{"id":958,"date":"2025-05-26T12:48:30","date_gmt":"2025-05-26T10:48:30","guid":{"rendered":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/?p=958"},"modified":"2025-05-26T12:48:30","modified_gmt":"2025-05-26T10:48:30","slug":"alfred-adler-oroksege","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/","title":{"rendered":"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge"},"content":{"rendered":"<p>Ha meg szeretn\u00e9d \u00e9rteni, hogyan form\u00e1l\u00f3dik a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk \u00e9s mi mozgatja a m\u00e9lyben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 lelki folyamatainkat, akkor Alfred Adler gondolatai igazi kincsesb\u00e1nya. A b\u00e9csi \u201eszerdai t\u00e1rsas\u00e1g\u201d k\u00f6r\u00e9ben 1902 k\u00f6r\u00fcl kezdett kibontakozni az a forradalmian \u00faj szeml\u00e9let, amely a <a href=\"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/mi-a-pszichologia-a-lelek-es-elme-tudomanyanak-atfogo-bemutatasa\/\">pszichol\u00f3gia<\/a> egyik jelent\u0151s ir\u00e1nyzat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. B\u00e1r Freud \u00e9s Jung neve sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151sen cseng, kevesebbet hallani arr\u00f3l, hogy a B\u00e9csi Pszichoanalitikai Egyes\u00fclet els\u0151 eln\u00f6ke \u00e9s a k\u00e9s\u0151bb saj\u00e1t \u00fatj\u00e1ra l\u00e9p\u0151 individu\u00e1lpszichol\u00f3gia megalkot\u00f3ja \u00e9ppen Alfred Adler volt.<\/p>\n<p>Adler szil\u00e1rdan hitte, hogy az ember t\u00e1rsadalmi l\u00e9ny, \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t nem puszt\u00e1n \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt t\u00e9nyez\u0151k vagy a m\u00e9lyben l\u00e1zong\u00f3 \u00f6szt\u00f6n\u00f6k hat\u00e1rozz\u00e1k meg, hanem a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00fcnk, valamint a saj\u00e1t magunkr\u00f3l \u00e9s a j\u00f6v\u0151nkr\u0151l kialak\u00edtott elk\u00e9pzel\u00e9seink. Noha kezdetben akt\u00edvan r\u00e9szt vett a Freud k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3kon, n\u00e9zetei hamar elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyt vettek. M\u00edg Freud a szexu\u00e1lis k\u00e9sztet\u00e9seket tartotta els\u0151dleges mozgat\u00f3rug\u00f3nak, Adler ink\u00e1bb a t\u00e1rsas mez\u0151ben megjelen\u0151 hi\u00e1nyok kompenz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re \u00f6sszpontos\u00edtott. N\u00e9zeteib\u0151l n\u0151tt ki az individu\u00e1lpszichol\u00f3gia, amelynek alapfogalmai \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a \u201ekisebbrend\u0171s\u00e9gi komplexus\u201d \u2013 m\u00e1ra a k\u00f6znyelv r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak.<\/p>\n<h2>A \u201eszerdai t\u00e1rsas\u00e1g\u201d \u00e9s a b\u00e9csi k\u00f6r<\/h2>\n<p>K\u00e9pzelj el egy maroknyi, t\u00f6bbnyire orvosi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171, zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9rtelmis\u00e9git a XX. sz\u00e1zad hajnal\u00e1n, akik a tudom\u00e1nyos \u00e9let forrong\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9ben szerd\u00e1nk\u00e9nt \u00f6sszegy\u0171lnek, hogy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le l\u00e9lektani k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l besz\u00e9lgessenek. Ez a B\u00e9csben m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00f6r volt az a t\u00e1rsas\u00e1g, amelyb\u0151l kin\u0151tt a B\u00e9csi Pszichoanalitikai Egyes\u00fclet (Wiener Psychoanalytische Vereinigung). E \u201eszerdai t\u00e1rsas\u00e1g\u201d magva Sigmund Freud \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6zeli munkat\u00e1rsa k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151d\u00f6tt. M\u00e1r az indul\u00e1skor eln\u00f6k\u00f6t v\u00e1lasztottak, \u00e9s ez a poz\u00edci\u00f3 a felt\u00f6rekv\u0151, sz\u00e9les l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 Alfred Adlerhez ker\u00fclt.<\/p>\n<p>Adler soha nem szerette, ha Freud \u201etan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt\u201d emlegett\u00e9k, s val\u00f3ban, kettej\u00fck gondolkod\u00e1sm\u00f3dja nem is lehetett volna k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb. Freud: eleg\u00e1ns, er\u0151s tekint\u00e9lyt sug\u00e1rz\u00f3 tud\u00f3s, aki B\u00e9cs egyik patin\u00e1s ker\u00fclet\u00e9ben \u00e9lt; Adler: egy gabonakeresked\u0151 fia, aki k\u00fclv\u00e1rosi k\u00f6rnyezetb\u0151l emelkedett fel, \u00e9s v\u00e9gtelen\u00fcl gyakorlatias, t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nt fog\u00e9kony orvosk\u00e9nt \u00e9s gondolkod\u00f3k\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. H\u00edress\u00e9 tette \u0151t munk\u00e1ss\u00e1ga a munk\u00e1sok eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\u00e9nek \u00e9s a n\u0151k jogainak v\u00e9delm\u00e9ben, illetve a szeg\u00e9nyek iskol\u00e1ztat\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben. M\u00edg Freud az emberben munk\u00e1l\u00f3 szexu\u00e1lis hajt\u00f3er\u0151t \u00e1ll\u00edtotta a l\u00e9lektani folyamatok k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, Adler \u00fagy gondolta, hogy az egy\u00e9n ink\u00e1bb a k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telekhez igazodva, a t\u00e1rsas k\u00f6zegben akar \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni, \u00e9s ek\u00f6zben saj\u00e1t kisebb-nagyobb hi\u00e1nyait kompenz\u00e1lja.<\/p>\n<h2>Freud \u00e9s Adler szak\u00edt\u00e1sa<\/h2>\n<p>Freud \u00e9s Adler legend\u00e1s, 1911-ben bek\u00f6vetkez\u0151 szak\u00edt\u00e1sa nem egyik pillanatr\u00f3l a m\u00e1sikra zajlott. Az ellent\u00e9tek m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta gy\u0171ltek. Adler egyik fontos m\u0171v\u00e9ben (<i>Tanulm\u00e1ny a szervi kisebbrend\u0171s\u00e9gr\u0151l<\/i>) arra mutatott r\u00e1, hogy az embernek a saj\u00e1t test\u00e9r\u0151l \u00e9s annak gyenge pontjair\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9pe alapvet\u0151en befoly\u00e1solja a motiv\u00e1ci\u00f3it \u00e9s a c\u00e9ljait. Ez m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban szembehelyezkedett a freudi tanokkal, melyek szerint a tudattalanban munk\u00e1l\u00f3, szexualit\u00e1shoz k\u00f6thet\u0151 v\u00e1gyak jelentik az els\u0151dleges lelki motorokat. Adler enn\u00e9l j\u00f3val t\u00e1gabban \u00e9s rugalmasabban szeml\u00e9lte a szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9st.<\/p>\n<p>Adler szem\u00e9ben a gyermek nem csup\u00e1n \u201ekis feln\u0151tt\u201d, aki megtanulja, hogyan fojtsa el \u00f6szt\u00f6neit, hanem olyan l\u00e9ny, aki sz\u00fclet\u00e9sekor rendk\u00edv\u00fcl kiszolg\u00e1ltatott: mindent k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte mindenkin\u00e9l nagyobbnak \u00e9s er\u0151sebbnek \u00e9rz\u00e9kel. Eg\u00e9sz kisgyerekk\u00e9nt is keresi a m\u00f3dj\u00e1t, hogyan tudja n\u00f6velni a saj\u00e1t erej\u00e9t, kompetenci\u00e1j\u00e1t. Itt jelenik meg el\u0151sz\u00f6r a kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s \u00e9s az ebb\u0151l fakad\u00f3 kompenz\u00e1ci\u00f3s v\u00e1gy: vagyis az ig\u00e9ny, hogy er\u0151sebb\u00e9, \u00fcgyesebb\u00e9, elfogadottabb\u00e1 v\u00e1ljunk, mint amilyennek kezdetben \u00e9rezz\u00fck magunkat.<\/p>\n<h2>A kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s \u00e9s a kompenz\u00e1ci\u00f3<\/h2>\n<p>Az individu\u00e1lpszichol\u00f3gia egyik legalapvet\u0151bb, a mindennapok nyelv\u00e9be is m\u00e9lyen be\u00e9p\u00fclt fogalma a \u201ekisebbrend\u0171s\u00e9gi komplexus\u201d. Adler szerint a legt\u00f6bb gyermek nagyon kor\u00e1n megtapasztalja azt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, hogy a k\u00f6rnyezete er\u0151sebb \u00e9s kompetensebb l\u00e9nyekb\u0151l \u00e1ll, mint amilyen \u0151 maga. Ez a tapasztalat m\u00e9ly nyomot hagy a pszich\u00e9ben, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megk\u00fczd\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k elind\u00edt\u00f3ja lehet. Nemcsak fizikai h\u00e1tr\u00e1nyr\u00f3l van itt sz\u00f3: b\u00e1rmi lehet, amit a gyermek saj\u00e1t k\u00e9pzelet\u00e9ben h\u00e1tr\u00e1nyk\u00e9nt \u00e9l meg. Ez a h\u00e1tr\u00e1ny\u00e9rzet a legt\u00f6bb esetben arra \u00f6szt\u00f6nzi a gyermeket, hogy fejlessze saj\u00e1t k\u00e9szs\u00e9geit, \u00e9s kem\u00e9nyen dolgozzon azon, hogy teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 tagja legyen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek.<\/p>\n<p>Ha ez a kompenz\u00e1ci\u00f3 a megfelel\u0151 mederben zajlik, akkor eg\u00e9szs\u00e9ges \u00f6nbizalom \u00e9s re\u00e1lis \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s alakul ki. Ha viszont t\u00falz\u00f3 form\u00e1t \u00f6lt, vagyis ha a gyerek nem csup\u00e1n felz\u00e1rk\u00f3zni, hanem mindenkit legy\u0151zni akar, akkor a kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s \u201ekisebbrend\u0171s\u00e9gi komplexuss\u00e1\u201d v\u00e1lhat. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny l\u00e9lek \u2013 ahelyett, hogy egyenrang\u00fas\u00e1got keresne \u2013 k\u00f3ros m\u00e9rt\u00e9k\u0171 hatalomv\u00e1gyba \u00e9s verseng\u00e9sbe menek\u00fclhet. Ilyenkor az egy\u00e9n \u00fagy \u00e9rezheti, csak akkor \u00e9r valamit, ha bizonyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi rangl\u00e9tra tetej\u00e9n foglal helyet. Adler p\u00e9ldak\u00e9ppen Nap\u00f3leont emlegette, a kis termet\u0171 vil\u00e1gh\u00f3d\u00edt\u00f3t, akin\u00e9l a t\u00falkompenz\u00e1l\u00e1snak szemmel l\u00e1that\u00f3 \u00e9s drasztikus eredm\u00e9nyei voltak.<\/p>\n<h2>Sz\u00fclet\u00e9si sorrend \u00e9s a csal\u00e1di kontextus<\/h2>\n<p>Adler munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmas a \u201esz\u00fclet\u00e9si sorrend\u201d elm\u00e9lete. R\u00f6viden, arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy sz\u00e1m\u00edt, h\u00e1nyadik gyermekk\u00e9nt \u00e9rkezel egy csal\u00e1dba. M\u00e1s lesz az \u00e9letst\u00edlusod, ha egy vagy t\u00f6bb nagyobb testv\u00e9r form\u00e1lja a vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnket, \u00e9s m\u00e1s, ha te vagy az els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt, esetleg egyetlen gyerek. A legkisebb gyermekekn\u00e9l gyakran megfigyelhet\u0151, hogy nagy energia hajtja \u0151ket a felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sban: \u00edgy ak\u00e1r kiv\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9gekre is szert tehetnek. A legid\u0151sebb gyerekekn\u00e9l el\u0151fordul, hogy a kezdeti kiv\u00e1lts\u00e1gaikat, \u201etr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6si\u201d helyzet\u00fcket f\u00e9lt\u00e9kenyen v\u00e9dik a fiatalabb testv\u00e9rekkel szemben, \u00e9s ebb\u0151l kifoly\u00f3lag hatalmi j\u00e1tszm\u00e1k vagy a felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s k\u00e9nyszere er\u0151s\u00f6dhet meg benn\u00fck.<\/p>\n<p>A l\u00e9nyeg mindegyik esetben az, hogy a gyermek a csal\u00e1dban elfoglalt hely\u00e9t \u00e9s saj\u00e1t gyenges\u00e9geit vagy er\u0151ss\u00e9geit hogyan \u00e9li meg, \u00e9s erre milyen kompenz\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1t dolgoz ki. Ez a korai minta k\u00e9s\u0151bb az eg\u00e9sz \u00e9letp\u00e1ly\u00e1t befoly\u00e1solhatja. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul gyermekkorban sokszor megtapasztalod a h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtotts\u00e1got, el\u0151fordulhat, hogy feln\u0151ttk\u00e9nt is folyton igyekszel felh\u00edvni magadra a figyelmet. Ellenkez\u0151 esetben, ha t\u00falz\u00f3 v\u00e9delmet kapt\u00e1l, akkor lehet, hogy nehezen v\u00e1lsz \u00f6n\u00e1ll\u00f3v\u00e1, mert m\u00e1sokt\u00f3l v\u00e1rod a megold\u00e1st, mintha m\u00e9g mindig \u201ekicsi\u201d lenn\u00e9l.<\/p>\n<h2>A jellem k\u00e9t ellent\u00e9tes hajt\u00f3ereje<\/h2>\n<p>Adler elk\u00e9pzel\u00e9se szerint szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnkben \u2013 vagy ahogy \u0151 nevezte, jellem\u00fcnkben \u2013 k\u00e9t alapvet\u0151 er\u0151 m\u0171k\u00f6dik. Az egyik az \u00f6nn\u00f6n hatalmunkra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s, a \u201efels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u201d \u00e9rz\u00e9s\u00e9nek keres\u00e9se, a m\u00e1sik pedig a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s, a t\u00e1rsainkkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s ig\u00e9nye. Mindenki m\u00e1sk\u00e9ppen oldja meg e k\u00e9t er\u0151 \u00f6sszehangol\u00e1s\u00e1t. Ha az egy\u00e9n eg\u00e9szs\u00e9ges, akkor egy viszonylagos egyens\u00faly alakul ki: az \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si v\u00e1gy nem nyomja el a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ir\u00e1nti felel\u0151ss\u00e9get, \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s nem b\u00e9n\u00edtja meg az egy\u00e9ni amb\u00edci\u00f3kat.<\/p>\n<p>\u00c1m ha az egyens\u00faly b\u00e1rmelyik ir\u00e1nyba eltol\u00f3dik, az k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le patol\u00f3gi\u00e1s jelens\u00e9gekhez vezet. Az illet\u0151 t\u00falzott \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9si v\u00e1gy eset\u00e9n ak\u00e1r k\u00f6rnyezet\u00e9vel szemben is k\u00e9pes agressz\u00edvv\u00e1 v\u00e1lni. Ugyan\u00edgy sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 lehet valaki, ha k\u00e9ptelennek \u00e9rzi mag\u00e1t arra, hogy versenyezzen a t\u00f6bbiekkel. Ez esetben a passzivit\u00e1s is a \u201ekisebbrend\u0171s\u00e9gi komplexus\u201d egyik megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151: k\u00e9ptelennek tartja mag\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi elv\u00e1r\u00e1sok teljes\u00edt\u00e9s\u00e9re, ez\u00e9rt ink\u00e1bb kivonul.<\/p>\n<h2>Hogyan jelenik meg a hi\u00fas\u00e1g \u00e9s a hatalomv\u00e1gy?<\/h2>\n<p>Adler tal\u00e1l\u00f3an mutat r\u00e1 arra, hogy a hi\u00fas\u00e1g legt\u00f6bb\u00fcnkben ott bujk\u00e1l, csak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben. A hi\u00fa ember \u00e1lland\u00f3an m\u00e9regeti mag\u00e1t m\u00e1sokhoz k\u00e9pest, \u00e9s azt k\u00e9rdezi: \u201eMit nyerek ebb\u0151l a helyzetb\u0151l?\u201d Szeretne kit\u0171nni, de k\u00f6zben olykor ezt gondosan leplezi. Szinte b\u00e1rmilyen form\u00e1t \u00f6lthet ez az \u00e9rz\u00e9s: lehet hivalkod\u00f3an csillog\u00f3 megjelen\u00e9s, de lehet \u00e1l-szer\u00e9nys\u00e9ggel \u00f6tv\u00f6z\u00f6tt szerepj\u00e1t\u00e9k is, amikor valaki csak tetteti, hogy nem fontos neki az elismer\u00e9s. Adler \u00fagy v\u00e9lte, hogy a val\u00f3ban nagy teljes\u00edtm\u00e9nyek nem a g\u0151gb\u0151l sz\u00fcletnek, hanem az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hasznoss\u00e1gra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sekb\u0151l. A hi\u00fas\u00e1g ink\u00e1bb blokkolja, mintsem seg\u00edti az alkot\u00f3 er\u0151t: egocentrikuss\u00e1 tesz, \u00e9s lesz\u0171k\u00edti a perspekt\u00edv\u00e1t. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s ezzel szemben kisz\u00e9les\u00edti a l\u00e1t\u00f3k\u00f6rt, \u00e9s val\u00f3di \u00e9rt\u00e9keket hoz l\u00e9tre.<\/p>\n<p>Egy vezet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul \u2013 legyen az \u00fczleti vagy politikai ter\u00fcleten \u2013 d\u00f6nthet \u00fagy, hogy a poz\u00edci\u00f3j\u00e1t kiz\u00e1r\u00f3lag a hatalom fitogtat\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lja, \u00e9s minden helyzetb\u0151l csak a saj\u00e1t preszt\u00edzs\u00e9t igyekszik n\u00f6velni. Az eredm\u00e9ny ilyenkor rendszerint az lesz, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge elidegenedik, a kapcsol\u00f3d\u00f3 emberek motiv\u00e1lts\u00e1ga pedig cs\u00f6kken. Ezzel ellent\u00e9tben egy val\u00f3di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 vezet\u0151 megtal\u00e1lja az egyens\u00falyt: er\u0151fesz\u00edt\u00e9seit a k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00e9s m\u00e1sok felemel\u00e9s\u00e9re ford\u00edtja, mik\u00f6zben a saj\u00e1t \u00e9rdekeit sem t\u00e9veszti szem el\u0151l. Ez az adleri gondolat a mai szervezetfejleszt\u00e9s \u00e9s vezet\u00e9spszichol\u00f3gia egyik k\u00f6zponti eleme is lehet, hiszen a csapatkoh\u00e9zi\u00f3 \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kteremt\u00e9s tart\u00f3s sikerekhez vezet.<\/p>\n<h2>A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s fontoss\u00e1ga<\/h2>\n<p>Az individu\u00e1lpszichol\u00f3gia egyik alapelve, hogy \u2013 b\u00e1rmilyen er\u0151sek is az egy\u00e9ni v\u00e1gyaink \u2013 tart\u00f3san nem ker\u00fclhetj\u00fck meg a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zeg t\u00f6rv\u00e9nyeit \u00e9s norm\u00e1it. Az ember biol\u00f3giailag \u00e9s pszichol\u00f3giailag is arra hivatott, hogy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9ljen \u00e9s ezekkel a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dj\u00f6n. Ak\u00e1rmennyire is er\u0151s az \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9si v\u00e1gyad, tart\u00f3s \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1st csak akkor \u00e9rhetsz el, ha hajland\u00f3 vagy tiszteletben tartani a t\u00f6bbiek ig\u00e9nyeit is. Ez m\u00e1r Adler idej\u00e9ben is mer\u00e9sz demokratikus gondolat volt, hiszen sokkal ink\u00e1bb jellemz\u0151 volt a t\u00e1rsadalom elitjeinek z\u00e1rt vil\u00e1ga. Adler azonban azt vallotta, hogy min\u00e9l magasabb szinten vagy k\u00e9pes meg\u00e9lni a \u201eGemeinschaftsgef\u00fchl\u201d-t, azaz a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9st, ann\u00e1l kiegyens\u00falyozottabb leszel.<\/p>\n<p>Emellett kiemelte, hogy ha valaki \u00f6nigazol\u00e1sk\u00e9nt folyton m\u00e1sokat hib\u00e1ztat, egy pillanatra tal\u00e1n ler\u00e1zza mag\u00e1r\u00f3l a felel\u0151ss\u00e9get, de hossz\u00fa t\u00e1von elszigetel\u0151dik. Ilyenform\u00e1n a t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra hasznoss\u00e1 sem igaz\u00e1n tud v\u00e1lni. Ez a helyzet k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9lesen mutatkozik meg modern nagyv\u00e1llalati k\u00f6rnyezetben is, ahol a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szab\u00e1lyok \u00e9s a csapatmunka kiemelten fontosak. Ha valaki mindent egy\u00e9ni hatalmi j\u00e1tszm\u00e1kra pr\u00f3b\u00e1l felhaszn\u00e1lni, el\u0151bb-ut\u00f3bb egyed\u00fcl marad. Ugyan\u00edgy a csal\u00e1di \u00e9letben vagy a bar\u00e1ti kapcsolatokban is hasonl\u00f3 elvet fedezhetsz fel: a k\u00f6z\u00f6s norm\u00e1k betart\u00e1sa \u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s t\u00e1mogat\u00e1s teremti meg a stabilit\u00e1st.<\/p>\n<h2>A c\u00e9lk\u00f6vet\u00e9s szerepe: teleologikus n\u00e9z\u0151pont<\/h2>\n<p>Az adleri l\u00e9lektan egyik leg\u00e9rdekesebb, Freud\u00e9t\u00f3l mark\u00e1nsan elt\u00e9r\u0151 von\u00e1sa az \u00fagynevezett teleologikus szeml\u00e9let. Ez r\u00f6viden azt jelenti, hogy az ember nem (vagy nem puszt\u00e1n) a m\u00faltbeli \u00e9lm\u00e9nyei \u00e9s traum\u00e1i \u00e1ltal meghat\u00e1rozott, hanem a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 c\u00e9ljaihoz igazodik. Teh\u00e1t az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy \u201eHov\u00e1 tartok?\u201d, legal\u00e1bb olyan fontos, mint az, hogy \u201eHonnan j\u00f6ttem?\u201d. Persze Adler sem tagadta, hogy a korai \u00e9lm\u00e9nyek d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek, csak \u00e9pp azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy az emberben mindig ott \u00e9l egy t\u00f6rekv\u00e9s a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve: tudatosan vagy tudattalanul k\u00e9pet alkotunk arr\u00f3l, milyen emberr\u00e9 akarunk v\u00e1lni, \u00e9s ez a k\u00e9p (amelyet \u0151 \u201efikci\u00f3nak\u201d nevezett) er\u0151s motiv\u00e1ci\u00f3s er\u0151vel b\u00edr.<\/p>\n<p>E gondolat \u00e9rtelm\u00e9ben a pszich\u00e9ben megjelen\u0151 energi\u00e1k \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9gek nem csup\u00e1n a kor\u00e1bbi tapasztalatok lenyomatai, hanem a c\u00e9ljaink alak\u00edt\u00f3i is. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul valaki nagyon er\u0151sen k\u00fczd az elismer\u00e9s\u00e9rt, mert egyszer gyerekkor\u00e1ban keveset kapott bel\u0151le, akkor a j\u00f6v\u0151re vonatkoz\u00f3 k\u00e9p sokkal fontosabb lesz a szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra, mint az eml\u00e9kei \u2013 j\u00f3llehet ezek az eml\u00e9kek szolg\u00e1ltatj\u00e1k a kiindul\u00f3pontot. Ennek alapj\u00e1n, ha v\u00e1ltoztatni akarunk a viselked\u00e9s\u00fcnk\u00f6n, meg kell vizsg\u00e1lnunk, milyen rejtett c\u00e9lok motiv\u00e1lnak minket. Nem el\u00e9g visszatekinteni a m\u00faltunkba: el\u0151re is kell n\u00e9zn\u00fcnk, \u00e9s \u00faj c\u00e9lokat kit\u0171zn\u00fcnk.<\/p>\n<h2>Friss kutat\u00e1sok \u00e9s a mai aktualit\u00e1s<\/h2>\n<p>Ma m\u00e1r t\u00f6bb olyan pszichol\u00f3giai \u00e9s szociol\u00f3giai felm\u00e9r\u00e9s is napvil\u00e1got l\u00e1tott, amelyek meger\u0151s\u00edtik, hogy a t\u00e1rsadalmi k\u00f6zeg, illetve a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge mennyire fontos a szem\u00e9lyis\u00e9g egyens\u00faly\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1ban. Bizonyos vizsg\u00e1latok szerint azok, akik t\u00fal kor\u00e1n \u2013 ak\u00e1r a csal\u00e1di helyzet\u00fck, ak\u00e1r valamilyen testi, anyagi vagy iskol\u00e1zotts\u00e1gbeli h\u00e1tr\u00e1ny ok\u00e1n \u2013 er\u0151s kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9ssel szembes\u00fcltek, feln\u0151ttkorban k\u00f6nnyebben sodr\u00f3dnak sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges megold\u00e1sok vagy szerepek fel\u00e9. Ilyenek lehetnek a t\u00falzott verseng\u00e9s, az \u00e1lland\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s m\u00e1sokt\u00f3l, vagy \u00e9pp a teljes visszah\u00faz\u00f3d\u00e1s.<\/p>\n<p>Egyes friss megfigyel\u00e9sek szerint, ha k\u00e9pesek vagyunk tudatos\u00edtani a gyenges\u00e9geinket \u00e9s ezzel egy\u00fctt azt a c\u00e9lunkat is, hogy ezeket konstrukt\u00edvan kezelj\u00fck, akkor er\u0151s \u00e9s rugalmas \u00e9nk\u00e9pet \u00e9p\u00edt\u00fcnk. Ilyenkor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g jav\u00e1ra tudunk ford\u00edtani olyan k\u00e9szs\u00e9geket, amelyeket \u00e9pp a saj\u00e1t hi\u00e1nyaink k\u00fczdelme sor\u00e1n saj\u00e1t\u00edtottunk el. Adler gondolata, miszerint \u201eezerf\u00e9le tehets\u00e9g \u00e9s adotts\u00e1g sz\u00e1rmazhat saj\u00e1t el\u00e9gtelens\u00e9g\u00fcnk \u00e9rz\u00e9s\u00e9b\u0151l\u201d, a modern tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1latok szerint is meglehet\u0151sen j\u00f3l \u00e1llja a sarat. Abban a pillanatban, hogy r\u00e1\u00e9bredsz, milyen egy\u00e9ni neh\u00e9zs\u00e9geid vannak, \u00e9s nem puszt\u00e1n leplezed vagy kivet\u00edted m\u00e1sokra, hanem er\u0151forr\u00e1sk\u00e9nt tekintesz r\u00e1juk, hatalmas energia szabadul fel.<\/p>\n<p>Hasonl\u00f3 pozit\u00edv hat\u00e1st figyelnek meg, amikor valaki tudatosan fejleszti a \u201eszoci\u00e1lis \u00e9rz\u00e9s\u00e9t\u201d is. Kider\u00fclt, hogy a kollaborat\u00edv, empatikus szeml\u00e9letet el\u0151seg\u00edt\u0151 tr\u00e9ningek, illetve a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vagy \u00f6nk\u00e9ntes tev\u00e9kenys\u00e9gek hozz\u00e1j\u00e1rulnak a harmonikusabb szem\u00e9lyis\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1hoz. Meger\u0151s\u00edtik azt az adleri t\u00e9telt, hogy a t\u00e1rsas viszonyokban val\u00f3 elmer\u00fcl\u00e9s \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s megtapasztal\u00e1sa cs\u00f6kkenti az egy\u00e9ni szorong\u00e1sok, kisebbrend\u0171s\u00e9gi f\u00e9lelmek \u00e9s a k\u00f3ros hatalomv\u00e1gy kialakul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<h2>Alfred Adler \u00e9s a modern kor kih\u00edv\u00e1sai<\/h2>\n<p>Sokan gondolj\u00e1k, hogy Adler elk\u00e9pzel\u00e9sei csak a maga t\u00f6rt\u00e9nelmi kor\u00e1ban \u00e9s politikai kontextus\u00e1ban voltak \u00e9rv\u00e9nyesek, hiszen a nyomor, a t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek k\u00f6zti hatalmas k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9s a patriarch\u00e1lis csal\u00e1dszerkezet a huszadik sz\u00e1zad eleji B\u00e9csben mind er\u0151s motiv\u00e1ci\u00f3s t\u00e9nyez\u0151k lehettek. De ha k\u00f6r\u00fcln\u00e9zel ma, azt l\u00e1thatod, hogy a gyenges\u00e9geink felv\u00e1llal\u00e1sa, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6sszetartoz\u00e1s, a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s \u00e9s a pozit\u00edv j\u00f6v\u0151k\u00e9p keres\u00e9se soha nem volt ennyire aktu\u00e1lis.<\/p>\n<p>A digit\u00e1lis t\u00e9r p\u00e9ld\u00e1ul \u00fajfajta \u201esz\u00ednpadot\u201d ad a hi\u00fas\u00e1gnak. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9di\u00e1ban k\u00f6nny\u0171 l\u00e1tszat-kapcsolatokat fenntartani, \u00e9s m\u00e9g k\u00f6nnyebb kirakatba tenni a sikeresnek v\u00e9lt \u00e9nedet, mik\u00f6zben a val\u00f3s\u00e1gos \u00e9nhat\u00e1raid \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9sed elsorvadhat. Ilyenkor is \u00e9rv\u00e9nyes Adler gondolata, hogy a t\u00e1rsadalom \u00e9s az egy\u00e9n tart\u00f3s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se hi\u00e1ny\u00e1ban val\u00f3j\u00e1ban egyfajta ill\u00fazi\u00f3 marad a siker. A val\u00f3di fejl\u0151d\u00e9shez nem el\u00e9g a k\u00fcls\u0151s\u00e9gekre f\u00f3kusz\u00e1lni: a bels\u0151 c\u00e9lok \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hasznoss\u00e1g egyens\u00falya mindig kulcst\u00e9nyez\u0151.<\/p>\n<p>Ugyanakkor a modern pszichoter\u00e1pi\u00e1k \u00e9s tan\u00e1csad\u00e1si m\u00f3dszerek sz\u00e1mtalan esetben \u00e9pp adleri megfontol\u00e1sok alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclnek fel. Az a szeml\u00e9let, hogy a klienssel egy\u00fctt felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck: milyen j\u00f6v\u0151t k\u00e9pzel el mag\u00e1nak, milyen bels\u0151 c\u00e9lok hajtj\u00e1k, \u00e9s vajon ezek a c\u00e9lok mennyire szolg\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6zj\u00f3val \u00f6sszehangolt, eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9nk\u00e9p kialakul\u00e1s\u00e1t, teljesen egybecseng a teleologikus n\u00e9z\u0151ponttal.<\/p>\n<h2>Etikai \u00e9s szociol\u00f3giai perspekt\u00edv\u00e1k<\/h2>\n<p>Adler idej\u00e9ben m\u00e9g er\u0151s volt a t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9se, \u00e9s a n\u0151k jogai is komoly vit\u00e1k t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezt\u00e9k. Adler m\u00e1r akkor hangoztatta, hogy nem csup\u00e1n az egy\u00e9nnel kell foglalkozni, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eg\u00e9sz\u00e9nek \u00e9rdekeivel. Nem v\u00e9letlen, hogy szocialista eszm\u00e9kkel is rokonszenvezett: az ember nem \u00e9lhet \u00fagy teljes, kiegyens\u00falyozott \u00e9letet, ha a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amelyben \u00e9l, ellehetetlen\u00fcl vagy sz\u00e9thullik. Etikailag is fontos gondolat ez: az emberhez m\u00e9lt\u00f3 \u00e9let egyik ismertet\u0151jegye, hogy az egy\u00e9n is felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llal a t\u00f6bbiek j\u00f3l\u00e9t\u00e9\u00e9rt. Ez ma, egyre soksz\u00edn\u0171bb \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kkal terhes vil\u00e1gunkban, tal\u00e1n m\u00e9g hangs\u00falyosabb, mint valaha.<\/p>\n<p>Szociol\u00f3giai szempontb\u00f3l pedig nem elhanyagolhat\u00f3 az a t\u00e9tel sem, hogy a kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9st megtapasztal\u00f3 csoportok \u2013 legyenek ak\u00e1r etnikai, t\u00e1rsadalmi vagy gazdas\u00e1gi h\u00e1tr\u00e1nyban \u2013 gyakrabban \u00e9s \u00e9lesebben reag\u00e1lnak a \u201efelz\u00e1rk\u00f3z\u00e1si\u201d folyamat sor\u00e1n. Amikor teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszer vagy er\u0151s hatalmi ellent\u00e9tek nyomj\u00e1k r\u00e1 b\u00e9lyeg\u00fcket a t\u00e1rsadalomra, az adleri gondolatok vez\u00e9rfonalk\u00e9nt seg\u00edtenek meg\u00e9rteni, hogy a kiegyens\u00falyozott fejl\u0151d\u00e9s nem puszt\u00e1n az egy\u00e9ni adotts\u00e1gokon, hanem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szab\u00e1lyokon, a t\u00e1mogat\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9n \u00e9s a korai nevel\u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9n is m\u00falik.<\/p>\n<h2>\u00d6sszef\u00fcgg\u00e9sek Freud, Jung \u00e9s Adler megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt<\/h2>\n<p>Sokakban felmer\u00fclhet a k\u00e9rd\u00e9s: hogyan viszonyul Adler individu\u00e1lpszichol\u00f3gi\u00e1ja Freud pszichoanal\u00edzis\u00e9hez \u00e9s Jung analitikus pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz? Al\u00e1bb l\u00e1thatsz egy \u00f6sszefoglal\u00f3t, amelyet az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt t\u00e1bl\u00e1zatba rendeztem.<\/p>\n<table border=\"1\">\n<thead>\n<tr>\n<th>Megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s<\/th>\n<th>Freud<\/th>\n<th>Jung<\/th>\n<th>Adler<\/th>\n<\/tr>\n<\/thead>\n<tbody>\n<tr>\n<th>K\u00f6zponti fogalom<\/th>\n<td>A szexu\u00e1lis \u00f6szt\u00f6n \u00e9s az elfojt\u00e1s<\/td>\n<td>Az archet\u00edpusok, a kollekt\u00edv tudattalan<\/td>\n<td>A kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s kompenz\u00e1ci\u00f3ja, c\u00e9lorient\u00e1lts\u00e1g<\/td>\n<\/tr>\n<tr>\n<th>F\u0151 hangs\u00faly<\/th>\n<td>A m\u00faltb\u00e9li traum\u00e1k, gyermekkori konfliktusok<\/td>\n<td>Szimb\u00f3lumok, \u00e1lmok, egyetemes mint\u00e1k<\/td>\n<td>A t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet \u00e9s az egy\u00e9n c\u00e9ljai<\/td>\n<\/tr>\n<tr>\n<th>L\u00e9nyeges motiv\u00e1ci\u00f3<\/th>\n<td>A tudattalan szexu\u00e1lis \u00e9s agressz\u00edv impulzusok<\/td>\n<td>Az \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s, individu\u00e1ci\u00f3<\/td>\n<td>A hatalomv\u00e1gy \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s egyens\u00falya<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<p>Ez a t\u00e1bl\u00e1zat term\u00e9szetesen er\u0151sen leegyszer\u0171s\u00edt, de seg\u00edt r\u00e1vil\u00e1g\u00edtani, mi\u00e9rt v\u00e1lt k\u00fcl\u00f6n \u00fatt\u00e1 az adleri ir\u00e1nyzat. M\u00edg Freud \u00e9s Jung a bels\u0151, tudattalan vil\u00e1g meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00e9t emelte ki, addig Adler ink\u00e1bb a c\u00e9lk\u00f6vet\u00e9sr\u0151l, a szoci\u00e1lis kontextusr\u00f3l \u00e9s a kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s kompenz\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt. Persze ezek az ir\u00e1nyzatok nem z\u00e1rj\u00e1k ki egym\u00e1st, s\u0151t, sok ponton kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st.<\/p>\n<h2>\u00d6nmagad megismer\u00e9se \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9ge<\/h2>\n<p>Amikor elm\u00e9ly\u00fclsz Adler \u00edr\u00e1saiban, nem ker\u00fclheti el a figyelmedet az a gondolat, hogy \u201e\u00f6nmagunk megismer\u00e9se \u00e9s megv\u00e1ltoztat\u00e1sa a legnehezebb feladat\u201d. Ez ma is rendk\u00edv\u00fcl aktu\u00e1lis. \u00c9let\u00fcnk sor\u00e1n sokszor elhat\u00e1rozzuk, hogy \u201eholnapt\u00f3l m\u00e1sk\u00e9pp csin\u00e1ljuk\u201d, hogy \u00faj \u00e9letst\u00edlust alak\u00edtunk ki, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r munk\u00e1r\u00f3l, p\u00e1rkapcsolatr\u00f3l, szok\u00e1sokr\u00f3l vagy eg\u00e9szs\u00e9gr\u0151l. M\u00e9gis, a legt\u00f6bbsz\u00f6r megreked\u00fcnk a j\u00f3 elhat\u00e1roz\u00e1s szintj\u00e9n. Ez a jelens\u00e9g nagyr\u00e9szt az\u00e9rt k\u00f6vetkezik be, mert a tudatalattink tele van r\u00f6gz\u00fclt mint\u00e1kkal \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netekkel arr\u00f3l, hogy mik vagyunk, mit gondolunk magunkr\u00f3l, illetve hogyan illeszked\u00fcnk a t\u00e1rsadalomba.<\/p>\n<p>Adler r\u00e1vil\u00e1g\u00edt, hogy ezeket a \u201efikci\u00f3kat\u201d az\u00e9rt is neh\u00e9z lecser\u00e9lni, mert sok energi\u00e1t adnak \u2013 ak\u00e1r negat\u00edv, ak\u00e1r pozit\u00edv fikci\u00f3kr\u00f3l van sz\u00f3. P\u00e9ld\u00e1ul, ha valaki gyerekkora \u00f3ta azt hiszi, hogy \u0151 \u201emindenben lemaradt\u201d a t\u00f6bbiekhez k\u00e9pest, akkor ez a gondolat feln\u0151ttkor\u00e1ra is fennmaradhat, \u00e9s folyamatosan hajtja. Vagy teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nyszerrel pr\u00f3b\u00e1l kompenz\u00e1lni, vagy ink\u00e1bb lemond mindenr\u0151l, mondv\u00e1n, \u201e\u00fagyis rem\u00e9nytelen\u201d. Adler szeml\u00e9letm\u00f3dja abban seg\u00edt, hogy felismerj\u00fck: a fejl\u0151d\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9g van \u00faj c\u00e9lokra, \u00faj k\u00e9pekre, \u00faj \u201efikci\u00f3kra\u201d, amelyek el\u0151remozd\u00edtanak, \u00e9s imm\u00e1r nem a kisebbrend\u0171s\u00e9g t\u00falzott kompenz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00e9p\u00fclnek, hanem a re\u00e1lis \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s elveire.<\/p>\n<h2>Gyakorlati tan\u00e1csok az adleri l\u00e9lektan alapj\u00e1n<\/h2>\n<p>Ha szeretn\u00e9d a mindennapokban is hasznos\u00edtani Alfred Adler gondolatait, n\u00e9h\u00e1ny ir\u00e1nyelvet \u00e9rdemes szem el\u0151tt tartanod:<\/p>\n<ul>\n<li><b>Tiszt\u00e1zd a c\u00e9ljaidat:<\/b> Ne csak a m\u00falttal foglalkozz, hanem l\u00e1sd tiszt\u00e1n, merre akarsz tartani. Ez lehet apr\u00f3, r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa c\u00e9l, vagy eg\u00e9szen nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e1lom. A fontos, hogy legyen valamilyen pozit\u00edv j\u00f6v\u0151k\u00e9ped, ami inspir\u00e1l.<\/li>\n<li><b>Figyeld a saj\u00e1t kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9seidet:<\/b> Vajon milyen helyzetekben \u00e9rzed azt, hogy \u201enem vagy el\u00e9g j\u00f3\u201d, \u201enem vagy el\u00e9g okos\u201d, \u201enem vagy el\u00e9g kompetens\u201d? Ezeket ne s\u00f6p\u00f6rd a sz\u0151nyeg al\u00e1, de ne is hagyd, hogy \u00e1tvegy\u00e9k az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st. Ismerd fel, \u00e9s gondold \u00e1t, hogyan haszn\u00e1lhatod motiv\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt.<\/li>\n<li><b>T\u00f6rekedj az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre:<\/b> Legyen sz\u00f3 bar\u00e1ti kapcsolatr\u00f3l, csal\u00e1dr\u00f3l vagy munkak\u00f6rnyezetr\u0151l, keresd a lehet\u0151s\u00e9get, hogy te is hozz\u00e1tegy\u00e9l valamit a k\u00f6z\u00f6s c\u00e9lokhoz. A \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s\u201d megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1val a saj\u00e1t lelki egyens\u00falyod is n\u0151.<\/li>\n<li><b>\u00d3vakodj a t\u00falhajtott hi\u00fas\u00e1gt\u00f3l:<\/b> A magabiztoss\u00e1g remek dolog, de ha t\u00falzottan a saj\u00e1t fontoss\u00e1god k\u00f6r\u00fcl forogsz, akkor a m\u00e1sokkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei elsorvadnak. Pr\u00f3b\u00e1lj re\u00e1lis k\u00e9pet kialak\u00edtani magadr\u00f3l, \u00e9s nyitott maradni m\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gleteire is.<\/li>\n<li><b>Tedd fel magadnak a k\u00e9rd\u00e9st: \u201eMit adhatok a vil\u00e1gnak?\u201d:<\/b> Ha mindig csak az \u00e9rdekel, mit profit\u00e1lsz egy helyzetb\u0151l, k\u00f6nnyen besz\u0171k\u00fcl a gondolkod\u00e1sod. A fejl\u0151d\u00e9sedet nagyban el\u0151seg\u00edtheti, ha id\u0151nk\u00e9nt megford\u00edtod a perspekt\u00edv\u00e1t, \u00e9s arra gondolsz, hogyan lehetsz hasznos a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a csal\u00e1d, a bar\u00e1tok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/li>\n<\/ul>\n<blockquote><p><i>\u201eAz emberi l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra \u00f6nmaga megismer\u00e9se \u00e9s \u00f6nmaga megv\u00e1ltoztat\u00e1sa a legnehezebb.\u201d<\/i><\/p><\/blockquote>\n<p>Ez az Adlert\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 gondolat \u00e1tvezet ahhoz a felismer\u00e9shez, hogy a val\u00f3di bels\u0151 munka \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s tal\u00e1n soha nem \u00e9r v\u00e9get. Ugyanakkor minden apr\u00f3 l\u00e9p\u00e9s, amellyel \u0151szint\u00e9bben \u00e9s szoci\u00e1lisabban \u00e9l\u00fcnk, k\u00f6zelebb vihet egy kiegyens\u00falyozottabb \u00e9letst\u00edlushoz.<\/p>\n<h2>Adler mint gyakorlati gondolkod\u00f3<\/h2>\n<p>Hab\u00e1r a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vtizedekben t\u00f6bben kritiz\u00e1lt\u00e1k, ami\u00e9rt nem t\u00e1maszkodott annyira statisztikai, empirikus kutat\u00e1sokra, Alfred Adler \u00e9pp a gyakorlati szeml\u00e9let\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhette jelent\u0151s befoly\u00e1s\u00e1t. Arra buzd\u00edtotta az embereket, hogy ny\u00edltan besz\u00e9lgessenek a csal\u00e1di \u00e9s iskolai nevel\u00e9sr\u0151l, a t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekr\u0151l \u00e9s az emberi kapcsolatok buktat\u00f3ir\u00f3l. A Wiener Volksinstitutban tartott el\u0151ad\u00e1sai is azt t\u00fckr\u00f6zt\u00e9k, hogy sz\u00e9les t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra akarta el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tenni a l\u00e9lekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00e1st \u2013 ez pedig szokatlanul demokratikus \u00e9s el\u0151remutat\u00f3 \u00e1ll\u00e1spont volt a pszichoanal\u00edzis korai t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\n<p>N\u00e9zetei az\u00f3ta sem vesztettek relevanci\u00e1jukb\u00f3l. Ma m\u00e1r sz\u00e9les k\u00f6rben elfogadott, hogy a nevel\u00e9s, az iskolai oktat\u00e1s \u00e9s a munkahelyi k\u00f6rnyezet befoly\u00e1solja azt, mik\u00e9nt form\u00e1l\u00f3dik az \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00fcnk \u00e9s a vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnk. Lehet\u00fcnk nagyon okosak, de ha valahol m\u00e9lyen azt hissz\u00fck, mindig is \u201ekisebbek\u201d vagyunk m\u00e1sokn\u00e1l, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy kifel\u00e9 ezt vagy agressz\u00edv t\u00falteljes\u00edt\u00e9ssel, vagy \u00f6nbizalomhi\u00e1nyos visszah\u00faz\u00f3d\u00e1ssal kompenz\u00e1ljuk. A mai coaching \u00e9s szervezetfejleszt\u00e9si programokban is j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik az adleri szeml\u00e9let: megkeress\u00fck az egy\u00e9n vagy a csapat \u201ekisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s\u00e9t\u201d (vagy \u00e9pp rejtett g\u0151gj\u00e9t), \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lunk egy \u00faj, re\u00e1lis \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi c\u00e9lokra \u00e9p\u00edtett j\u00f6v\u0151k\u00e9pet kialak\u00edtani.<\/p>\n<h2>Z\u00e1r\u00f3 gondolatok<\/h2>\n<p>Alfred Adler olyan \u00fatra h\u00edv benn\u00fcnket, ahol a szem\u00e9lyes hatalom, a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9g \u00e9s a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 fordul\u00f3 c\u00e9lk\u00f6vet\u00e9s egys\u00e9get alkothat. M\u00edg Freud a tudattalan \u00f6szt\u00f6n\u00f6ket tekintette a viselked\u00e9s f\u0151 magyar\u00e1zat\u00e1nak, Adler r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott arra, milyen fontos a t\u00e1rsas k\u00f6zeg, amelybe belen\u00f6v\u00fcnk, \u00e9s hogyan keress\u00fck \u2013 korai gyenges\u00e9geink ellenpontjak\u00e9nt \u2013 a hely\u00fcnket a vil\u00e1gban. Ahogy \u0151 mondta, \u201eaz igazi g\u00e9niusz nem a hi\u00fas\u00e1gb\u00f3l ered\u201d, hanem abb\u00f3l a k\u00e9sztet\u00e9sb\u0151l, hogy valami \u00e9rt\u00e9keset alkossunk a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>Az \u00e9let \u00f6nmag\u00e1ban nem csup\u00e1n verseny vagy k\u00fczdelem a sz\u0171k\u00f6s er\u0151forr\u00e1sok\u00e9rt, hanem egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s k\u00f6z\u00f6s fejl\u0151d\u00e9s is lehet. Aki egyoldal\u00faan csak a saj\u00e1t poz\u00edci\u00f3j\u00e1t er\u0151s\u00edti, \u00e9s semmibe veszi a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi norm\u00e1kat, az el\u0151bb-ut\u00f3bb a t\u00e1rsadalom \u201eellens\u00e9g\u00e9v\u00e9\u201d v\u00e1lik \u2013 \u00f6nmag\u00e1t is megfosztva a kapcsol\u00f3d\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9t\u0151l. Aki pedig k\u00e9ptelen a saj\u00e1t hangj\u00e1t megtal\u00e1lni, annak a gyermekkorb\u00f3l gy\u00f6kerez\u0151 gyenges\u00e9geit kell jobban \u00e9rtenie \u00e9s elfogadnia.<\/p>\n<p>Ha felismered a benned \u00e9l\u0151 kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9st vagy \u00e9ppens\u00e9ggel t\u00falzott uralkod\u00e1si v\u00e1gyat, akkor az m\u00e1r az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az egyens\u00faly fel\u00e9. Figyeld meg, hogyan reag\u00e1lsz, amikor kih\u00edv\u00e1s el\u00e9 ker\u00fclsz vagy amikor valamilyen rangsorr\u00f3l, poz\u00edci\u00f3r\u00f3l, elismer\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. Te magad is alak\u00edthatod, hogy a lelki energi\u00e1id ne \u00f6nsorsront\u00f3 \u00e9s az \u00e9let\u00f6r\u00f6m\u00f6t korl\u00e1toz\u00f3 form\u00e1t \u00f6ltsenek, hanem a k\u00f6z\u00f6s \u00e9rt\u00e9kteremt\u00e9st t\u00e1mogass\u00e1k. Ez az, amire Adler folyamatosan eml\u00e9keztet: minden v\u00e1ls\u00e1g vagy kisebbrend\u0171s\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s a n\u00f6veked\u00e9s fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat is lehet, ha mer\u00fcnk \u0151szint\u00e9k lenni magunkhoz, \u00e9s megtal\u00e1ljuk azt a j\u00f6v\u0151k\u00e9pet, amely val\u00f3ban el\u0151revisz, nem pedig lerombol.<\/p>\n<p>Legy\u00fcnk teh\u00e1t b\u00e1trak szemben\u00e9zni \u00f6nmagunkkal, \u00e9s t\u00f6rekedj\u00fcnk arra, hogy a t\u00e1rsas kapcsolatainkban is a fejl\u0151d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t l\u00e1ssuk. Egyens\u00falyra t\u00f6rekv\u0151, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9ssel \u00e1thatott, m\u00e9gis eg\u00e9szs\u00e9gesen \u00f6n\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 m\u00f3don \u00e9lni \u2013 ez az adleri eszme val\u00f3di l\u00e9nyege. \u00c9s b\u00e1r \u00fagy t\u0171nhet, a r\u00e9gi korok m\u00e1sfajta k\u00e9rd\u00e9sekkel szembes\u00fcltek, val\u00f3j\u00e1ban Adlert olvasva r\u00e1d\u00f6bbenhet\u00fcnk: az ember lelke \u00e9vsz\u00e1zadok t\u00e1vlat\u00e1ban is rendk\u00edv\u00fcl hasonl\u00f3 dilemm\u00e1kkal k\u00fczd. A megold\u00e1s kulcsa pedig ma is az \u0151szintes\u00e9g, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s \u00e9s a j\u00f6v\u0151be vetett hit \u00f6tv\u00f6zet\u00e9ben rejlik.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ha meg szeretn\u00e9d \u00e9rteni, hogyan form\u00e1l\u00f3dik a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk \u00e9s mi mozgatja a m\u00e9lyben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 lelki folyamatainkat, akkor Alfred Adler gondolatai igazi kincsesb\u00e1nya. A b\u00e9csi \u201eszerdai t\u00e1rsas\u00e1g\u201d k\u00f6r\u00e9ben 1902 k\u00f6r\u00fcl kezdett kibontakozni az a forradalmian \u00faj szeml\u00e9let, amely a pszichol\u00f3gia egyik jelent\u0151s ir\u00e1nyzat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. B\u00e1r Freud \u00e9s Jung neve sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151sen cseng, kevesebbet hallani arr\u00f3l,&#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":959,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-958","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-coaching-es-pszichologia-egerben"],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v27.3 - https:\/\/yoast.com\/product\/yoast-seo-wordpress\/ -->\n<title>Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Ha meg szeretn\u00e9d \u00e9rteni, hogyan form\u00e1l\u00f3dik a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk \u00e9s mi mozgatja a m\u00e9lyben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 lelki folyamatainkat, akkor Alfred Adler gondolatai igazi kincsesb\u00e1nya. A b\u00e9csi \u201eszerdai t\u00e1rsas\u00e1g\u201d k\u00f6r\u00e9ben 1902 k\u00f6r\u00fcl kezdett kibontakozni az a forradalmian \u00faj szeml\u00e9let, amely a pszichol\u00f3gia egyik jelent\u0151s ir\u00e1nyzat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. B\u00e1r Freud \u00e9s Jung neve sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151sen cseng, kevesebbet hallani arr\u00f3l,...\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Az Egri Coach Blogja\" \/>\n<meta property=\"article:publisher\" content=\"https:\/\/www.facebook.com\/eger.coach\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2025-05-26T10:48:30+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1500\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1001\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Dajka G\u00e1bor\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Dajka G\u00e1bor\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"18 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\\\/\\\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/\"},\"author\":{\"name\":\"Dajka G\u00e1bor\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/afc73367aa314ca33a9c8d3b88dce6e7\"},\"headline\":\"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge\",\"datePublished\":\"2025-05-26T10:48:30+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/\"},\"wordCount\":5247,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/05\\\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg\",\"articleSection\":[\"Life coaching Egerben\"],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/\",\"name\":\"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/05\\\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg\",\"datePublished\":\"2025-05-26T10:48:30+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/05\\\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/05\\\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg\",\"width\":1500,\"height\":1001,\"caption\":\"Group of people during the psychological therapy indoors\"},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/alfred-adler-oroksege\\\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Kezd\u0151lap\",\"item\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#website\",\"url\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/\",\"name\":\"Eger Coach Blog\",\"description\":\"\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#organization\",\"name\":\"Eger Coach Blog\",\"url\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#\\\/schema\\\/logo\\\/image\\\/\",\"url\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/05\\\/cropped-Eger.png\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/wp-content\\\/uploads\\\/2025\\\/05\\\/cropped-Eger.png\",\"width\":500,\"height\":169,\"caption\":\"Eger Coach Blog\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#\\\/schema\\\/logo\\\/image\\\/\"},\"sameAs\":[\"https:\\\/\\\/www.facebook.com\\\/eger.coach\"]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/#\\\/schema\\\/person\\\/afc73367aa314ca33a9c8d3b88dce6e7\",\"name\":\"Dajka G\u00e1bor\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/81566ea1e2b3466baa03e9bdcdaa835f58564d8be90057a45f3e61711dc8a063?s=96&d=mm&r=g\",\"url\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/81566ea1e2b3466baa03e9bdcdaa835f58564d8be90057a45f3e61711dc8a063?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\\\/\\\/secure.gravatar.com\\\/avatar\\\/81566ea1e2b3466baa03e9bdcdaa835f58564d8be90057a45f3e61711dc8a063?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Dajka G\u00e1bor\"},\"sameAs\":[\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\"],\"url\":\"https:\\\/\\\/egercoach.hu\\\/blog\\\/author\\\/adminka\\\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge","og_description":"Ha meg szeretn\u00e9d \u00e9rteni, hogyan form\u00e1l\u00f3dik a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk \u00e9s mi mozgatja a m\u00e9lyben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 lelki folyamatainkat, akkor Alfred Adler gondolatai igazi kincsesb\u00e1nya. A b\u00e9csi \u201eszerdai t\u00e1rsas\u00e1g\u201d k\u00f6r\u00e9ben 1902 k\u00f6r\u00fcl kezdett kibontakozni az a forradalmian \u00faj szeml\u00e9let, amely a pszichol\u00f3gia egyik jelent\u0151s ir\u00e1nyzat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. B\u00e1r Freud \u00e9s Jung neve sokak sz\u00e1m\u00e1ra ismer\u0151sen cseng, kevesebbet hallani arr\u00f3l,...","og_url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/","og_site_name":"Az Egri Coach Blogja","article_publisher":"https:\/\/www.facebook.com\/eger.coach","article_published_time":"2025-05-26T10:48:30+00:00","og_image":[{"width":1500,"height":1001,"url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Dajka G\u00e1bor","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Dajka G\u00e1bor","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"18 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/"},"author":{"name":"Dajka G\u00e1bor","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#\/schema\/person\/afc73367aa314ca33a9c8d3b88dce6e7"},"headline":"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge","datePublished":"2025-05-26T10:48:30+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/"},"wordCount":5247,"publisher":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg","articleSection":["Life coaching Egerben"],"inLanguage":"hu"},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/","url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/","name":"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge","isPartOf":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg","datePublished":"2025-05-26T10:48:30+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/#primaryimage","url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg","contentUrl":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/group-of-people-during-the-psychological-therapy-indoors.jpg","width":1500,"height":1001,"caption":"Group of people during the psychological therapy indoors"},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/alfred-adler-oroksege\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Kezd\u0151lap","item":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Alfred Adler \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#website","url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/","name":"Eger Coach Blog","description":"","publisher":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#organization","name":"Eger Coach Blog","url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/cropped-Eger.png","contentUrl":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/cropped-Eger.png","width":500,"height":169,"caption":"Eger Coach Blog"},"image":{"@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#\/schema\/logo\/image\/"},"sameAs":["https:\/\/www.facebook.com\/eger.coach"]},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/#\/schema\/person\/afc73367aa314ca33a9c8d3b88dce6e7","name":"Dajka G\u00e1bor","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/81566ea1e2b3466baa03e9bdcdaa835f58564d8be90057a45f3e61711dc8a063?s=96&d=mm&r=g","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/81566ea1e2b3466baa03e9bdcdaa835f58564d8be90057a45f3e61711dc8a063?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/81566ea1e2b3466baa03e9bdcdaa835f58564d8be90057a45f3e61711dc8a063?s=96&d=mm&r=g","caption":"Dajka G\u00e1bor"},"sameAs":["https:\/\/egercoach.hu\/blog"],"url":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/author\/adminka\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/958","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=958"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/958\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/959"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=958"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=958"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/egercoach.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=958"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}