Amikor meghallod a \u201ef\u00e9lelem\u201d sz\u00f3t, tal\u00e1n neked is a retteg\u00e9s, a szorong\u00e1s vagy a b\u00e9n\u00edt\u00f3 stressz jut eszedbe. Gavin de Becker viszont azzal a formabont\u00f3 n\u00e9zettel \u00e1ll el\u0151, hogy a f\u00e9lelem val\u00f3j\u00e1ban az egyik legfontosabb \u00f6szt\u00f6n\u00f6s v\u00e9delmi mechanizmusunk, amely seg\u00edthet kisz\u00farni a fenyeget\u0151 helyzeteket. \u201eA f\u00e9lelem adom\u00e1nya\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben r\u00e1mutat arra, hogyan \u00e9s mi\u00e9rt hagyatkozhatsz a saj\u00e1t meg\u00e9rz\u00e9seidre, amikor biztons\u00e1god forog kock\u00e1n. Nem v\u00e9letlen, hogy a m\u0171 megr\u00e1z\u00f3 val\u00f3s b\u0171neseteket id\u00e9z: ezekkel mutatja be, mennyire l\u00e9nyeges felismerni a jeleket, m\u00e9g miel\u0151tt k\u00e9s\u0151 lenne.<\/p>\n
De Becker szerint a val\u00f3di, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s f\u00e9lelem tulajdonk\u00e9ppen nem is ijeszt\u0151, hanem inspir\u00e1l\u00f3 er\u0151forr\u00e1s. N\u00e1la a f\u00e9lelem egyfajta seg\u00edt\u0151nk, nem pedig a puszt\u00e1n kellemetlen, g\u00e1tl\u00f3 \u00e9rzelem. Szerinte a legt\u00f6bb ember ugyan \u00e9rz\u00e9keli a figyelmeztet\u0151 jeleket \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul egy v\u00e1ratlan idegen seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9ge vagy furcsa k\u00f6zeled\u00e9se sor\u00e1n \u2013, de a modern t\u00e1rsadalom elfojtja az intu\u00edci\u00f3nkat, \u00e9s ink\u00e1bb azt sulykolja bel\u00e9nk, hogy a rend\u0151rs\u00e9g, a magas ker\u00edt\u00e9s vagy \u00e9ppen a leg\u00fajabb biztons\u00e1gi k\u00fcty\u00fck megv\u00e9denek minket. A val\u00f3s\u00e1gban azonban, amikor m\u00e1sodpercek alatt kell d\u00f6nten\u00fcnk, a saj\u00e1t bels\u0151 radarunk ny\u00fajthatja a leggyorsabb \u00e9s legpontosabb v\u00e9delmet.<\/p>\n
De Becker m\u00e1r 13 \u00e9ves kor\u00e1ra dr\u00e1mai mennyis\u00e9g\u0171 er\u0151szakot tapasztalt a saj\u00e1t otthon\u00e1ban. Olyan csal\u00e1di l\u00e9gk\u00f6r vette k\u00f6r\u00fcl, ahol \u00e1lland\u00f3an r\u00e9sen kellett lennie, mert soha nem tudhatta, a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban mi v\u00e1r r\u00e1. Ez a rendk\u00edv\u00fcl korai \u201et\u00fal\u00e9l\u0151 \u00fczemm\u00f3d\u201d kifinomult meg\u00e9rz\u00e9sre tan\u00edtotta. A gyerek, aki nap mint nap el kellett, hogy tal\u00e1lja, mit l\u00e9p a sz\u00fcl\u0151, lassank\u00e9nt szak\u00e9rt\u0151je lett annak, hogyan ismerje fel a baj k\u00f6zeledt\u00e9t. Ezt a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t k\u00e9s\u0151bb feln\u0151ttk\u00e9nt fejlesztette tov\u00e1bb.<\/p>\n
Feln\u0151ve az er\u0151szak el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9nek elismert szaktekint\u00e9ly\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, mind a b\u0171n\u00fcld\u00f6z\u0151 szervek, mind a h\u00edress\u00e9gek \u00e9s korm\u00e1nyzati szervek k\u00f6r\u00e9ben. Egyar\u00e1nt foglalkozott szt\u00e1rok \u00e9s \u00fczletemberek biztons\u00e1g\u00e1val, \u00e9s hat\u00e1rozottan felh\u00edvta a figyelmet a csal\u00e1don bel\u00fcli er\u0151szak rejtett, de ijeszt\u0151en gyakori t\u00e9nyez\u0151ire. Mik\u00f6zben a k\u00f6nyveib\u0151l kider\u00fcl, hogy nem pszichol\u00f3gus, m\u00e9gis leny\u0171g\u00f6z\u0151 az a gyakorlati tapasztalat, amellyel a meg\u00e9rz\u00e9seinkr\u0151l, a b\u0171n\u00f6z\u0151i gondolkod\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a fenyeget\u0151 helyzetek megel\u0151z\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9l. R\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogyan haszn\u00e1lhatod fel a saj\u00e1t, szinte \u00e1llatiasnak t\u0171n\u0151 \u00f6szt\u00f6neidet an\u00e9lk\u00fcl, hogy paranoi\u00e1s \u00e9lett\u00e9 v\u00e1ln\u00e1nak a mindennapjaid.<\/p>\n
De Becker t\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9netet is le\u00edr, amelyekben a t\u00e1mad\u00e1snak \u00e1ldozatul esett n\u0151k ut\u00f3lag azt mondt\u00e1k: \u201e\u00c9reztem, hogy valami nem stimmel, de m\u00e9gis belementem a helyzetbe.\u201d Az \u00f6szt\u00f6neik s\u00fagtak nekik, hogy a kedvesnek t\u0171n\u0151 idegen val\u00f3j\u00e1ban rosszban s\u00e1ntik\u00e1l, m\u00e9gsem mertek kil\u00e9pni a helyzetb\u0151l. Ez gyakran annak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy nem akarunk \u201eudvariatlanok\u201d lenni, vagy att\u00f3l f\u00e9l\u00fcnk, t\u00falreag\u00e1ljuk a dolgot. De Becker nyomat\u00e9kos\u00edtja, hogy jobb egy helyzetet t\u00fal komolyan venni, mint elsiklani az \u00e1rulkod\u00f3 jelek felett \u2013 hiszen a v\u00e9gkimenetel ak\u00e1r \u00e9letvesz\u00e9lyes is lehet.<\/p>\n
Modern t\u00e1rsadalmunk rengeteg m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1lja \u201elefokozni\u201d a saj\u00e1t intuit\u00edv meg\u00e9rz\u00e9s\u00fcnket. Ott vannak a h\u00edrad\u00e1sok, ahol el\u0151re csomagolt \u00e9s sokszor elt\u00falzott f\u00e9lelmeket mutatnak be, mik\u00f6zben a h\u00e9tk\u00f6znapi realit\u00e1s m\u00e1st dikt\u00e1l. Emellett egy sor biztons\u00e1gi eszk\u00f6z \u2013 kamer\u00e1k, riaszt\u00f3rendszerek, v\u00e9szcseng\u0151k \u2013 azt az ill\u00fazi\u00f3t kelti, hogy az ember teljesen bebiztos\u00edtotta mag\u00e1t. Ezek a megold\u00e1sok val\u00f3j\u00e1ban hasznosak, de sosem helyettes\u00edthetik azt a bels\u0151 riaszt\u00f3rendszert, amelyet de Becker az \u201e\u00f6szt\u00f6n\u00f6s vesz\u00e9ly\u00e9rzetnek\u201d nevez. Ez az, ami val\u00f3ban m\u00e1sodpercek alatt jelezheti, hogy az adott szitu\u00e1ci\u00f3ban t\u00fal nagy a kock\u00e1zat.<\/p>\n
K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, hogy de Becker szerint az \u00e1llatok meg\u00e9rz\u00e9seit sokan csod\u00e1lj\u00e1k, de az emberi intuit\u00edv k\u00e9pess\u00e9g val\u00f3j\u00e1ban er\u0151sebb \u00e9s kifinomultabb. Ink\u00e1bb az a gond, hogy a kuty\u00e1val ellent\u00e9tben mi nem mindig hisz\u00fcnk a saj\u00e1t \u201eorrunknak\u201d. Mindannyian \u00e1t\u00e9lt\u00fck m\u00e1r, hogy egyszer\u0171en \u201enem szimpatikus\u201d valaki, noha semmi k\u00e9zzelfoghat\u00f3 ok nincs r\u00e1. De pont ez a \u201ecsak \u00e9rzem\u201d jelz\u00e9s lehet az, ami v\u00e9delmet ny\u00fajt.<\/p>\n
Sokan \u00f6sszet\u00e9vesztik a szorong\u00e1st vagy a f\u00f3bi\u00e1kat a val\u00f3di f\u00e9lelemmel. A szorong\u00e1s egy j\u00f6v\u0151beli, elk\u00e9pzelt vagy bizonytalan fenyeget\u00e9s miatt keletkez\u0151 stressz, m\u00edg a f\u00e9lelem a t\u00e9nyleges, jelen idej\u0171 fenyeget\u00e9st ismeri fel. Ha t\u00e9nyleg k\u00f6zvetlen vesz\u00e9ly fenyeget, az ember nem leblokkol, hanem a teste \u00e9s elm\u00e9je is krist\u00e1lytiszt\u00e1n m\u0171k\u00f6dik. Ilyenkor adrenalin \u00e1rasztja el a szervezetet, ami seg\u00edti a menek\u00fcl\u00e9st vagy a k\u00fczdelmet. Ez nem az a fajta \u201ep\u00e1nik\u201d, amit h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9rtelemben f\u00e9l\u00e9sk\u00e9nt emleget\u00fcnk. Ink\u00e1bb olyan \u00f6sszeszedett tettrek\u00e9szs\u00e9g, ami sokszor k\u00e9s\u0151bb, visszatekintve t\u0171nik csak ijeszt\u0151nek.<\/p>\n
Az egyik p\u00e9ld\u00e1zatban de Becker egy n\u0151r\u0151l \u00edr, akit saj\u00e1t lak\u00e1s\u00e1ban t\u00e1madott meg egy f\u00e9rfi. A brut\u00e1lis helyzetben az \u00e1ldozatnak m\u00e9g volt annyi l\u00e9lekjelenl\u00e9te, hogy l\u00e1bujjhegyen k\u00f6vesse a konyh\u00e1ba kioson\u00f3 t\u00e1mad\u00f3t, \u00e9s \u00e9szrevegye, hogy k\u00e9st keres. Ennek a gyors felismer\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tudott v\u00e9g\u00fcl elmenek\u00fclni. Ez a bels\u0151 hang, a t\u00fal\u00e9l\u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6s hangja, seg\u00edtett neki. Amikor az illet\u0151 n\u0151 ut\u00f3lag felid\u00e9zte a t\u00f6rt\u00e9nteket, meglep\u0151d\u00f6tt azon, hogy a retteg\u00e9s helyett mennyire tiszt\u00e1n volt k\u00e9pes gondolkodni. Ilyenkor maga a val\u00f3di f\u00e9lelem nem b\u00e9n\u00edtja le, hanem \u00e9ppen cselekv\u00e9sre sarkallja az embert.<\/p>\n
De Becker szerint az er\u0151szak sosem l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rben t\u00f6rt\u00e9nik. Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy egyik ember eleve \u201esz\u00f6rnyeteg\u201d, a m\u00e1sik pedig \u201e\u00e1rtatlan l\u00e9lek\u201d, \u00e9s k\u00e9sz. Val\u00f3j\u00e1ban mindenkiben ott rejlik a potenci\u00e1l, hogy ak\u00e1r gyilkos tetteket vigyen v\u00e9ghez bizonyos, extr\u00e9m k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Ez nem azt jelenti, hogy ez t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en be is k\u00f6vetkezik, hanem azt, hogy a f\u00e9lelem \u00e9s az er\u0151szak a fajunk evol\u00faci\u00f3s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9hez tartozik: amikor semmi m\u00e1s megold\u00e1st nem l\u00e1tunk, el\u0151fordulhat, hogy el\u0151t\u00f6rnek bel\u0151l\u00fcnk a legrosszabb \u00f6szt\u00f6n\u00f6k.<\/p>\n
A k\u00f6nyv kiemel n\u00e9gy t\u00e9nyez\u0151t, amelyek \u00f6sszead\u00f3d\u00e1sa k\u00f6nnyen er\u0151szakos cselekv\u00e9shez vezethet:<\/p>\n
E t\u00e9nyez\u0151k megl\u00e9te seg\u00edti a szakembereket \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul de Becker csapat\u00e1t \u2013 abban, hogy felm\u00e9rj\u00e9k, mennyire lehet vesz\u00e9lyes egy adott fenyeget\u00e9s. Sokszor el\u0151re k\u00f6vethet\u0151, hogy mikor \u201erobbannak\u201d az indulatok. Ez az oka annak, hogy a \u201epillanatnyi felindul\u00e1sb\u00f3l\u201d elk\u00f6vetett gyilkoss\u00e1gok val\u00f3j\u00e1ban ritk\u00e1bbak, mint gondoln\u00e1nk. Gyakran hosszabb konfliktus el\u0151zi meg a trag\u00e9di\u00e1t, csak a legt\u00f6bb k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 nem l\u00e1tja a h\u00e1tteret.<\/p>\n
\u201eA f\u00e9lelem adom\u00e1nya\u201d egyik legmegh\u00f6kkent\u0151bb \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, hogy az er\u0151szak, f\u0151k\u00e9nt a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges b\u0171ncselekm\u00e9nyek, nem a semmib\u0151l csapnak le. De Becker \u00fagy fogalmaz, nagyj\u00e1b\u00f3l olyan kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3, mint az, hogy a t\u0171zhelyre tett faz\u00e9kban el\u0151bb-ut\u00f3bb felforr a v\u00edz. A gond az, hogy a t\u00e1rsadalom gyakran csak a v\u00e9gkifejletet l\u00e1tja, \u00e9s nem figyeli a figyelmeztet\u0151 jelek hossz\u00fa sor\u00e1t.<\/p>\n
Ezek a jelek sokf\u00e9l\u00e9k lehetnek: megsz\u00e1llott szerelmes, aki nap mint nap k\u00e9mkedik a volt partnere ut\u00e1n; interneten \u00fczenget\u0151 zaklat\u00f3, aki fokozatosan v\u00e1lik egyre fenyeget\u0151bb\u00e9; csal\u00e1don bel\u00fcli ab\u00fazus, amely az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val mind gyakoribb\u00e1 \u00e9s s\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1lik. Ha valaki idej\u00e9ben \u00e9szleli ezeket a jeleket, m\u00e9g megel\u0151zheti az er\u0151szak kiteljesed\u00e9s\u00e9t \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul rend\u0151ri seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rve, t\u00e1voltart\u00e1si v\u00e9gz\u00e9st szorgalmazva, vagy ak\u00e1r a k\u00f6rnyezet t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s\u00e1val. Ugyanakkor, ahogy de Becker is hangs\u00falyozza, ezeknek a jogi l\u00e9p\u00e9seknek is vannak korl\u00e1taik. Ha valaki eleve konfliktusokra \u00e9hes, a rend\u0151rs\u00e9gi feljelent\u00e9s ak\u00e1r fel is b\u0151sz\u00edtheti az illet\u0151t.<\/p>\n
A k\u00f6nyv egyik megd\u00f6bbent\u0151 r\u00e9sze az a fejezet, amely a p\u00e1rkapcsolati er\u0151szak t\u00edpusair\u00f3l sz\u00f3l. De Becker r\u00e1mutat, hogy a h\u00e1zast\u00e1rsi gyilkoss\u00e1gok nagy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l el\u0151re megtervezett akci\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, vagy legal\u00e1bbis a folyamatnak van egy j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 el\u0151zm\u00e9nysora. Gyakran a feles\u00e9g (vagy a bar\u00e1tn\u0151) m\u00e1r hetek, h\u00f3napok \u00f3ta \u00e9rzi, hogy \u201enagy baj lesz\u201d, de f\u00e9l, sz\u00e9gyelli, vagy azt hiszi, \u00fagysem hinn\u00e9nek neki. Esetleg megpr\u00f3b\u00e1l kil\u00e9pni a kapcsolatb\u00f3l, de a t\u00e1rs a legvesz\u00e9lyesebb form\u00e1ban \u201eb\u00fcnteti\u201d ez\u00e9rt a d\u00f6nt\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\n
Ennek egyik sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e9s nagyon szomor\u00fa form\u00e1ja, amikor a f\u00e9rj nem b\u00edrja elviselni a visszautas\u00edt\u00e1st, vagy a n\u0151 esetleges h\u0171tlens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s a gyilkoss\u00e1got tartja az egyetlen eszk\u00f6znek a megt\u00f6rt tekint\u00e9lye helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A statisztik\u00e1k is meger\u0151s\u00edtik, hogy a h\u00e1zast\u00e1rsak k\u00f6z\u00f6tti gyilkoss\u00e1gok jelent\u0151s r\u00e9sze a h\u0171tlens\u00e9g kider\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik. A fenyeget\u0151d\u00e9s, a k\u00f6vet\u00e9s, a lelkileg \u00e9s fizikailag is er\u0151szakos \u201evisszaszerz\u00e9si k\u00eds\u00e9rletek\u201d mind el\u0151revet\u00edtik a trag\u00e9di\u00e1t. Ha az \u00e1ldozat id\u0151ben felismeri a vesz\u00e9lyt, \u00e9s nem sz\u00e9gyelli seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rni, akkor sok esetben a legrosszabb m\u00e9g elh\u00e1r\u00edthat\u00f3 lenne.<\/p>\n
Neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s, hogy l\u00e9tezik-e biztos m\u00f3dszer a pszichopata vagy er\u0151szakra hajlamos szem\u00e9lyek felismer\u00e9s\u00e9re. De Becker szerint n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s gyakran fellelhet\u0151:<\/p>\n
Egy kutat\u00e1s azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a sorozatgyilkosok nagy h\u00e1nyada gyerekkor\u00e1ban extr\u00e9m b\u00e1ntalmaz\u00e1st szenvedett el, vagy teljesen elhanyagol\u00f3 k\u00f6rnyezetben \u00e9lt. Ez a mint\u00e1zat sz\u00e1mos m\u00e1s er\u0151szakos b\u0171n\u00f6z\u0151n\u00e9l is visszat\u00e9r. Ha valaki \u00fagy n\u0151 fel, hogy nincsenek pozit\u00edv k\u00f6t\u0151d\u00e9sei, \u00e9s csak az er\u0151szak nyelv\u00e9n tanul kommunik\u00e1lni, feln\u0151ttk\u00e9nt is ezzel a m\u00f3dszerrel pr\u00f3b\u00e1lja rendezni a saj\u00e1t bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 konfliktusait.<\/p>\n
M\u00e1sr\u00e9szt nem szabad elfelejteni, hogy egyes agresszorok kifog\u00e1stalan megjelen\u00e9s\u0171ek vagy viselked\u00e9s\u0171ek lehetnek, \u00e9s els\u0151re szinte t\u00f6k\u00e9letesen simul\u00e9konyak. Ez a \u201esz\u00ednj\u00e1t\u00e9k\u201d n\u00e9ha m\u00e9g jobban megt\u00e9veszti a k\u00f6rnyezetet. De Becker t\u00f6bb m\u00f3dszert is felsorol, amelyekkel az ilyen emberek pr\u00f3b\u00e1lnak beh\u00e1l\u00f3zni egy potenci\u00e1lis \u00e1ldozatot:<\/p>\n
| Taktika<\/th>\n | Le\u00edr\u00e1s<\/th>\n | C\u00e9lja<\/th>\n<\/tr>\n<\/thead>\n |
|---|---|---|
| T\u00falzott kedvess\u00e9g<\/td>\n | L\u00e1tsz\u00f3lagos megnyer\u0151 viselked\u00e9s<\/td>\n | Bizalom elnyer\u00e9se, gyan\u00fa cs\u00f6kkent\u00e9se<\/td>\n<\/tr>\n |
| Folyamatos besz\u00e9d<\/td>\n | R\u00e9szletekkel \u00e1rasztja el az \u00e1ldozatot<\/td>\n | A figyelem elterel\u00e9se, id\u0151nyer\u00e9s<\/td>\n<\/tr>\n |
| K\u00e9nyszersz\u00f6vets\u00e9g<\/td>\n | T\u00f6bbes sz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly, k\u00f6z\u00f6s \u00fcgy l\u00e1tszata<\/td>\n | A v\u00e9dekez\u00e9si mechanizmusok gyeng\u00edt\u00e9se<\/td>\n<\/tr>\n |
| Kisebb inzultusok<\/td>\n | Provok\u00e1ci\u00f3, majd b\u00e9k\u00fcl\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet<\/td>\n | Az \u00e1ldozat bevon\u00e1sa kommunik\u00e1ci\u00f3ba<\/td>\n<\/tr>\n |
| \u201eTartozol nekem\u201d \u00e9rz\u00e9s<\/td>\n | El\u0151re tett \u201esz\u00edvess\u00e9g\u201d hangs\u00falyoz\u00e1sa<\/td>\n | \u00c1ldozat k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9se tov\u00e1bbi engedm\u00e9nyekre<\/td>\n<\/tr>\n |
| A \u201enem\u201d figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1sa<\/td>\n | Visszautas\u00edt\u00e1s ignor\u00e1l\u00e1sa<\/td>\n | \u00c1lland\u00f3 nyom\u00e1sgyakorl\u00e1s<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\nF\u00e9lelem kontra retteg\u00e9s: nem ugyanaz<\/h2>\nDe Becker t\u00f6bbsz\u00f6r hangs\u00falyozza, hogy ne keverj\u00fck \u00f6ssze a kr\u00f3nikus szorong\u00e1st a val\u00f3di, \u00e9ppen aktu\u00e1lis fenyegetetts\u00e9gb\u0151l fakad\u00f3 f\u00e9lelemmel. Ez ut\u00f3bbi ugyanis \u00e9letment\u0151 is lehet. Ha folyton retteg\u00e9sben \u00e9lsz, az ink\u00e1bb ki\u00e9get, \u00e9s elaltatja az \u00f6szt\u00f6neidet, mint hogy hasznodra v\u00e1lna. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul, amikor valaki t\u00fal sok horrorfilmet n\u00e9z vagy folyamatosan a h\u00edrekben l\u00e1tott trag\u00e9di\u00e1kra koncentr\u00e1l, \u00e9s kialakul benne egy \u00e1ltal\u00e1nos, mindenre kiterjed\u0151 f\u00e9lelem. Ez egyszer\u0171en leb\u00e9n\u00edt, \u00e9s sokszor m\u00e9g a val\u00f3s, konkr\u00e9t vesz\u00e9lyekre sem reag\u00e1l j\u00f3l.<\/p>\n Az igazi f\u00e9lelem azonban \u2013 mondja de Becker \u2013 egyfajta \u00f6sszehangolt v\u00e9szreakci\u00f3, ami csak akkor kapcsol be, amikor t\u00e9nyleg sz\u00fcks\u00e9ges. Ha megtanulsz b\u00edzni a saj\u00e1t jelz\u00e9seidben, a szervezeted automatikusan ell\u00e1t majd elegend\u0151 energi\u00e1val, hogy v\u00e9dekezz vagy menek\u00fclj. Ellenben, ha folyton \u201eagg\u00f3dsz\u201d minden\u00e9rt, amikor val\u00f3ban bek\u00f6vetkezik egy kritikus helyzet, lehet, hogy m\u00e1r elf\u00e1radt\u00e1l az \u00e1lland\u00f3 stresszt\u0151l, \u00e9s \u00e9ppen a legfontosabb pillanatban nem tudsz higgadtan cselekedni.<\/p>\n A fanatikus rajong\u00f3k vil\u00e1ga<\/h2>\nIzgalmas fejezetekben mes\u00e9l a szerz\u0151 olyanokr\u00f3l, akik h\u00edress\u00e9gek ut\u00e1n koslatnak, rem\u00e9lve, hogy k\u00fcl\u00f6nleges kapcsolatot \u00e9p\u00edthetnek ki vel\u00fck. E rajong\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge \u201ecsak\u201d bek\u00e9pzeli mag\u00e1nak a bizalmas k\u00f6zels\u00e9get, \u00e1m vannak, akik a legdurv\u00e1bb m\u00f3dszerekt\u0151l sem riadnak vissza, ak\u00e1r gyilkoss\u00e1gig is elmennek, csak hogy a k\u00f6z\u00e9ppontba ker\u00fcljenek. John Lennon meggyilkol\u00e1sa vagy Ronald Reagan elleni mer\u00e9nylet is sokkolta a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt, de mindkett\u0151 elk\u00f6vet\u0151je valamilyen torz m\u00f3don a saj\u00e1t \u201eh\u00edrneve\u201d \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lta ezt az er\u0151szakos l\u00e9p\u00e9st.<\/p>\n Ezek az esetek ugyan rendk\u00edv\u00fcl l\u00e1tv\u00e1nyosak, de de Becker arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy k\u00f6zben cs\u00f6ndben \u00e9s f\u00e1sult k\u00f6z\u00f6nnyel tudom\u00e1sul vessz\u00fck, hogy rengeteg n\u0151t a saj\u00e1t p\u00e1rja, f\u00e9rje, bar\u00e1tja vagy ex-partnere \u00f6l meg. A statisztik\u00e1k azt mutatj\u00e1k, hogy bizonyos orsz\u00e1gokban n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nik csal\u00e1don bel\u00fcli ember\u00f6l\u00e9s, \u00e9s a legt\u00f6bb \u00e1ldozat n\u0151. Vajon mi\u00e9rt nem kap ugyanolyan visszhangot a m\u00e9dia r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ez a t\u00e9ma, mint a h\u00edress\u00e9gek bizarr hal\u00e1lesetei? A v\u00e1laszt sokszor abban l\u00e1tjuk, hogy \u201emegszoktuk\u201d, katasztrof\u00e1lis m\u00f3don normaliz\u00e1ltuk, hogy otthoni k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9pesek vagyunk gyilkolni.<\/p>\n Mennyire \u201eparanoi\u00e1s\u201d a k\u00f6nyv?<\/h2>\nJogos lehet a k\u00e9rd\u00e9s: vajon a \u201eA f\u00e9lelem adom\u00e1nya\u201d nem ad t\u00fal s\u00f6t\u00e9t k\u00e9pet a vil\u00e1gr\u00f3l? Ha valaki egy biztons\u00e1gosnak t\u0171n\u0151 k\u00f6rnyezetben \u00e9l, \u00e9s soha nem tal\u00e1lkozott er\u0151szakkal, tal\u00e1n \u00fagy \u00e9rezheti, a k\u00f6nyv t\u00falzottan v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3. De Becker azonban hangs\u00falyozza, hogy sokkal t\u00f6bben vesz\u00edtik \u00e9let\u00fcket r\u00e1kban vagy aut\u00f3balesetben, mint idegenek t\u00e1mad\u00e1sa miatt. A m\u00e9dia azonban jobban felf\u00fajja az er\u0151szakos eseteket, mert nagyobb n\u00e9zetts\u00e9get hoz.<\/p>\n Ez nem jelenti, hogy h\u00e1tra is d\u0151lhet\u00fcnk: a b\u0171ncselekm\u00e9nyek m\u00e9g mindig val\u00f3s vesz\u00e9lyt jelentenek, r\u00e1ad\u00e1sul az er\u0151szak gyakran a legk\u00f6zelebbi kapcsolatainkban \u00fct be. A k\u00f6nyv csak azt hirdeti, hogy a megel\u0151z\u00e9snek \u2013 vagyis az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u201emeg\u00e9rz\u00e9snek\u201d \u00e9s a helyzetek tudatos kezel\u00e9s\u00e9nek \u2013 hatalmas szerepe van. Nem kell retteg\u00e9sben \u00e9lned ahhoz, hogy felismerd a gyan\u00fas helyzeteket, \u00e9s meg tudd v\u00e9deni magad. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg: ha kialak\u00edtasz egy j\u00f3 bels\u0151 \u201esz\u0171r\u0151t\u201d, cs\u00f6kken az \u00e1lland\u00f3 f\u00e9lelmed, \u00e9s n\u00f6vekszik az eg\u00e9szs\u00e9ges biztons\u00e1g\u00e9rzeted.<\/p>\n Az er\u0151szak j\u00f6v\u0151je \u00e9s a terrorfenyeget\u00e9sek<\/h2>\nA 2001. szeptember 11-i esem\u00e9nyek \u00faj korszakot nyitottak a v\u00e9letlenszer\u0171 er\u0151szakt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelemben. Ma m\u00e1r nem csak a k\u00f6zvetlen fizikai t\u00e1mad\u00e1sokt\u00f3l tartunk, hanem a terrorcselekm\u00e9nyek, iskolai l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u00e9sek vagy \u00e9pp mer\u00e9nyletek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l is. De Becker ugyanakkor eml\u00e9keztet, hogy a legt\u00f6bb ember mindennapjait sokkal ink\u00e1bb az otthonon bel\u00fcli vagy a k\u00f6zvetlen ismer\u0151si k\u00f6rben felmer\u00fcl\u0151 er\u0151szakos kock\u00e1zat fenyegeti. A nyilv\u00e1nos t\u00e1mad\u00e1sok statisztikailag ritk\u00e1bbak, de sokkal nagyobb figyelmet kapnak, hiszen megr\u00e1z\u00f3 m\u00f3don, gyakran t\u00f6megeket \u00e9rintenek.<\/p>\n Mindez nem azt jelenti, hogy ne k\u00e9ne komolyan venni a terrorvesz\u00e9lyt, hanem azt, hogy hiba lenne azt gondolni, ez az egyetlen forr\u00e1sa a f\u00e9lelemnek. De Becker arra tan\u00edt, hogy a saj\u00e1t mikrok\u00f6rnyezetedben is \u00e9rdemes nyitott szemmel j\u00e1rni, \u00e9s \u00e9szrevenni, ha valaki fenyeget\u0151 jeleket mutat: ak\u00e1r egy elbocs\u00e1tott munkat\u00e1rs, aki bossz\u00fav\u00e1gyat \u00e9rez; egy csal\u00e1dtag, aki t\u00falzottan mag\u00e1ba fordul \u00e9s gy\u0171l\u00f6letet halmoz; vagy b\u00e1rki m\u00e1s, akinek a viselked\u00e9s\u00e9ben er\u0151s diszfunkcion\u00e1lis mint\u00e1zatok t\u0171nnek fel.<\/p>\n K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a f\u00e9rfiak \u00e9s a n\u0151k biztons\u00e1g\u00e9rzete k\u00f6z\u00f6tt<\/h2>\nA k\u00f6nyv ism\u00e9telten kiemeli, hogy a n\u0151k rendszerint nagyobb vesz\u00e9lyt \u00e9rz\u00e9kelnek \u00e9s t\u00f6bb \u00f3vint\u00e9zked\u00e9st tesznek, mert a statisztik\u00e1k szerint is gyakrabban esnek er\u0151szak \u00e1ldozat\u00e1ul. Sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck tapasztaltak m\u00e1r verb\u00e1lis vagy fizikai zaklat\u00e1st az \u00e9jszakai utc\u00e1n, a munkahelyen vagy ak\u00e1r a saj\u00e1t otthonukban. Nem meglep\u0151, hogy Oprah Winfrey p\u00e9ld\u00e1ul azt nyilatkozta: \u201eMinden n\u0151nek el kellene olvasnia A f\u00e9lelem adom\u00e1ny\u00e1t.\u201d<\/p>\n A f\u00e9rfiak sok esetben naivabbak, mert t\u00f6bbnyire \u0151k kev\u00e9sb\u00e9 vannak kit\u00e9ve az \u00e1lland\u00f3, mindennapos megf\u00e9leml\u00edt\u00e9si k\u00eds\u00e9rleteknek. \u00cdgy lehet, hogy nem is \u00e9rtik igaz\u00e1n, mi\u00e9rt \u00f3vatos a p\u00e1rjuk vagy n\u0151i ismer\u0151s\u00fck, amikor p\u00e9ld\u00e1ul a parkol\u00f3h\u00e1zban aut\u00f3hoz menve k\u00f6r\u00fcln\u00e9z, vagy mi\u00e9rt agg\u00f3dik egyed\u00fcl s\u00e9t\u00e1lva. De Becker egyik c\u00e9lja, hogy r\u00e1mutasson: ez az \u00f3vatoss\u00e1g igenis jogos lehet. Senkit nem kellene kinevetni az\u00e9rt, mert hallgat a meg\u00e9rz\u00e9seire.<\/p>\n Gyakorlati tan\u00e1csok a h\u00e9tk\u00f6znapokra<\/h2>\nHa \u00e1t akarod \u00fcltetni a gyakorlatba Gavin de Becker tan\u00e1csait, \u00e9rdemes n\u00e9h\u00e1ny konkr\u00e9t l\u00e9p\u00e9st szem el\u0151tt tartanod:<\/p>\n
|