Az „ésszerű élet” kifejezés elsőre száraznak hangzik, pedig nagyon is emberközeli: arról szól, hogyan vesszük vissza a kontrollt a gondolkodásunk felett, és ez hogyan rendezi át az érzelmeinket és a döntéseinket. Albert Ellis és Robert A. Harper iskolát teremtő könyve, az Útmutató az ésszerű élethez azt állítja, hogy a mentális és emocionális szenvedésünk jelentős része...

Az emberek többsége úgy gondolja, hogy döntései főként racionális mérlegelés eredményei. A tapasztalat és a szociálpszichológiai kutatások azonban más képet rajzolnak: a mindennapi helyzetekben gyakran gyors, előprogramozott reakciók, heurisztikák és társas jelzések mozgatnak minket. Ez nem hiba a rendszerben, inkább gazdaságos működés: energiát takarítunk meg, miközben elkerüljük a döntési bénultságot. A gond csak akkor kezdődik,...

David D. Burns orvos-pszichiáter Jókedvűen – az új hangulatterápia című könyvével – és Aaron T. Beck kognitív terápiás iskolájának gyakorlati szemléletével – új irányt adott annak, ahogyan a hétköznapi ember és a szakma a depresszióról és a szorongásról gondolkodik. A kognitív szemlélet egyik alaptétele, hogy az érzelmi állapotaink elsődlegesen a gondolataink értelmezéséből fakadnak, és ha...

„A női agy ilyen, a férfi agy olyan” – jól hangzó mondat, gyakran idézett előadásokban, közösségi médiában, sőt néha még szervezeti tréningeken is. A valóság ennél nehezebben fogható meg. Vannak kimutatható átlagos eltérések, de az eloszlások erősen átfednek, és az egyéni különbségek sokszor nagyobbak, mint a csoportátlagok közötti távolság. A cikk célja nem a biológia...

A Myers–Briggs-féle Típusjelző (MBTI) az egyik legismertebb személyiségkérdőív: több évtizede jelen van a munkahelyi tréningektől a karrier-tanácsadásig. Vonzereje érthető: közérthető nyelven beszél a preferenciákról, és a négy betűs típus (például „ISTJ” vagy „ENFP”) azonnal megjegyezhető. A népszerűség azonban nem azonos a tudományos megalapozottsággal, és különösen nem azonos a munkaerő‑kiválasztásban elvárt pszichometriai szigorral. Ez a cikk...

Az úgynevezett „Sötét Triád” – nárcizmus, machiavellizmus és pszichopátia – ma már nem csupán klinikai fogalom, hanem szervezeti és hétköznapi kontextusban is vizsgált jelenség. Nem a szélsőséges kegyetlenség a leggyakoribb, hanem a „kicsi, de következetes” normasértések: félrevezető önreklám, kalkulált hazugság, a másik megszégyenítése vagy a felelősség következetes áttolása másokra. E viselkedések nem véletlen kilengések, hanem...

Nathaniel Branden nevét sokan az „önbecsülés mozgalom” elindítójaként emlegetik, de ennél többről van szó: a gondolkodás felelőssé tételéről és az érett döntéshozatalról. Branden egyik alapfelvetése szerint az önbecsülés nem „jókedv-projekt”, nem hangulatjavító technika, hanem egy tartós lelki állapot, amely annak az élménye, hogy képesek vagyunk megküzdeni az élet alapvető kihívásaival, és méltók vagyunk a boldogságra....

Edward de Bono neve sokak számára azonos a „laterális gondolkodás” kifejezéssel. Nem véletlen: a 20. század második felében ő volt az, aki a kreatív problémamegoldást kimozdította az ad hoc ötletelésből, és eljárásrendekbe, gyakorolható lépésekbe szervezte. Számomra – business coachként és menedzsmentben dolgozó szakemberként – de Bono jelentősége nem elméleti. A módszerei ott válnak érthetővé, ahol...

Robert Bolton nem akadémiai elefántcsonttoronyban írta meg a People Skills (magyarul: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat) alapját, hanem tréningtermekben, vezetői workshopokon és mindennapi munkahelyi helyzetekben tesztelte évekig. Ez a gyakorlatorientált eredet a könyv legnagyobb erénye: nem elméleti távolságtartás, hanem kipróbált készségek rendszere. A három fő pillér...

Ha egy laikus ma a tranzakcióanalízis (TA) kifejezést hallja, jó eséllyel Eric Berne „Emberi játszmák” című könyve ugrik be. Nem véletlenül. Berne 1961-es szakmunkája („Transactional Analysis in Psychotherapy”) megágyazott a gondolkodásmódnak, a 1964-es, közérthető „Emberi játszmák” pedig berobbantotta a köztudatba. A kettő együtt azt a szemléletet hozta, amely a hétköznapi kommunikációt – köszönéstől a konfliktusig...