10 gondolkodási modell, amit a sikeres egri vezetők alkalmaznak

A sikeres egri vezetők mögött sokszor olyan szemlélet- és gondolkodásmód húzódik, amely nem csupán ösztönös megérzésekre épül, hanem tudatos modellekre, elvekre és stratégiákra. Én úgy gondolom, hogy a legtöbb eredményes vezető – legyen szó üzleti, non-profit vagy akár közéleti területről – hasonló gondolkodási sémákat alkalmaz, noha lehet, hogy ezt nem mindig tudatosan teszi. Az alábbiakban bemutatom azt a 10 gondolkodási modellt, amelyek szerintem a leginkább jellemzik a sikeres vezetőket. Mindegyikről igyekszem megvilágítani, hogyan működik a gyakorlatban, és milyen előnyökkel jár, ha tudatosan beépíted a vezetői eszköztáradba.

1. Rendszergondolkodás

Az első és talán legfontosabb modell a rendszergondolkodás. Ez azt jelenti, hogy nem önálló, elszigetelt elemekként tekintesz a vállalatodra (vagy a csapatodra), hanem hálózatként, amelyben minden mindennel összefügg. Az is gyakori, hogy valaki kiváló szakember egy területen, de a nagyobb összefüggéseket már nem látja át. A rendszergondolkodásnak köszönhetően könnyebben megérted, hogyan hat például az értékesítési politika a termelési folyamatokra, a munkaerő-igényre vagy a marketingre. Egyre több vezető említi, hogy ebben a gyorsan változó világban már nem elég külön-külön optimalizálni a részlegeket, hanem az egész rendszer folyamatos összhangjára kell törekedni. Ez olyan, mint egy zenekar: a hangszeres szólisták tehetsége is fontos, de az összhang dönti el, hogy a zenéből káosz vagy harmónia lesz.

2. Visszacsatolási hurkok felismerése

A rendszergondolkodást kiegészítve a sikeres vezetők tudatosan keresik a visszacsatolási hurkokat. Ezt úgy lehet elképzelni, mint a döntések következményeinek újra megjelenését a rendszerben. Ha például a cég meghatároz egy növekedési célt, ez a toborzási igényekre, a munkatársak terheltségére, a marketing költségekre stb. hat. Ha ezek az összefüggések nincsenek megfelelően feltérképezve, könnyen kicsúszhat az irányítás a kezedből. De ha észleled ezeket a hurkokat, és időben módosítasz, akkor kiegyensúlyozottan tarthatod a folyamatokat. Az egyik kulcsfontosságú lépés itt, hogy mérhetővé tedd a döntések következményeit, és rendszeresen visszanézd: mi lett a hatás, és milyen finomhangolás szükséges.

3. Pareto-elv (80/20 szabály) alkalmazása

Egy nagyon elterjedt és alapvető gondolkodási modell, hogy a vezetők igyekeznek megtalálni azt a 20%-nyi tényezőt, ami a 80%-nyi eredményért felelős. Ezt nevezik Pareto-elvnek, vagy „80/20 szabálynak”. Szerintem a legjobb vezetők már ösztönösen is „kiszagolják”, hogy melyek azok a feladatok, ügyfelek vagy projektek, amelyek kiemelkedően meghatározzák a cég sikerét. Ehelyett sokan sajnos hajlamosak a mikromenedzsmentre, és olyan részletkérdésekben vesznek el, amelyek kevés hatást gyakorolnak az eredményekre. Ha tudatosan azonosítod a legnagyobb hozamot adó tevékenységeket, és abba fektetsz több energiát, akkor gyorsan javulnak a mutatóid. Az a cél, hogy ne aprózd el a fókuszod, és időnként felülvizsgáld, hogy valóban a legnagyobb hatású területekre koncentrálsz-e.

4. Első elvek szerinti gondolkodás (First Principles Thinking)

Az első elvek szerinti gondolkodás lényege, hogy nem csupán a felszíni összefüggéseket vizsgálod, hanem visszamész az alapokhoz, és megkérdőjelezed a rutinszerűen elfogadott igazságokat. Ha mindig csak a „megörökölt” módszereket, stratégiákat alkalmazod, könnyen beleragadsz a status quo-ba. Az első elvek vizsgálata sokszor úgy zajlik, hogy a „Miért?” kérdést többször is felteszed. Például: „Miért használjuk ezt a marketingcsatornát?”, „Miért kell nekünk feltétlenül irodát nyitni egy új városban?” stb. A sikeres vezetők ezzel a módszerrel gyakran találnak teljesen új megoldásokat, mert nem elégszenek meg a „már így szoktuk” válasszal. Ez segít elkerülni a megszokásból fakadó tévedéseket és költséges kerülőutakat, miközben a valódi innováció ajtaját is kinyitja.

5. Kísérleti gondolkodás és folyamatos tesztelés

A gyors piaci változások idején kifejezetten fontos, hogy a vezetők ne kizárólag hosszú, merev tervezési ciklusokban gondolkodjanak, hanem legyenek nyitottak a kísérletezésre. Ez a gondolkodási modell azt mondja, hogy ne egyetlen „nagy dobást” várj, hanem inkább több, kisebb skálázott tesztet végezz, amiből tanulhatsz. Ha sikerül kialakítanod egy „teszt-kudarc-tanul” ciklust a szervezetben, akkor a cég rugalmasabbá és innovatívabbá válik. A sikeres vezetők ezért is építenek be pilot projekteket, A/B teszteket, MVP-ket (minimálisan életképes termékverzió), és folyamatosan figyelik a visszajelzéseket, hogy merre érdemes fejlődni. Ez a szemlélet egyre elterjedtebb a startup világban, de a nagyvállalatok is kezdenek rájönni, hogy a rugalmas gondolkodás nélkül könnyen lemaradnak.

6. Második és harmadik következmények gondolkodása

Gyakori hiba, hogy a vezetők csak azonnali hatásokat mérlegelik, és nem gondolnak bele, milyen második vagy harmadik hullámú következmény léphet fel. A sikeres vezetők ehelyett mindig felteszik a kérdést: „Oké, ha ezt megcsinálom, annak milyen tovagyűrűző hatásai lesznek a szervezetre, a piacra vagy a hosszú távú pénzügyi helyzetre?” Például, ha azonnali költségcsökkentésként elbocsátasz egy kulcsembert, az rövid távon megtakarítást jelenthet, de hosszabb távon a hiánya miatt romlik a szolgáltatás minősége, amitől elégedetlenebbek lesznek az ügyfelek, ezáltal csökken a bevétel. Ez tipikusan a második és harmadik következmény, amit sokan nem látnak előre. A siker kulcsa, hogy felismerd: a döntések sosem légüres térben születnek, és szinte mindig vannak távoli következményeik.

7. Kontrafaktuális gondolkodás

A kontrafaktuális gondolkodás tulajdonképpen azt jelenti, hogy elképzeled, mi történt volna, ha másként döntesz vagy más körülmények adódtak volna. Ez a módszer segít megérteni a szerencse, a véletlen vagy a környezet befolyását a cég sikerére, és megelőzheti a túlzott magabiztosságot (overconfidence). Például egy projekt sikerekor nem árt végiggondolni, hogy „Vajon akkor is ilyen jól sült volna el, ha a piaci környezet nem alakul éppen kedvezően?” Ez a gondolatmenet rámutathat azokra a vakfoltokra, amiket a következő döntésnél már jó lenne figyelembe venni. A sikeres vezetők nem elégszenek meg azzal, hogy „bevált a terv”, hanem azt is megvizsgálják, milyen tényezőkön múlt ez a siker, és ebből hogyan tanulhatnak.

8. Egyszerűsítés és standardizálás

Egy vezetőnek rengeteg információt kell feldolgoznia, ami hajlamos túlterhelni az elmét. A bonyolult rendszerek összeomlásának egyik oka gyakran az, hogy senki nem látja át őket teljesen. A sikeres vezetők ezért törekszenek az egyszerűsítésre és standardizálásra: folyamatok, keretrendszerek, sablonok és rutinfeladatok kialakítására. Ez a gondolkodási modell abban segít, hogy a csapatnak ne kelljen állandóan kitalálnia, mit is kell csinálni, hanem legyenek bevált protokollok, melyeket adaptálni lehet a helyzethez. Ezzel időt és energiát spórolsz, ráadásul csökkented a hibalehetőségek számát is. Az eredmény: letisztultabb folyamatok és felszabadultabb vezetői kapacitás a valódi kreativitást igénylő feladatokra.

9. Kockázat/nyereség mérlegelése (Cost-Benefit Analysis)

Természetes, hogy minden vezető találkozik kockázatokkal: új termék piacra vitele, befektetések, szervezeti változtatások stb. A sikeres vezetők egyik erőssége, hogy tudatosan mérlegelik az előnyöket és hátrányokat, és képesek felosztani a kockázatot kisebb egységekre. Nem egyszerűen arról van szó, hogy félnek-e a kudarctól vagy sem, hanem hogy objektíven megvizsgálják, milyen valószínűséggel térül meg a befektetés, és mekkora a potenciális veszteség. Gyakran pont azért halogatnak sokan, mert nem látnak tisztán. Ha azonban van egy kidolgozott cost-benefit elemzési módszered, akkor bármilyen projektet le tudsz bontani a várható nyereség és a lehetséges veszteség oldalára. Így időben dönthetsz arról, hogy belevágsz-e, vagy inkább tovább finomítod a terveket. A vezetők, akiknek ez a gondolkodási modell a vérükben van, általában megalapozottabb, gyorsabb és kiegyensúlyozottabb döntéseket hoznak.

10. Folyamatos tanulás és önfejlesztés szemlélete

Végül, de nem utolsósorban a legsikeresebb vezetők közös jellemzője a folyamatos tanulás és önfejlesztés modellje. Az idő múlásával változik a piac, a technológia, változnak a munkavállalói elvárások, és aki nem tart lépést, könnyen lemarad. Ide tartozik egyrészt az, hogy a vezető rendszeresen képezi magát, legyen szó menedzsmentről, pénzügyekről vagy akár pszichológiai ismeretekről. Másrészt azt is jelenti, hogy tudatosan keresed a visszajelzéseket a szervezetedben vagy a partnereidtől. Ha nem félsz meghallgatni a kritikát, és nyitott vagy a változtatásra, akkor mindig meg tudod újítani a cég működését és a saját vezetői módszereidet is. Az ilyen dinamikus fejlődés minden bizonnyal az élen tart hosszú távon is.

Alább egy áttekintő táblázatban foglalom össze a 10 gondolkodási modellt, kiemelve a fő előnyöket, amelyeket vezetőként nyerhetsz velük:

Ha ezeket a modelleket nem csupán ismered, hanem tudatosan alkalmazod is a mindennapokban, nagy valószínűséggel stabilabb, rugalmasabb és sikeresebb szervezetet tudsz felépíteni. Sok esetben már az is óriási előny, ha egyszerre csak egy-két modellt viszel be a gyakorlatba, majd fokozatosan bővíted a palettát. Az eredmény: megalapozottabb döntések, felkészültebb csapat és versenyképesebb vállalkozás. Szerintem ez minden vezető álma – és a kulcs leginkább a gondolkodási módunkban rejlik.

Az itt felsorolt 10 gondolkodási modell nem csodafegyver, de ha integrálod őket a vezetői rutinodba, sokkal kiszámíthatóbbá válik a siker. Nem csak azért, mert ezek a megközelítések hosszú évek óta bizonyítanak a gyakorlatban, hanem mert segítenek elkerülni a leggyakoribb buktatókat: az irreális célkitűzéseket, a felszínes elemzéseket és a kockázatok bagatellizálását. Egy sikeres vezető nem attól lesz „mester”, hogy sosem hibázik, hanem attól, hogy felismeri a hibák gyökereit, és folyamatosan tanul a visszajelzésekből. Ezek a modellek pontosan ebben támogatnak téged.