Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n folyamatosan alakult, hogy mit tartunk alapvet\u0151nek \u00e9s mihez igaz\u00edtjuk az \u00e9let\u00fcnket. Az \u00e9rt\u00e9keink v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t a gazdas\u00e1gi, politikai, kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet er\u0151sen befoly\u00e1solja, mik\u00f6zben magunkban hordozzuk az \u0151s\u00f6kt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt reakci\u00f3mint\u00e1kat is. Hiszem, hogy a mai korban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos meg\u00e9rten\u00fcnk ezeket a m\u00faltb\u00e9li \u00e9rt\u00e9kalapokat, mert ez\u00e1ltal k\u00f6nnyebben \u00e1tl\u00e1tjuk, mik\u00e9nt ir\u00e1ny\u00edthatjuk a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnket \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00e1sunkat is.<\/p>\n
A legkor\u00e1bbi id\u0151kben az els\u0151dleges c\u00e9l a puszta fennmarad\u00e1s volt. A biztons\u00e1g, az \u00e9lelem beszerz\u00e9se \u00e9s a csoportkoh\u00e9zi\u00f3 egyar\u00e1nt meghat\u00e1rozta a mindennapokat. A sz\u0171kebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9letforma tette lehet\u0151v\u00e9 a hat\u00e9kony vad\u00e1szatot, az \u00e9lelemszerz\u00e9st, \u00e9s v\u00e9dekez\u00e9st a ragadoz\u00f3k ellen. Ebben a k\u00f6zegben a t\u00fal\u00e9l\u00e9s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s munka ir\u00e1nti elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s volt a legfontosabb. \u00dagy gondolom, hogy a modern v\u00e1llalkoz\u00e1sok vezet\u0151inek is hasznos lehet ennek a szeml\u00e9letnek egy r\u00e9sze: csak a csapatszellem \u00e9s az egys\u00e9g teremthet biztons\u00e1got egy gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3, n\u00e9ha fenyeget\u0151 piaci k\u00f6rnyezetben.<\/p>\n
A mai emberben m\u00e9g mindig ott \u00e9l a \u201emenek\u00fclj vagy harcolj\u201d biol\u00f3giai be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s, amelyet m\u00e1r az \u0151skorban is alkalmaztunk. A szervezet\u00fcnk hasonl\u00f3 m\u00f3don reag\u00e1l a stresszre, legyen sz\u00f3 egy mamut t\u00e1mad\u00e1s\u00e1r\u00f3l vagy egy v\u00e1ls\u00e1got jelz\u0151 statisztik\u00e1r\u00f3l. Ha vezet\u0151i poz\u00edci\u00f3ban vagy, \u00e9rdemes tudatos\u00edtani ezt, mert az embereket jellemz\u0151 \u0151si reakci\u00f3k befoly\u00e1solj\u00e1k a d\u00f6nt\u00e9seiket, lojalit\u00e1sukat \u00e9s motiv\u00e1ci\u00f3jukat is.<\/p>\n
Az \u00f3kori t\u00e1rsadalmakban \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Mezopot\u00e1mi\u00e1ban, Egyiptomban, az \u00d3kori G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban vagy a R\u00f3mai Birodalomban \u2013 kialakultak a letelepedett, mez\u0151gazdas\u00e1gra \u00e9s kereskedelemre \u00e9p\u00fcl\u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3k. Er\u0151teljesen \u00e1trendez\u0151dtek az \u00e9rt\u00e9kek, hiszen megjelentek a mag\u00e1ntulajdon, a r\u00e9tegz\u0151d\u00f6tt t\u00e1rsadalmi szerkezet, a jog \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a vall\u00e1s \u00e9s a spiritu\u00e1lis vil\u00e1gmagyar\u00e1zatok is k\u00f6zponti szerephez jutottak. Fontos volt a lojalit\u00e1s a t\u00e1rsadalom ir\u00e1nt, mert aki nem tudott beilleszkedni, az kiszorult a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l.<\/p>\n
G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt kapott az emberi gondolkod\u00e1s, a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s az er\u00e9ny kultusza, R\u00f3m\u00e1ban pedig a jog, a t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s az \u00e1llamrend. Ebben a korszakban sz\u00fcletett meg a filoz\u00f3fia, amely seg\u00edtett az embereknek \u00e1tgondolni, hogyan viszonyuljanak a hatalomhoz, a szabads\u00e1ghoz \u00e9s a mor\u00e1lhoz. \u00dagy \u00e9rzem, a mai marketing \u00e9s vezet\u00e9s akkor igaz\u00e1n eredm\u00e9nyes, ha nem csup\u00e1n term\u00e9ket vagy szolg\u00e1ltat\u00e1st k\u00edn\u00e1l, hanem egy magasabb szint\u0171 c\u00e9lt vagy \u201eeszmei\u201d keretet is ad, amelyhez a csapat \u00e9s az \u00fcgyfelek egyar\u00e1nt kapcsol\u00f3dhatnak.<\/p>\n
A k\u00f6z\u00e9pkorban Eur\u00f3p\u00e1ban a vall\u00e1s \u2013 ezen bel\u00fcl is a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u2013 meghat\u00e1rozta a mindennapok gondolatvil\u00e1g\u00e1t. A hit, az egyh\u00e1z \u00e9s a vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1sok \u00e1gyaztak meg a hierarchikus rendszereknek, ahol a h\u0171b\u00e9ri k\u00f6tel\u00e9k rendk\u00edv\u00fcl er\u0151s volt. A jobb\u00e1gyok \u00e9s nemesek, illetve a f\u00f6ldesurak \u00e9s vazallusok kapcsolata a k\u00f6teless\u00e9gen \u00e9s a lojalit\u00e1son alapult. Ebben a vil\u00e1gban az emberek nem k\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k meg a rendet, mert hitt\u00e9k, hogy az isteni eredet\u0171. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00fcnnepek, zar\u00e1ndoklatok, szertart\u00e1sok pedig m\u00e9g tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtett\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszetartoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
Nagy tanuls\u00e1g sz\u00e1momra, hogy a mai v\u00e1llalatokn\u00e1l is megfigyelhet\u0151 egyfajta \u201ehierarchia\u201d. Term\u00e9szetesen a modern vezet\u00e9s m\u00e1r ink\u00e1bb t\u00f6rekszik a laposabb strukt\u00far\u00e1kra \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre, de a kollekt\u00edv hit ereje tov\u00e1bbra is sz\u00e1mottev\u0151. Ha egy c\u00e9gnek van egy\u00e9rtelm\u0171 k\u00fcldet\u00e9se, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi kult\u00far\u00e1ja, akkor az emberek sz\u00edvesen \u00e1llnak be a sorba, mert \u00e9rzik, hogy egy magasabb c\u00e9lhoz csatlakoznak. Ilyenkor a k\u00f6teless\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s, a bizalom \u00e9s az \u00e9rtelmes rend megteremt\u00e9se a siker fontos kulcsa.<\/p>\n
A renesz\u00e1nsz az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai \u00e9rt\u00e9kek \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9s\u00e9t hozta, a k\u00f6z\u00e9pkor meglehet\u0151sen er\u0151sen vall\u00e1sk\u00f6zpont\u00fa gondolkod\u00e1s\u00e1t kiss\u00e9 h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtva. Ekkoriban a m\u0171v\u00e9szet, a tudom\u00e1ny, az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s a kritikai gondolkod\u00e1s vir\u00e1gzott. Ez az id\u0151szak mutatta meg nek\u00fcnk, milyen fontos az egy\u00e9ni kreativit\u00e1s \u00e9s a szabadabb gondolkod\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge. \u00dagy l\u00e1tom, hogy ez a korszak jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy az ember ne csak k\u00f6teless\u00e9gek \u00e9s hierarchi\u00e1k rendszer\u00e9ben l\u00e1ssa \u00f6nmag\u00e1t, hanem kifejezetten higgye: saj\u00e1t er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s tehets\u00e9g\u00e9vel k\u00e9pes jobb\u00e1 tenni a k\u00f6rnyezet\u00e9t.<\/p>\n
Bizonyos \u00e9rtelemben a mai v\u00e1llalkoz\u00f3i szellem is t\u00fckr\u00f6zi ezt a renesz\u00e1nsz hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st. A v\u00e1llalkoz\u00f3k, a startupok, az innovat\u00edv gondolkod\u00f3k mind abban hisznek, hogy az ember kreativit\u00e1sa \u00e9s mer\u00e9szs\u00e9ge a legnagyobb er\u0151forr\u00e1s. A mec\u00e9n\u00e1srendszerek egykori form\u00e1i pedig modern k\u00f6nt\u00f6sben is m\u0171k\u00f6dnek: a szponzor\u00e1ci\u00f3, a kock\u00e1zatit\u0151ke-befektet\u00e9sek, az inkub\u00e1torh\u00e1zak mind hasonl\u00f3 logik\u00e1n alapulnak.<\/p>\n
A 17\u201318. sz\u00e1zadban kibontakoz\u00f3 felvil\u00e1gosod\u00e1s nagy hangs\u00falyt fektetett arra, hogy az ember k\u00e9pes racion\u00e1lisan gondolkodni, felfedezni a vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rv\u00e9nyeit \u00e9s ki\u00e1llni a szem\u00e9lyes szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt. \u00dagy v\u00e9lem, ez a fordulat olyannyira er\u0151s hat\u00e1st gyakorolt r\u00e1nk, hogy a modern gondolkod\u00e1s egyik legf\u0151bb alappill\u00e9r\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Megjelent az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s, hogy a vil\u00e1g jav\u00edthat\u00f3, a t\u00e1rsadalmat \u00e1t lehet alak\u00edtani igazs\u00e1gosabb\u00e1 \u00e9s emberk\u00f6zpont\u00fabb\u00e1.<\/p>\n
A menedzsmentre \u00e9s a marketingre ez abban nyilv\u00e1nul meg, hogy a folyamatos innov\u00e1ci\u00f3t, a hat\u00e9konys\u00e1got \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9st szinte megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt kezelj\u00fck. Ha valamit m\u00e9g nem tal\u00e1ltunk fel, akkor megalkothat\u00f3, ha pedig valami nem m\u0171k\u00f6dik megfelel\u0151en, akkor jav\u00edthat\u00f3. Ez a konstrukt\u00edv, el\u0151remutat\u00f3 szeml\u00e9let seg\u00edt benn\u00fcnket abban, hogy ne a probl\u00e9m\u00e1kban mer\u00fclj\u00fcnk el, hanem a megold\u00e1sokra koncentr\u00e1ljunk. Egy\u00fattal arra is figyelmeztet, hogy tartsuk tiszteletben az egy\u00e9ni szabads\u00e1got, \u00e9s \u00e9rj\u00fck el, hogy az emberek maguk\u00e9nak \u00e9rezz\u00e9k a v\u00e1ltoz\u00e1sokat.<\/p>\n
A 19. sz\u00e1zadban zajl\u00f3 ipari forradalom alapvet\u0151en form\u00e1lta \u00e1t az emberek \u00e9let\u00e9t \u00e9s \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t. A mez\u0151gazdas\u00e1gi termel\u00e9sr\u0151l a g\u00e9pes\u00edtett, gy\u00e1ri termel\u00e9sre val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1s, a v\u00e1rosiasod\u00e1s \u00e9s a piacok b\u0151v\u00fcl\u00e9se mind olyan folyamatok voltak, amelyek megsz\u00fclt\u00e9k a modern polg\u00e1rs\u00e1got. A polg\u00e1ri r\u00e9tegn\u00e9l nagyon hangs\u00falyoss\u00e1 v\u00e1lt a kem\u00e9ny munka, az anyagi gyarapod\u00e1s \u00e9s az egy\u00e9ni \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s gondolata. Ugyanakkor a t\u00e1rsadalom egyes r\u00e9tegei neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt dolgoztak: gy\u00e1ri munk\u00e1sok, b\u00e1ny\u00e1szok, akiknek k\u00f6r\u00e9ben a sztr\u00e1jkok, a szervezett tiltakoz\u00e1sok \u00e9s a munk\u00e1sszervezetek is megsz\u00fclettek.<\/p>\n
Ezzel p\u00e1rhuzamosan megjelentek az eur\u00f3pai nemzeti \u00e9bred\u00e9si mozgalmak is. A nemzeti \u00f6nrendelkez\u00e9s, a nyelv, a kult\u00fara v\u00e9delme \u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9gi t\u00f6rekv\u00e9sek mind olyan \u00e9rt\u00e9kek voltak, amelyek kor\u00e1bban kev\u00e9sb\u00e9 voltak ennyire k\u00f6zpontiak. \u00dagy gondolom, ezek a folyamatok ugyan t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatba helyezkednek, m\u00e9gis sokat tan\u00edthatnak a mai vezet\u0151knek: a szervezeti kult\u00fara kialak\u00edt\u00e1sakor hasonl\u00f3 m\u00f3don \u00e9p\u00edtj\u00fck fel a \u201ecsapatidentit\u00e1st\u201d. Amikor valaki a v\u00e1llalatn\u00e1l dolgozik, k\u00f6t\u0151dni kezd a c\u00e9g nyelvezet\u00e9hez, hagyom\u00e1nyaihoz, filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1hoz. Ez a k\u00f6t\u0151d\u00e9s pedig er\u0151t ad, ugyanakkor j\u00f6v\u0151orient\u00e1lt m\u00f3don t\u00e1mogatja a fejl\u0151d\u00e9st.<\/p>\n
A 20. sz\u00e1zadban az emberis\u00e9g k\u00e9t nagy vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat \u00e9lt \u00e1t, amelyek alapjaiban r\u00e1zt\u00e1k meg a r\u00e9gi \u00e9rt\u00e9krendszereket. A b\u00e9ke, a szabads\u00e1g, az emberi jogok v\u00e1gya er\u0151teljesebb\u00e9 v\u00e1lt, hiszen az emberek tiszt\u00e1n l\u00e1tt\u00e1k a h\u00e1bor\u00fak puszt\u00edt\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit. Emellett az ideol\u00f3gi\u00e1k harca is zajlott: a demokr\u00e1ci\u00e1k, a diktat\u00far\u00e1k, a kommunizmus, a fasizmus \u00e9s egy\u00e9b politikai \u00e1ramlatok \u00fctk\u00f6ztek. Ezek mind a saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9krendj\u00fcket igyekeztek \u00e9rv\u00e9nyre juttatni, \u00e1talak\u00edtva a t\u00e1rsadalmakat \u00e9s az egy\u00e9ni sorsokat egyar\u00e1nt.<\/p>\n
A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a nyugati vil\u00e1gban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom. A technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9snek \u00e9s a b\u00e9keid\u0151knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyre t\u00f6bben engedhett\u00e9k meg maguknak, hogy anyagi javakhoz jussanak. A rekl\u00e1mipar \u00e9s a marketing ekkoriban kapott igaz\u00e1n nagy lend\u00fcletet. A gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy az emberek az alapvet\u0151 l\u00e9tfenntart\u00e1s helyett a k\u00e9nyelemre, a szabadid\u0151-elt\u00f6lt\u00e9sre, majd k\u00e9s\u0151bb az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1sra is koncentr\u00e1ljanak. Ezzel az individualizmus is er\u0151s\u00f6d\u00f6tt, hiszen egyre t\u00f6bben kerest\u00e9k azt, hogyan v\u00e1lhatn\u00e1nak \u201e\u00f6nmaguk legjobb verzi\u00f3j\u00e1v\u00e1\u201d.<\/p>\n