\u00e9n \u00edrt\u00e1k le. J\u00e9zust a \u201cv\u0151leg\u00e9nynek\u201d, a lelkeket \u201cmenyasszonynak\u201d nevezt\u00e9k \u2013 ezzel az isteni szeretet transzcendens tapasztalat\u00e1t emberi szerelemmel tett\u00e9k \u00e1t\u00e9lhet\u0151v\u00e9. A kereszt\u00e9nys\u00e9g teh\u00e1t a szerelmet egyszerre emelte isteni szintre \u00e9s fojtotta szab\u00e1lyok k\u00f6z\u00e9<\/b><\/span>.<\/p>\n T\u00e1rsadalmi szerep<\/b><\/span>: A k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3p\u00e1ban a kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z norm\u00e1i uralt\u00e1k a p\u00e1rkapcsolatok kereteit. A h\u00e1zass\u00e1g szents\u00e9ge<\/b><\/span> elvileg fel\u00e9rt\u00e9kelte a f\u00e9rfi-n\u0151 k\u00f6zti kapcsolatot, de ink\u00e1bb k\u00f6telezetts\u00e9gk\u00e9nt, semmint \u00e9rzelmi beteljes\u00fcl\u00e9sk\u00e9nt. A h\u00e1zass\u00e1g c\u00e9lja a csal\u00e1dalap\u00edt\u00e1s \u00e9s a hit tov\u00e1bbad\u00e1sa volt; a szerelemnek k\u00fcl\u00f6n \u00f6n\u00e9rt\u00e9ke nem nagyon volt az egyh\u00e1zi tan\u00edt\u00e1sban \u2013 s\u0151t a h\u00e1zast\u00e1rsak k\u00f6zti t\u00falzott \u201c\u00e9rz\u00e9kis\u00e9get\u201d is intett\u00e9k, hogy tart\u00f3zkodjanak (pl. az egyh\u00e1zi el\u0151\u00edr\u00e1sok szab\u00e1lyozt\u00e1k, mely napokon \u00e9s hogyan \u00e9lhetnek h\u00e1zas\u00e9letet). Ezzel p\u00e1rhuzamosan a c\u00f6lib\u00e1tus \u00e9s sz\u00fczess\u00e9g kultusza<\/b><\/span> a szerelem f\u00f6ldi meg\u00e9l\u00e9s\u00e9t sokak sz\u00e1m\u00e1ra tiltott gy\u00fcm\u00f6lccs\u00e9 tette. A kolostorokba vonult f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k Istennek \u201cjegyezt\u00e9k el\u201d magukat \u2013 a t\u00e1rsadalom szem\u00e9ben ez magasabb rend\u0171 hivat\u00e1s lett, mint a testi szerelemben \u00e9l\u0151 h\u00e1zas\u00e9let.<\/p>\n Mindezen szigor ellen\u00e9re az emberi term\u00e9szet persze utat t\u00f6rt mag\u00e1nak: a k\u00f6z\u00e9pkori vall\u00e1sos kult\u00fara<\/b><\/span> ismerte a megbocs\u00e1t\u00f3, elfogad\u00f3 szeretet \u00e9rt\u00e9k\u00e9t (gondoljunk a felebar\u00e1ti szeretetszolg\u00e1latra, a k\u00f3rh\u00e1zakat \u00e9s \u00e1rvah\u00e1zakat fenntart\u00f3 irgalmas rendekre \u2013 ezek mind a caritas jegy\u00e9ben m\u0171k\u00f6dtek). A h\u00e1zast\u00e1rsi szeretet ide\u00e1lja is lassan form\u00e1l\u00f3dott: a 12. sz\u00e1zadt\u00f3l megjelenik az egyh\u00e1zi sz\u00f3noklatokban a h\u00e1zast\u00e1rsak k\u00f6zti \u00e9rzelmi k\u00f6t\u0151d\u00e9s fontoss\u00e1ga, \u00e9s a liturgi\u00e1ban is felbukkan a h\u00e1zast\u00e1rsi szeretet dics\u00e9rete. \u00cdgy a t\u00e1rsadalmi gyakorlatban a szerelem kezdett elfogadottabb\u00e1 v\u00e1lni a h\u00e1zass\u00e1gon bel\u00fcl is, b\u00e1r hangs\u00falyozottan a rend<\/b><\/span> \u00e9s Isten t\u00f6rv\u00e9nyei \u00e1ltal szab\u00e1lyozva.<\/p>\n \u00c1rnyoldal<\/b><\/span>: A zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny szerelemfelfog\u00e1s \u00e1rnyoldala a b\u0171ntudatkelt\u00e9s \u00e9s elfojt\u00e1s<\/b><\/span> volt. Az, hogy a testi szerelmet eredend\u0151en gyan\u00fasnak, b\u0171nre hajlamos\u00edt\u00f3nak b\u00e9lyegezt\u00e9k, sok egy\u00e9n \u00e9let\u00e9ben okozott pszich\u00e9s megterhel\u00e9st: a term\u00e9szetes v\u00e1gyait b\u0171nnek \u00e9rezte, \u00f6nmegtagad\u00e1sban \u00e9lt, vagy \u00e9pp titkos viszonyokba menek\u00fclt. Gondoljunk Abelard \u00e9s H\u00e9lo\u00efse h\u00edres eset\u00e9re a 12. sz\u00e1zadban: egy filoz\u00f3fus \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nya k\u00f6zti szenved\u00e9lyes szerelem, melyet a kor erk\u00f6lcse s\u00falyosan b\u00fcntetett (Abelardot kasztr\u00e1lt\u00e1k), s v\u00e9g\u00fcl mindketten kolostorban v\u00e9gezt\u00e9k. Ez az eset is mutatja, hogy a szerelem a kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00e9pkorban tiltott gy\u00fcm\u00f6lccs\u00e9<\/b><\/span> is v\u00e1lt: a vall\u00e1s \u00e1ltal szentes\u00edtett \u00fatt\u00f3l (h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s gyermeknemz\u00e9s) elt\u00e9r\u0151 szerelmi kapcsolat trag\u00e9di\u00e1ba torkollott. Az elfojt\u00e1s m\u00e1sik oldala a k\u00e9pmutat\u00e1s volt: hi\u00e1ba a szigor\u00fa norm\u00e1k, a paps\u00e1g soraiban is gyakoriak voltak a szeret\u0151tart\u00e1sok, t\u00f6rv\u00e9nytelen gyermekek (ami \u00fajabb b\u0171ntudathoz \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi korrupci\u00f3hoz vezetett). M\u00e9g teol\u00f3giai szinten is vita folyt arr\u00f3l, lehet-e \u201cj\u00f3\u201d az erosz<\/b><\/span>: a 12-13. sz\u00e1zadi \u00fajplatonikus kereszt\u00e9ny gondolkod\u00f3k (pl. Guillaume de Lorris, aki A r\u00f3zsareg\u00e9ny<\/i> alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban a szerelmet \u00e1br\u00e1zolta) pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00f6sszeegyeztetni a f\u00f6ldi szerelmet a mennyei szerelemmel, de a hivatalos doktr\u00edna alapvet\u0151en a transzcendens vs. emberi<\/b><\/span> t\u00f6r\u00e9svonalat fenntartotta: ami nem Isten\u00e9rt van, az mindig gyan\u00fas marad. \u00cdgy a szerelem sokak szem\u00e9ben vagy szent dolog<\/b><\/span> (ha Istenre ir\u00e1nyul), vagy vesz\u00e9lyes k\u00eds\u00e9rt\u00e9s<\/b><\/span> (ha emberre ir\u00e1nyul) maradt \u2013 s ez a kett\u0151ss\u00e9g a nyugati kult\u00far\u00e1ban m\u00e9ly nyomokat hagyott.<\/p>\n A k\u00f6z\u00e9pkor folyam\u00e1n, a kereszt\u00e9ny Eur\u00f3p\u00e1val p\u00e1rhuzamosan, az iszl\u00e1m civiliz\u00e1ci\u00f3ban is kivir\u00e1gzott egy saj\u00e1tos szerelmi eszm\u00e9ny: a sz\u00fafi misztika szerelem-kultusza<\/b><\/span>. A 9\u201313. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az arab \u00e9s perzsa nyelv\u0171 irodalomban jelent meg er\u0151teljesen az a gondolat, hogy a legm\u00e9lyebb emberi szerelem val\u00f3j\u00e1ban Istenhez vonz. A sz\u00fafi k\u00f6lt\u0151k \u00e9s b\u00f6lcsek a \u201csz\u00edv \u00fatj\u00e1n\u201d<\/b><\/span> kerest\u00e9k az igazs\u00e1got, \u00e9s \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, a szerelem a legbiztosabb \u00fat a transzcendens megtapasztal\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n Domin\u00e1ns metafora<\/b><\/span>: A sz\u00fafi irodalom tele van az ittasul\u00e1s, t\u0171z \u00e9s \u0151r\u00fclet<\/b><\/span> metafor\u00e1ival. A szerelmes sz\u00fafi dervis olyan, mint a bor\u00e1t\u00f3l megr\u00e9szeg\u00fclt: a h\u00e9tk\u00f6znapi j\u00f3zans\u00e1g\u00e1t elvesz\u00edti, mert mag\u00e1ba itta az isteni jelenl\u00e9t bor\u00e1t. R\u00fami, a h\u00edres perzsa sz\u00fafi k\u00f6lt\u0151, egyik vers\u00e9ben arra b\u00edztatja az olvas\u00f3t, hogy \u201cl\u00e9gy r\u00e9szeg szerelemmel\u201d \u2013 de nem f\u00f6ldi bor m\u00e1mor\u00e1t \u00e9rti ezalatt, hanem Isten szeretet\u00e9nek ekszt\u00e1zis\u00e1t. A sz\u00fafi k\u00f6lt\u0151k gyakran a v\u00e1gyakoz\u00e1s, az \u00e9g\u0151 t\u0171z vagy a m\u00e1mor k\u00e9p\u00e9vel \u00edrj\u00e1k le a lelki szerelmet, ezzel \u00e9rz\u00e9keltetve annak mindent elem\u00e9szt\u0151 volt\u00e1t \u00e9s eksztatikus hat\u00e1s\u00e1t. Gyakori mot\u00edvum a szerelmi hal\u00e1l<\/b><\/span>: \u201cmeghalni\u201d a szerelemben annyi, mint meghaladni a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9nt, \u00e9s eggy\u00e9 v\u00e1lni a Szeretett L\u00e9nyeggel.<\/p>\n A szerelem \u00e9rtelmez\u00e9se<\/b><\/span>: A sz\u00fafi felfog\u00e1sban a metaforikus szerelem (\u2019ishq-e maj\u00e1zi)<\/b><\/span> \u2013 teh\u00e1t a k\u00e9t ember k\u00f6zti szerelem \u2013 csak el\u0151k\u00e9p, \u00e1rny\u00e9k. Arra val\u00f3, hogy az ember megtanulja \u00e1ltala, milyen az igazi v\u00e1gyakoz\u00e1s \u00e9s odaad\u00e1s, majd ezt az \u00e9rz\u00e9st Isten fel\u00e9 ford\u00edtsa. A val\u00f3di szerelem (\u2019ishq-e haq\u00edqi)<\/b><\/span> egyed\u00fcl Isten ir\u00e1nt lobbanhat fel, \u00e9s ez a l\u00e1ng perzseli ki a l\u00e9lekb\u0151l az \u00f6nz\u00e9st, az \u201c\u00e9n\u201d hamis ill\u00fazi\u00f3it. A szerelmes sz\u00fafi c\u00e9lja a fana\u2019<\/i>, vagyis az \u00f6nn\u00f6n ego \u201cmegsemmis\u00edt\u00e9se\u201d Istenben, hogy azt\u00e1n baqa\u2019<\/i>-ban, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3 l\u00e9tben folytat\u00f3dj\u00e9k \u2013 imm\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9n n\u00e9lk\u00fcl, eggy\u00e9 olvadva a Szeretettel. Mindez nagyon k\u00f6lt\u0151i nyelven jelent meg: Layla \u00e9s Majn\u00fan legend\u00e1ja p\u00e9ld\u00e1ul \u2013 egy beduin eredet\u0171 szerelmi t\u00f6rt\u00e9net \u2013 a sz\u00fafi interpret\u00e1ci\u00f3ban \u00fagy \u00e9l, mint az emberi l\u00e9lek (Majn\u00fan, az \u201c\u0150r\u00fclt\u201d) \u00e9s Isten (Layla, a \u201c\u00c9jszaka\u201d, a rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 Szeretett) k\u00f6zti viszony alleg\u00f3ri\u00e1ja. Majn\u00fan annyira szerelmes Layl\u00e1ba, hogy bele\u0151r\u00fcl \u00e9s elvonul a puszt\u00e1ba \u2013 \u00edgy az emberi l\u00e9lek is \u0151r\u00fclt lesz a vil\u00e1g szem\u00e9ben, ha egyszer megpillantotta Isten igazi arc\u00e1t, \u00e9s m\u00e1r semmi m\u00e1st nem k\u00e9pes szeretni.<\/p>\n T\u00e1rsadalmi szerep<\/b><\/span>: A sz\u00fafi szerelmi ide\u00e1l hivatalosan sosem v\u00e1lt az iszl\u00e1m ortodoxia tan\u00edt\u00e1s\u00e1v\u00e1, de a k\u00f6z\u00e9pkori iszl\u00e1m vil\u00e1gban a sz\u00fafi rendek \u00e9s mesterek r\u00e9v\u00e9n sz\u00e9les k\u00f6rben hatott a kult\u00far\u00e1ra. A perzsa, t\u00f6r\u00f6k, urdu irodalomban m\u00e1ig a legnagyobb klasszikus k\u00f6lt\u0151k (R\u00fami, H\u00e1fiz, J\u00e1m\u00ed stb.) mind sz\u00fafi misztikusok voltak, akiknek verseit id\u00e9zetk\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k a mindennapokban is. \u00cdgy a szerelem sz\u00fafi felfog\u00e1sa \u2013 miszerint a legf\u0151bb c\u00e9l az Isteni Szeretettel val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9s<\/b><\/span> \u2013 beiv\u00f3dott e n\u00e9pek gondolkod\u00e1s\u00e1ba. Ugyanakkor a sz\u00fafik gyakran konfliktusba ker\u00fcltek a vall\u00e1si \u00e9s vil\u00e1gi hat\u00f3s\u00e1gokkal. A szerelem \u00e1rnyoldala<\/b><\/span> itt a l\u00e1zad\u00f3, eretnek elem<\/b><\/span> volt: a sz\u00fafi, aki azt \u00e1ll\u00edtotta \u201cIsten bar\u00e1tja\u201d (wali) vagy egyenesen \u201c\u00c9n vagyok az Igazs\u00e1g\u201d (mint al-Hall\u00e1j, akit ez\u00e9rt kiv\u00e9geztek), szembeker\u00fclt az ortodox hittud\u00f3sokkal, akik szerint az ember \u00e9s Isten k\u00f6zt \u00e1thidalhatatlan a t\u00e1vols\u00e1g. Sok sz\u00fafi mestert \u00fcld\u00f6ztek, tanaikat id\u0151nk\u00e9nt eretneks\u00e9gnek min\u0151s\u00edtett\u00e9k. A vil\u00e1gi szemsz\u00f6gb\u0151l pedig a sz\u00fafi szerelmes olykor \u0151r\u00fclt csavarg\u00f3k\u00e9nt<\/b><\/span> jelent meg (mint a qalandarok \u2013 v\u00e1ndorl\u00f3 szent bolondok), aki fittyet h\u00e1ny a t\u00e1rsadalmi k\u00f6telezetts\u00e9gekre, csal\u00e1dot, vagyont otthagy a \u201cszerelme\u201d kedv\u00e9\u00e9rt. Ez a fajta szerelem a rend elleni l\u00e1zad\u00e1s<\/b><\/span> form\u00e1j\u00e1t \u00f6lt\u00f6tte: a sz\u00fafi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek sokszor laz\u00e1bban kezelt\u00e9k a t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151\u00edr\u00e1sait (pl. borfogyaszt\u00e1s a misztikus \u00f6sszej\u00f6veteleken, t\u00e1ncos ekszt\u00e1zis a pr\u0171d\u00f6k botr\u00e1nkoztat\u00e1s\u00e1ra), mondv\u00e1n, aki Isten szerelm\u00e9t \u00edzlelte, azt m\u00e1r emberi t\u00f6rv\u00e9nyek nem k\u00f6tik. Mindez a misztikus k\u00f6lt\u00e9szet csod\u00e1latos alkot\u00e1saiban \u00f6sszegez\u0151dik: a sz\u00fafi szerelemfelfog\u00e1s egyszerre a vall\u00e1si m\u00e9lys\u00e9g \u00e9s a fenn\u00e1ll\u00f3 renddel szembeni (szel\u00edd) l\u00e1zad\u00e1s eml\u00e9km\u0171ve.<\/p>\n A 11\u201313. sz\u00e1zadi Eur\u00f3p\u00e1ban, a feudalizmus \u00e9s a kereszt\u00e9ny vil\u00e1g keretei k\u00f6z\u00f6tt, meglep\u0151 \u00e9s jelent\u0151s \u00faj fejezet bontakozott ki a szerelem kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben: a lovagi szerelem<\/b><\/span> (amour courtois) jelens\u00e9ge. Ez l\u00e9nyeg\u00e9ben a feud\u00e1lis udvari kult\u00far\u00e1b\u00f3l kin\u0151tt irodalmi \u00e9s viselked\u00e9sbeli minta<\/b><\/span>, amely gy\u00f6keresen \u00fajradefini\u00e1lta a szerelmet az eur\u00f3pai gondolkod\u00e1sban. A lovagi szerelem ide\u00e1lja szembe ment a kor hivatalos egyh\u00e1zi h\u00e1zass\u00e1gfelfog\u00e1s\u00e1val<\/b><\/span>, \u00e9s egy addig tiltott ter\u00fcletet \u2013 a h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcli, szenved\u00e9lyes vonzalmat \u2013 emelt f\u00e9lig-meddig elfogadott\u00e1, s\u0151t magasztoss\u00e1, legal\u00e1bbis a m\u0171v\u00e9szet szintj\u00e9n.<\/p>\n Domin\u00e1ns metafora<\/b><\/span>: A lovagi szerelem nyelvezete a h\u0171b\u00e9ri h\u00f3dolat<\/b><\/span> \u00e9s szolg\u00e1lat<\/b><\/span> metaforik\u00e1j\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte a szerelemnek. A k\u00f6z\u00e9pkori lovag sz\u00e1m\u00e1ra a szerelmes viszony \u00fagy jelent meg, mint egy vazallus<\/i> viszonya a h\u0171b\u00e9r\u00farn\u0151j\u00e9hez: a lovag esk\u00fct tesz, h\u0171s\u00e9gesk\u00fcvel k\u00f6telezi mag\u00e1t a v\u00e1lasztott h\u00f6lgy szolg\u00e1lat\u00e1ra, tetteit az \u0151 dics\u0151s\u00e9g\u00e9re hajtja v\u00e9gre. A h\u00f6lgyet gyakran el\u00e9rhetetlen \u00farn\u0151k\u00e9nt<\/b><\/span> \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, akit a lovag csak messzir\u0151l im\u00e1dhat (\u201ct\u00e1vols\u00e1gszerelem\u201d<\/i> \u2013 amour de loin \u2013 ahogy a trubad\u00fark\u00f6lt\u00e9szet nevezte). E t\u00e1vols\u00e1g egyar\u00e1nt lehet f\u00f6ldrajzi (a lovag csatamez\u0151n, a h\u00f6lgy otthon a v\u00e1rban) \u00e9s t\u00e1rsadalmi (gyakran a h\u00f6lgy magasabb rang\u00fa \u00e9s\/vagy f\u00e9rjes asszony). Ez a t\u00e1vols\u00e1g adja a szerelem fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t \u00e9s egyben nemess\u00e9g\u00e9t: a beteljes\u00fcletlens\u00e9g teszi \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tiszt\u00e1v\u00e1<\/b><\/span> \u00e9s spiritu\u00e1liss\u00e1 az \u00e9rz\u00e9st.<\/p>\n A szerelem \u00e9rtelmez\u00e9se<\/b><\/span>: A lovagi eszm\u00e9ny szerint a szerelem nem testi, hanem lelki-szellemi term\u00e9szet\u0171 vonzalom. A trubad\u00farok (Provence bards) dalai a 12. sz\u00e1zadt\u00f3l azt zengt\u00e9k, hogy a szerelem \u201cmegnemes\u00edti a sz\u00edvet\u201d \u2013 teh\u00e1t er\u00e9nyesebb\u00e9, b\u00e1trabb\u00e1, udvariasabb\u00e1 teszi a f\u00e9rfit. A n\u0151 ide\u00e1lja ebben a kontextusban magasztos m\u00fazsa<\/b><\/span>: gyakran hasonl\u00edtj\u00e1k angyalhoz vagy Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1hoz. A lovag sz\u00e1m\u00e1ra a szerelmes v\u00e1gy\u00f3d\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban egyfajta vall\u00e1sos \u00e9lm\u00e9nyhez k\u00f6zel\u00edt. Paradox m\u00f3don a lovagi szerelem egyszerre erotikus \u00e9s aszk\u00e9tikus: erotikus, hisz m\u00e9ly v\u00e1gy \u00e9s szenved\u00e9ly f\u0171ti, de aszk\u00e9tikus is, mert a beteljes\u00fcl\u00e9s (testi egyes\u00fcl\u00e9s) \u00e1ltal\u00e1ban tilos vagy elod\u00e1zott, \u00edgy a lovag \u00f6nmegtart\u00f3ztat\u00e1sban, s\u00f3v\u00e1r v\u00e1gyakoz\u00e1sban \u201c\u00e9g\u201d. Egy k\u00f6z\u00e9pkori k\u00f6lt\u0151, Andreas Capellanus a De amore<\/i> (A szerelemr\u0151l) c. m\u0171v\u00e9ben m\u00e9g szab\u00e1lyokba is foglalta a lovagi szerelem \u201ct\u00f6rv\u00e9nyeit\u201d \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy a f\u00e9lt\u00e9kenys\u00e9g k\u00f6telez\u0151 eleme a szerelemnek, vagy hogy aki szerelmes, abban nem lakhat kapzsis\u00e1g \u00e9s alantass\u00e1g. E \u201cszerelemt\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv\u201d j\u00e1t\u00e9kos, de t\u00fckr\u00f6zi a kor felfog\u00e1s\u00e1t: a szerelemnek saj\u00e1t etik\u00e1ja \u00e9s etikettje van, amely sokszor ellent\u00e9tes a hivatalos erk\u00f6lccsel.<\/p>\n T\u00e1rsadalmi szerep<\/b><\/span>: Fontos l\u00e1tni, hogy a lovagi szerelem eredend\u0151en irodalmi fikci\u00f3k\u00e9nt<\/b><\/span> indult \u2013 a d\u00e9l-francia trubad\u00farok dalai, a korai lovagreg\u00e9nyek (pl. Triszt\u00e1n \u00e9s Izolda<\/i> t\u00f6rt\u00e9nete) teremtett\u00e9k meg. Ugyanakkor hat\u00e1sukra a nemesi udvarokban val\u00f3ban kialakult egy \u00faj viselked\u00e9si norma: az udvarl\u00e1s kult\u00far\u00e1ja<\/b><\/span>. Ez megengedte, hogy a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 \u2013 m\u00e9g ha nem is h\u00e1zasok \u2013 \u00e9rzelmileg \u00e9s szellemileg k\u00f6zeledjenek egym\u00e1shoz: verset \u00edrtak egym\u00e1snak, titkos jeleket v\u00e1ltottak a lovagi torn\u00e1kon (a lovag kend\u0151t hordott a sisakj\u00e1n a h\u00f6lgyt\u0151l), s\u0151t a pl\u00e1t\u00f3i keretek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9g \u201cviszonyt\u201d is folytathattak. A lovagi szerelem \u00edgy egyfajta szelepk\u00e9nt<\/b><\/span> is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a merev h\u00e1zass\u00e1gi rendszerben: a nemesi csal\u00e1dokban gyakran gyerekk\u00e9nt eljegyzett, politikai okb\u00f3l egybekelt p\u00e1rok mellett a lovag \u00e9s v\u00e1lasztott h\u00f6lgye \u201cm\u00e1sodik szerelmi \u00e9lete\u201d zajlott. Ez persze n\u00e9ha botr\u00e1nyhoz vezetett \u2013 hiszen t\u00e9nyleges h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00e9s is lett bel\u0151le nem ritk\u00e1n. \u00c1m a jelens\u00e9g m\u00e9gis sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadott volt a maga ide\u00e1lform\u00e1j\u00e1ban, mert azt mondt\u00e1k: \u201ca szerelem nem ismeri a h\u00e1zass\u00e1g k\u00f6tel\u00e9k\u00e9t\u201d. A k\u00f6z\u00e9pkori ember \u00edgy teremtett egy p\u00e1rhuzamos vil\u00e1got, ahol a szerelem az egy\u00e9ni identit\u00e1s kiteljes\u00edt\u00e9se<\/b><\/span> lett a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi, vall\u00e1si norm\u00e1k ellen\u00e9ben.<\/p>\n \u00c1rnyoldal<\/b><\/span>: A lovagi szerelem egyik \u00e1rnyoldala \u00e9ppen ebben a kett\u0151ss\u00e9gben<\/b><\/span> rejlett: idealiz\u00e1lt\u00e1k ugyan a h\u00f6lgyekhez val\u00f3 h\u0171 szolg\u00e1latot, de ez a val\u00f3s\u00e1gban gyakran k\u00e9pmutat\u00f3 viszonyokat jelentett. Hiszen a lovagi szerelem tipikusan illegitim<\/b><\/span> kapcsolat volt \u2013 az irodalmi m\u0171vekben is (pl. Lancelot \u00e9s Guinevere szerelme Art\u00far kir\u00e1ly udvar\u00e1ban) ez a szerelem konfliktusba ker\u00fcl a k\u00f6teless\u00e9ggel \u00e9s v\u00e9g\u00fcl \u00e1rul\u00e1shoz, \u00f6sszeoml\u00e1shoz vezet. A mindennapokban is sok trag\u00e9dia forr\u00e1sa lehetett: a lebukott szerelmeseket megsz\u00e9gyen\u00edt\u00e9s, sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s vagy ak\u00e1r hal\u00e1l is fenyegette. A m\u00e1sik \u00e1rnyoldal a szerelem idealiz\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakadt: a val\u00f3s n\u0151ket sokszor el\u00e9rhetetlen angyali piedeszt\u00e1lra emelt\u00e9k, ami val\u00f3j\u00e1ban a n\u0151 al\u00e1rendel\u00e9s\u00e9nek \u00faj form\u00e1ja<\/b><\/span> volt \u2013 hisz a h\u00f6lgynek passz\u00edv szerep jutott, a f\u00e9rfi projekt\u00e1lta r\u00e1 v\u00e1gyait, \u0151 pedig eszm\u00e9nyk\u00e9nt \u201cfunkcion\u00e1lt\u201d. Ez az ide\u00e1l egyszerre biztos\u00edtotta a n\u0151k tisztelet\u00e9t \u00e9s tartotta fenn t\u00e1rsadalmi tehetetlens\u00e9g\u00fcket (a lovagi k\u00f6lt\u00e9szetben a n\u0151 ritk\u00e1n cselekszik, t\u00f6bbnyire csak l\u00e9tezik, mint inspir\u00e1ci\u00f3). Visszat\u00e9r\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g a lovagi szerelemben a t\u00e1vols\u00e1g vs. k\u00f6zels\u00e9g<\/b><\/span>: a t\u00e1voli im\u00e1dat fennk\u00f6lt, de kiel\u00e9g\u00edthetetlen; ha viszont a t\u00e1vols\u00e1got \u00e1thidalj\u00e1k \u00e9s beteljes\u00fcl a szerelem, azzal mintha var\u00e1zs\u00e1t veszten\u00e9, s\u0151t b\u0171nbe is esik. Ez a paradoxon \u2013 hogy a szerelemnek l\u00e1ngolnia kell, de \u00f6r\u00f6kk\u00e9 beteljes\u00fcletlen maradni, hogy er\u00e9nyes lehessen \u2013 hossz\u00fa t\u00e1von a szerelem eszm\u00e9ny\u00e9nek t\u00f6r\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t mutatta meg.<\/p>\n Mindezek ellen\u00e9re a lovagi szerelem \u00f3ri\u00e1si kultur\u00e1lis hat\u00e1st hagyott maga ut\u00e1n. Dante, Petrarca \u00e9s a renesz\u00e1nsz k\u00f6lt\u0151k is mind a k\u00f6z\u00e9pkori trubad\u00fareszm\u00e9ny \u00f6r\u00f6k\u00f6sei voltak, \u00e9s az eur\u00f3pai irodalomban a romantikus szerelem kultusza<\/b><\/span> innen eredeztethet\u0151. A lovagi szerelem volt az els\u0151 nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat, amikor a szerelem l\u00e1zad\u00f3 eszm\u00e9v\u00e9<\/b><\/span> v\u00e1lt \u2013 szembesz\u00e1llt vall\u00e1ssal, t\u00e1rsadalommal, hagyom\u00e1nnyal \u2013, mik\u00f6zben egy \u00faj \u00e9rt\u00e9krendet is teremtett, ahol az egy\u00e9n \u00e9rzelmei fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dtek.<\/p>\n A renesz\u00e1nsz (14\u201316. sz\u00e1zad) a szerelem fogalm\u00e1nak \u00fajabb \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t hozta el, r\u00e9szben a klasszikus (pl\u00e1t\u00f3i) eszm\u00e9k feleleven\u00edt\u00e9se, r\u00e9szben a kereszt\u00e9ny \u00e9s lovagi hagyom\u00e1nyok szint\u00e9zise r\u00e9v\u00e9n. It\u00e1li\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen er\u0151s volt a neoplatonista filoz\u00f3fia<\/b><\/span> hat\u00e1sa, amely Marsilio Ficino \u00e9s k\u00f6vet\u0151i nyom\u00e1n a plat\u00f3ni szerelmet igyekezett \u00f6sszeegyeztetni a kereszt\u00e9ny vil\u00e1gk\u00e9ppel. A renesz\u00e1nsz kulcsmetafor\u00e1ja<\/b><\/span> a szerelemre a \u201charm\u00f3nia\u201d \u00e9s \u201ct\u00fck\u00f6r\u201d<\/b><\/span> volt: az elk\u00e9pzel\u00e9s szerint a f\u00f6ldi sz\u00e9ps\u00e9g a mennyei sz\u00e9ps\u00e9g t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe, \u00e9s a szerelmes k\u00e9t l\u00e9lek harm\u00f3ni\u00e1ja visszat\u00fckr\u00f6zi a kozmosz harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n A szerelem \u00e9rtelmez\u00e9se<\/b><\/span>: A renesz\u00e1nsz neoplatonizmus \u00fagy tartotta, hogy a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a szerelem Isten \u00e1ltal rendelt eszk\u00f6z\u00f6k arra, hogy az emberi l\u00e9lek felemelkedjen. Ficino p\u00e9ld\u00e1ul azt \u00edrta, hogy amikor egy sz\u00e9p emberi arcot l\u00e1tunk \u00e9s beleszeret\u00fcnk, val\u00f3j\u00e1ban Isten sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek egy sugar\u00e1ba szerett\u00fcnk bele \u2013 teh\u00e1t a szerelem ism\u00e9t egy l\u00e9pcs\u0151<\/b><\/span> a transzcendens fel\u00e9. Ugyanakkor a renesz\u00e1nsz ember nem vetette meg a f\u00f6ldi \u00f6r\u00f6m\u00f6ket sem: ebben az id\u0151szakban a szerelem test \u00e9s l\u00e9lek egys\u00e9gek\u00e9nt<\/b><\/span> kezdett megjelenni. A m\u0171v\u00e9szetekben megfestett\u00e9k a meztelen V\u00e9nusz istenn\u0151t (Botticelli V\u00e9nusz sz\u00fclet\u00e9se<\/i>), de egyszerre \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k emberinek \u00e9s isteninek. Petrarca szerelmes szonettjei Laur\u00e1hoz tov\u00e1bb vitt\u00e9k a lovagias-pl\u00e1t\u00f3i vonalat \u2013 a megk\u00f6zel\u00edthetetlen n\u0151 im\u00e1d\u00e1s\u00e1t \u2013, de m\u00e1r j\u00f3val szem\u00e9lyesebb hangon, a bels\u0151 \u00e9rzelmi hull\u00e1mz\u00e1s introspekt\u00edv felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val. A renesz\u00e1nsz irodalom tele van idealiz\u00e1lt szerelmesp\u00e1rokkal (pl. R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia t\u00f6rt\u00e9nete is ebben a korban sz\u00fcletett, Shakespeare toll\u00e1n), akik sz\u00e1m\u00e1ra a szerelem egyszerre menny \u00e9s pokol, f\u00f6ldi gy\u00f6ny\u00f6r \u00e9s v\u00e9gzet.<\/p>\n A neoplatonista gondolkod\u00f3k gyakran haszn\u00e1lt\u00e1k a \u201cszerelem l\u00e1nca\u201d<\/b><\/span> metafor\u00e1t: ez arra utalt, hogy az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetemet a szeretet l\u00e1ncolata k\u00f6ti \u00f6ssze, a legalacsonyabbt\u00f3l a legmagasabb l\u00e9tez\u0151kig. Az ember feladata pedig e l\u00e1nc k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e1ncszem\u00e9hez kapcsol\u00f3dni \u2013 el\u0151bb a f\u00f6ldi sz\u00e9ps\u00e9get szeretni, majd azon t\u00fal az isteni sz\u00e9ps\u00e9get. Ez a gondolat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a renesz\u00e1nsz udvari kult\u00far\u00e1ban<\/b><\/span> volt n\u00e9pszer\u0171: It\u00e1lia fejedelmi udvaraiban szok\u00e1sba j\u00f6ttek a szellemes szerelmi vit\u00e1k, ahol a h\u00f6lgyek \u00e9s urak a pl\u00e1t\u00f3i szerelem term\u00e9szet\u00e9r\u0151l cser\u00e9ltek eszm\u00e9t (l\u00e1sd Aldobrandini lakoma<\/i> vagy Castiglione Udvaronc<\/i> c. m\u0171ve). E diskurzusban a testis\u00e9g \u00e9s lelki kapocs nem egym\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3 ellent\u00e9t t\u00f6bb\u00e9, hanem egy kontinuum r\u00e9szei<\/b><\/span>.<\/p>\n T\u00e1rsadalmi szerep<\/b><\/span>: A renesz\u00e1nsz idej\u00e9n a szerelem fokozatosan visszat\u00e9rt a h\u00e1zass\u00e1g legitimit\u00e1s\u00e1ba<\/b><\/span> \u2013 legal\u00e1bbis elvben. A reform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s humanizmus hat\u00e1s\u00e1ra megjelent az eszm\u00e9ny, hogy a h\u00e1zass\u00e1gban a felek t\u00e1rsak \u00e9s szerelmesek<\/b><\/span> is legyenek, ne csup\u00e1n szerz\u0151d\u00e9ses viszonyban \u00e9ljenek. Persze a val\u00f3s\u00e1gban tov\u00e1bbra is domin\u00e1ltak az \u00e9rdek-h\u00e1zass\u00e1gok a fels\u0151 k\u00f6r\u00f6kben, de a kult\u00fara hang\u00fct\u00e9se megv\u00e1ltozott: szerelmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa reg\u00e9nyek, sz\u00edndarabok sz\u00fclettek, amelyek azt sugallt\u00e1k, hogy a szem\u00e9lyes boldogs\u00e1g<\/b><\/span> fontos \u00e9rt\u00e9k. A renesz\u00e1nsz ember mag\u00e1t a szem\u00e9lyis\u00e9get \u2013 az egy\u00e9nit \u2013 \u00e1ll\u00edtotta a k\u00f6z\u00e9ppontba, \u00e9s ezzel a szerelmet is mint az egy\u00e9n \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak egyik m\u00f3dj\u00e1t kezdte l\u00e1tni. \u00cdgy a szerelem egyszerre lett k\u00f6zponti m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9ma<\/b><\/span> (gondoljunk csak arra, h\u00e1ny renesz\u00e1nsz festm\u00e9ny \u00e9s irodalmi alkot\u00e1s foglalkozik a szerelemmel), \u00e9s a mindennapokban is egyre ink\u00e1bb elv\u00e1rt \u00e9rzelmi tartalom p\u00e9ld\u00e1ul egy udvarl\u00e1sn\u00e1l.<\/p>\n \u00c1rnyoldal<\/b><\/span>: A renesz\u00e1nsz szerelmi ide\u00e1l \u00e1rnyoldala a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 fesz\u00fclts\u00e9gekben<\/b><\/span> mutatkozott meg. A k\u00f6z\u00e9pkori integr\u00e1lt vil\u00e1gk\u00e9p ut\u00e1n a renesz\u00e1nsz embere sokszor sz\u00e9th\u00faz\u00f3 \u00e9rt\u00e9kekkel tal\u00e1lta szemben mag\u00e1t: transzcendens vs. f\u00f6ldi, vall\u00e1s vs. \u00e9lvezet, rend vs. l\u00e1zad\u00e1s. Egyfel\u0151l ott volt a vall\u00e1sos \u00f6r\u00f6ks\u00e9g (mely a Test \u00e9s L\u00e9lek ellent\u00e9t\u00e9t hangs\u00falyozta), m\u00e1sfel\u0151l a humanista gondolat (mely a harm\u00f3ni\u00e1t kereste ember \u00e9s term\u00e9szet k\u00f6zt). A szerelmi kapcsolatokban ez gyakran bels\u0151 dr\u00e1m\u00e1t<\/b><\/span> okozott: p\u00e9ld\u00e1ul a Shakespeare-trag\u00e9di\u00e1kban (Othell\u00f3, R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia) a szerelmes h\u0151s\u00f6k a szenved\u00e9ly hev\u00e9ben \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fclnek csal\u00e1ddal, t\u00e1rsadalommal vagy saj\u00e1t d\u00e9monjaikkal, s a v\u00e9ge katasztr\u00f3fa. Mintha a renesz\u00e1nsz azt \u00fczenn\u00e9: a szerelem hatalmas eszm\u00e9ny, de m\u00e9g nem tudott teljesen gy\u00f6keret verni a f\u00f6ldi realit\u00e1sban. Eszm\u00e9nyi vs. val\u00f3s\u00e1gos<\/b><\/span> \u2013 ez a t\u00f6r\u00e9svonal fesz\u00edtette a renesz\u00e1nsz szerelmi k\u00e9pet, s a kett\u0151 sokszor tragikusan z\u00e1rult \u00f6ssze.<\/p>\n Mindazon\u00e1ltal a renesz\u00e1nsz \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge rendk\u00edv\u00fcl pozit\u00edv abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy \u00f6sszeb\u00e9k\u00edtette az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9get a szellemivel<\/b><\/span> a szerelemben. Az emberi test sz\u00e9ps\u00e9ge t\u00f6bb\u00e9 nem volt sz\u00e9gyellnival\u00f3, hanem Isten adom\u00e1ny\u00e1nak tekintett\u00e9k; a szerelem testi beteljes\u00fcl\u00e9se \u2013 j\u00f3llehet h\u00e1zass\u00e1gon k\u00edv\u00fcl tov\u00e1bbra sem n\u00e9zt\u00e9k j\u00f3 szemmel \u2013 legal\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szet szintj\u00e9n elfogad\u00e1st nyert, s\u0151t \u00fcnnepelt\u00e9k. Ez a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s majd a k\u00f6vetkez\u0151 korszakokban k\u00e9sz\u00edti el\u0151, hogy a szerelem lehessen egyszerre er\u00e9ny \u00e9s \u00e9lvezet<\/b><\/span>, nem kell v\u00e1lasztani a kett\u0151 k\u00f6zt.<\/p>\n A 17\u201318. sz\u00e1zad, vagyis a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a korai polg\u00e1ri \u00e1talakul\u00e1s ideje, \u00fajra \u00e1trendezte a szerelem st\u00e1tusz\u00e1t a t\u00e1rsadalomban. E korszakban az \u00e9rtelem (r\u00e1ci\u00f3) kultusza \u00e9s a hagyom\u00e1nyos k\u00f6tel\u00e9kek fellazul\u00e1sa egyszerre jelentettek kih\u00edv\u00e1st \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get a szerelem eszm\u00e9je sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Domin\u00e1ns metafora<\/b><\/span>: Tal\u00e1n a \u201cszerz\u0151d\u00e9s\u201d<\/b><\/span> \u00e9s a A plat\u00f3ni fordulat \u2013 a transzcendens idea felfedez\u00e9se<\/b><\/h2>\n
R\u00f3mai praktikum \u2013 szerz\u0151d\u00e9s, \u00e9lvezet \u00e9s a csal\u00e1d szolg\u00e1lata<\/b><\/h2>\n
Zsid\u00f3\u2013kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1ny \u2013 a szents\u00e9g \u00e9s b\u0171n kett\u0151ss\u00e9ge<\/b><\/h2>\n
Arab\u2013perzsa sz\u00fafi irodalom \u2013 az isteni szerelmi ext\u00e1zis<\/b><\/h2>\n
K\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3pa \u2013 a lovagi szerelem \u00e9s a t\u00e1voli ide\u00e1l<\/b><\/h2>\n
Renesz\u00e1nsz \u00e9s neoplatonizmus \u2013 az \u00e9gi \u00e9s f\u00f6ldi sz\u00e9ps\u00e9g harm\u00f3ni\u00e1ja<\/b><\/h2>\n
Felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s polg\u00e1rosod\u00e1s \u2013 az \u00e9sz kih\u00edv\u00e1sa \u00e9s a sz\u00edv diadala<\/b><\/h2>\n