Amikor úgy érzed, hogy szeretnéd jobban kézbe venni az életed irányítását, vagy új célokat kitűzve fejlődni akarsz, gyakran merül fel a life coach támogatásának gondolata. Egy jó coach nem „megmondja” a helyes utat, hanem abban segít, hogy te magad találd meg a számodra legjobb megoldásokat. Ellenben egy rossz coach könnyen félrevihet, sőt, akár hátráltathat is a fejlődésedben. Fontos tudatosítani, hogy milyen jellemzők és viselkedések utalnak egy nem megfelelő szakemberre, hogy időben felismerhesd a figyelmeztető jeleket.

Ebben a cikkben azt járjuk körül, milyen az, amikor a coach nem a te igényeidhez, céljaidhoz és ritmusodhoz alkalmazkodik, hanem inkább a saját elképzeléseit erőlteti rád. Ahogyan a GPS-analógiánál maradva: ha valaki olyan útvonalra kényszerít, amely nem a te célodhoz vezet, akkor lényegében eltékozolja a közös erőfeszítést, és megfoszt az önismeret és az önálló tanulás lehetőségétől. A következő pontokban részletesen megmutatjuk, milyen jelekre kell figyelned, és miért okoznak ezek komoly problémát a coaching folyamatban.

1. Ha a coach a saját képét tükrözi, nem pedig a tiédet

Az igazi coaching folyamat lényege, hogy a szakember tükröt tart eléd. A legjobb coachok olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek segítenek felfedezni a belső világodat, az erősségeidet, a gyenge pontjaidat, és rámutatnak olyan vakfoltokra, amelyekről nem voltál tudatában. Egy rossz life coach viszont a saját tükrét mutatja feléd: nem azt segít megérteni, hogy benned mi zajlik, hanem folyton a saját értékrendjét és saját elképzeléseit helyezi előtérbe.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

• Előítéletek beemelése: Például ha a coachnak szilárd véleménye van arról, hogy „csak a cégtulajdonosok boldogok”, akkor minden beszélgetés során ebbe az irányba akar terelni, hiába lennél te elégedett egy stabil alkalmazotti pozícióban.
• Saját vágyak kivetítése: Olyan tanácsokat ad, amelyek inkább az ő meg nem élt álmait tükrözik. Ha ő mindig is például világutazó akart lenni, előfordulhat, hogy téged is arra buzdít, akkor is, ha egyáltalán nem érdekel.
• Érzelmi manipuláció: Egy rossz coach alkalomadtán kihasználja a helyzetét, hogy a te bizalmad révén saját érzelmi igényeit, megerősítésre való vágyát kielégítse, ahelyett, hogy neked segítene tisztábban látni a céljaidat.

Ez a torzítás ellentétes a coaching alapelvével, mely szerint a coach feladata a kliens személyes térképe alapján dolgozni. A „Coaching: An International Journal of Theory, Research and Practice” (2017) egyik tanulmánya szerint a hatékony coach a saját véleményét margóra szorítja, és arra fókuszál, hogy a kliens belső erőforrásait mozgósítsa. Ezzel szemben egy rossz coach mindenáron a saját térképet, a saját ösvényt erőlteti.

2. A megszokott, bevett útvonalakhoz ragaszkodik

Úgy képzeld el a coachingot, mint egy közös felfedező expedíciót: a te céljaid, a te egyéni szempontjaid és életed körülményei alapján új ösvényeket kerestek. Azonban a rossz coachra jellemző, hogy mindig ugyanazokat a sablonokat alkalmazza, és nem reagál rugalmasan az egyéni sajátosságaidra. Ez történhet azért, mert:

• Nincs elég szakmai tapasztalata: Nem ismer különböző módszereket, és amit egyszer-kétszer látott működni valakinél, azt univerzális receptként használja.
• Kényelmi zóna: Egyszerűen kényelmes ugyanazt a forgatókönyvet levezényelni, minthogy alaposan megismerje a klienst, és a személyre szabottan adagolt kérdésekkel, technikákkal dolgozzon.
• Rigid gondolkodásmód: Hisz abban, hogy csak egyetlen „igazi” út létezik, és mindenkit ugyanoda akar terelni.

Ennek következménye, hogy nem kapod meg a lehetőséget arra, hogy új módszereket próbálj ki, vagy alternatív nézőpontokból közelítsd meg a problémáidat. Pedig a coaching egyik legnagyobb előnye éppen abban rejlik, hogy egy kívülálló szakember kreatív, rugalmas kereteket biztosít, melyekben bátran kísérletezhetsz. A monoton, sablonos megoldások általában kudarchoz vagy felszínes változáshoz vezetnek.

A „Harvard Business Review” (2019) egyik cikke rámutatott, hogy a kliensre szabott megközelítés 50%-kal nagyobb eséllyel vezet hosszú távú eredményekhez, mint a merev, egységesített sémák használata. Vagyis a bevett, mindenkinél azonos „recept” a coachingban a hatékony fejlődés ellen dolgozik.

3. Nem tiszteli a kliens ritmusát

A coaching folyamatban rendkívül fontos, hogy a tempó igazodjon a kliens szükségleteihez. Van, aki gyorsan szeret haladni, és motiváltan veti bele magát az új feladatokba; másnak több idő kell, hogy feldolgozza az érzelmi változásokat vagy a belső felismeréseket. Egy rossz coach azonban sem a lassabb, sem a gyorsabb tempó igényét nem képes rugalmasan kezelni. Például:

• Siettetés és nyomásgyakorlás: Mintha valamiféle verseny lenne, hogy hány coaching ülés alatt kell kimondanod a „megoldást”. Ez a hozzáállás azt a benyomást kelti, mintha a fejlődés mechanikus folyamat lenne, pedig valójában érzelmi és gondolati rétegek összjátéka.
• Fékező vagy alábecsülő magatartás: A coach lassít, visszafog, azt mondja, „Ráérünk még”, pedig te már készen állnál a következő kihívásra. Ezzel alááshatja a motivációdat és az önbizalmadat.

Miért olyan káros ez? Mert a coaching alapelve az emberközpontúság, amely magában foglalja, hogy tiszteletben tartjuk a kliens saját ritmusát és érési folyamatát. A nyomásgyakorlás frusztrációt és stresszt okozhat, ráadásul szabotálhatja a változást. Egy, a „European Journal of Work and Organizational Psychology” (2020) hasábjain megjelent kutatás rámutatott, hogy a túl nagy nyomás vagy sürgetés a coachingban rontja a kliens elégedettségét és a tartós viselkedésváltozás esélyét.

4. Ha nem hisz benned, csak a hibáidat látja

Az önbeteljesítő jóslatok pszichológiai jelensége alapján a mások belénk vetett hite képes erősen befolyásolni a teljesítményünket, a lelkesedésünket és a fejlődésünket (lásd: Rosenthal és Jacobson, 1968). Egy rossz life coach viszont többnyire a gyengeségekre fókuszál, és esetleg olyan kommunikációt használ, amely a te képességeidben való kételkedést közvetíti. Például:

• „Úgysem fog neked sikerülni, ez túl nagy cél.”
• „Szerintem te nem vagy elég kitartó ehhez.”
• „Nem hiszem, hogy te valóban akarod ezt.”

Ezek az üzenetek nem kritikai észrevételek vagy konstruktív visszajelzések, hanem ítéletek, amelyek gyakran a coach saját félelmeiből vagy kudarcélményeiből táplálkoznak. Az ilyen hozzáállás alááshatja az önbizalmadat és azt a belső motivációt, amelyre a fejlődés építhet.

Természetesen a valódi visszajelzések, a reális keretek felállítása és a kritikus nézőpont is fontos része egy jó coachingnak. A különbség azonban abban rejlik, hogy a jó coach feltételezi rólad, hogy képes vagy a változásra, míg a rossz coach nem.

A „International Journal of Evidence Based Coaching and Mentoring” (2021) cikkében kiemelik, hogy az ügyfél motivációja és fejlődése nagyrészt a coach által tanúsított pozitív várakozásokon és támogató attitűdön múlik. Ha ez nincs jelen, nehéz fenntartani a lelkesedést.

5. Elveszi tőled a terhet, megoldja helyetted a problémákat

A coaching a felelősség és az önálló döntéshozatal megerősítéséről szól. A rossz coach ezzel szemben hajlamos lehet „helyetted cselekedni”, így téged megfoszt attól a tanulási folyamattól, amiben jobban megérthetnéd önmagadat és a helyzetedet. Például:

• Konkrét döntéseket hoz helyetted: „Ne is gondolkozz, én tudom, hogy mit kell csinálnod. Itt a teendőlista.”
• Átvállalja a feladatokat: Felhív embereket a nevedben, megszervez bizonyos találkozókat, vagy kitölti helyetted a jelentkezési űrlapokat.
• Megkerüli a katarzist: Nem engedi, hogy szembesülj a nehézségekkel, esetleg a konfliktusaidat is saját maga próbálja elsimítani.

Ez a módszer rövid távon lehet, hogy „kényelmes”, hiszen megkímél a nehéz döntésektől és a cselekvés kockázatától. Hosszú távon azonban visszaveti az önbizalmadat és az önállóságodat. Az igazi fejlődés akkor történik, amikor te viszed a „keresztet”, azaz te oldod meg a saját problémáidat, miközben a coach támogatás, útmutatás vagy visszajelzés formájában melletted áll. Így tanulod meg, hogy melyik stratégiát érdemes alkalmazni, milyen megküzdési módok működnek számodra, és miként reagálsz a nehézségekre.

A „Journal of Positive Psychology” (2015) egyik tanulmánya megállapította, hogy a hosszan fennmaradó sikeres életmódváltás vagy személyes fejlődés feltétele, hogy az egyén maga vegyen részt aktívan a problémamegoldásban. Ha a coach oldja meg a problémákat, a kliens nem építi ki a szükséges készségeket és gondolkodásmódot a jövőbeni kihívásokkal való megküzdéshez.

A rossz coach kockázatai: Miért annyira veszélyes?

Talán azt gondolod, hogy „legrosszabb esetben nem használ a folyamat, de annyira nem árthat.” A valóság az, hogy egy rossz life coach komoly kárt is okozhat:

• Önbizalomvesztés: Ha folyamatosan azt sugallja, hogy nem vagy képes a változásra, vagy ha túl sokat ráhárít a saját nézeteiből, elhitetheti veled, hogy tényleg alkalmatlan vagy a fejlődésre.
• Idő- és pénzveszteség: A coaching általában befektetést igényel anyagilag és időben is. Ha a rossz irányba visznek, mindez kárba vész, és megerősödhet benned az a negatív hiedelem, hogy „a coaching nem működik.”
• Helytelen döntések: Ha erőltetett tanácsoknak engedsz, előfordulhat, hogy megváltoztatod a munkádat, lakhelyedet, emberi kapcsolataidat olyan módon, ami végül nem téged szolgál.
• Lelki sérülések, traumatizálás: Egyértelmű szabályok nélkül egy rossz coach olyan területeket is bolygathat, amihez nincs kompetenciája (például pszichoterápiás megközelítés), és ezzel akár felszakíthat régi sebeket, vagy elmélyítheti a bizonytalanságot.

Ezért a coach kiválasztása kiemelkedően fontos. A nem megfelelő szakember nemcsak hogy nem segít, hanem rombolhatja a lelki egyensúlyod, és távolabb vihet a valódi céljaidtól.

Hogyan ismerd fel időben, hogy rossz life coachhoz kerültél?

Íme néhány konkrét jelzés, amelyek megléte esetén érdemes elgondolkodnod, hogy valóban jó kezekben vagy-e:

1. Egysíkú beszélgetés: A coach többet beszél magáról, a saját sikereiről vagy kudarcairól, mint amennyire téged hallgat meg. Nem kérdez, inkább kinyilatkoztat.
2. Tanácsot vársz, de előregyártott „megoldásokat” kapsz: Mindenkinek ugyanazt a módszert és tanácsot ajánlja, nincs egyedi megközelítés.
3. Nem érzed a megértést és az empátiát: Úgy tűnik, mintha a coach sietne, vagy igazából nem rád lenne kíváncsi, hanem a sajátságos teóriáit próbálja rád húzni.
4. Nem tiszteli az értékeidet és a határaidat: Olyan ajánlásokat tesz, amelyek egyértelműen szembemennek a saját alapvető meggyőződéseiddel, és elvárja, hogy vakon kövesd őket.
5. Folyamatos negatív érzéseid vannak az ülések után: Ha mindig nyomasztónak, kellemetlennek éled meg a találkozásokat, és nem a pozitív (vagy legalábbis konstruktív) kihívás érzését, akkor valószínűleg nincs meg az összhang.

Természetesen nem szabad összekeverni a kellemetlen felismerést vagy a kényelmi zónából való kilépés félelmét a valódi negatív élményekkel. Egy jó coach néha konfrontál, tükröt tart, ami bizony fájdalmas is lehet, de mindig azzal a céllal teszi, hogy te fejlődhess, és közben érzed a tiszteletet és a támogatást.

Mi lehet a megoldás, ha rossz coachal találkoztál?

Előfordulhat, hogy már elkezdtétek a közös munkát, de hamar észreveszed, hogy valami nincs rendben. Mit tehetsz ilyenkor?

• Beszéld meg vele: Első lépésként próbálj őszinte visszajelzést adni. Ha jó szándékkal és nyitottsággal fogadja, lehet, hogy változtatni fog a módszerein.
• Vizsgáld meg a saját reakcióidat is: Lehet, hogy a coach nem is rossz, csak te vagy ellenálló, mert félsz a változástól. De ha tényleg úgy érzed, hogy ráerőlteti a saját elképzeléseit, akkor jogod van váltani.
• Ne félj másik szakembert keresni: A coaching nem egy életre szóló elköteleződés. Ha nem érzed a fejlődést, és a negatív jelek folyamatosak, válts bátran.
• Kérd szakmai vagy baráti ajánlást: A megbízható ismerősök vagy professzionális szakmai szervezetek (pl. International Coaching Federation) segíthetnek találni egy olyan coachot, aki passzol a személyiségedhez és a céljaidhoz.

Mitől jó egy coach? – Gyors összehasonlítás

Ha szeretnéd gyorsan összevetni, hogy miben tér el egy jó coach hozzáállása egy rossz coachétól, íme egy rövid táblázatos összehasonlítás:

Rövid kitekintés: Mit mond a tudomány a coach szerepéről?

Több kutatás is született arról, hogy a coaching milyen feltételek mellett a leghatékonyabb. A „Journal of Applied Behavioral Science” (2020) egyik tanulmánya részletesen bemutatja, hogy az „önirányított tanulás” mennyire fontos a coaching során. Vagyis a kliens belső motivációja és önálló döntései adják a változás stabil alapját. A rossz coach ezzel szemben átveszi az irányítást, és ezzel meggyengíti az önirányított tanulási folyamatot.

Egy másik, a „Coaching Psychology Review” (2018) folyóiratban publikált cikk rámutat, hogy a coaching sikerességének kulcsa gyakran a bizalom. Ha a kliens azt érzi, hogy a coach nem tiszteli az ő személyes céljait, értékeit és határait, a bizalom összeomlik. A rossz coach jellemzően nem veszi figyelembe ezt a pszichológiai biztonságot, így ellehetetleníti a mély önreflexiót.

Összegzés: Mire figyelj a coach kiválasztásánál?

A rossz life coach jellemzői lényegében ellentétesek mindazzal, ami a coachingot értékessé teszi. Ha valaki nem a te célodat tartja szem előtt, nem hisz benned, ragaszkodik a bevett útvonalaihoz, siettet, és ahelyett, hogy feltárná a benned lévő erőt, inkább csorbítja az önbizalmadat, ott komoly gond van. Egy ilyen közeg nem segít, hanem visszahúz, aláásva a fejlődést és a lelki egyensúlyt.

Amikor coachingról van szó, mindig legyél tudatos kliens:

• Olyan coachot válassz, aki referenciaanyagokkal vagy ajánlásokkal is rendelkezik.
• Beszélj vele egy rövid ismerkedő konzultáción, és érezd, hogy megvan-e a „kémia” és a kölcsönös bizalom.
• Kérdezz rá, hogyan dolgozik, mi a módszertana, és milyen szerepet szán neked a folyamatban.
• Ha valami nem stimmel, merj szólni, vagy akár másik szakembert keresni.

A valódi coaching mindig az emberközpontú szemléleten alapul, ahol a kliens kerül a középpontba. Nem egy sablon vagy egy edzői diktátum, hanem egy kreatív, közös gondolkodás, amelynek során te jössz rá, mi a legjobb neked. A jó coach nyitottsága, rugalmassága, hitet sugárzó hozzáállása és szakmai felkészültsége nemcsak abban segít, hogy megtaláld a célodhoz vezető utat, hanem abban is, hogy élvezd a saját fejlődésed folyamatát.

Irodalomjegyzék

• Rosenthal, R., & Jacobson, L. (1968). Pygmalion in the Classroom. Holt, Rinehart & Winston.
• Coaching: An International Journal of Theory, Research and Practice (2017). Különszám a személyre szabott coaching megközelítésekről.
• Harvard Business Review (2019). „Personalized vs. One-Size-Fits-All Coaching” cikk
• European Journal of Work and Organizational Psychology (2020). Kutatás a coaching időzítésének és a nyomásgyakorlásnak a hatásáról.
• International Journal of Evidence Based Coaching and Mentoring (2021). Publikáció a coachok pozitív várakozásainak motivációs hatásairól.
• Journal of Positive Psychology (2015). Felmérés a kliens saját problémamegoldási részvételének előnyeiről.
• Journal of Applied Behavioral Science (2020). Tanulmány az önirányított tanulási megközelítés jelentőségéről a coachingban.
• Coaching Psychology Review (2018). Cikk a pszichológiai biztonság és a bizalom központi szerepéről a coaching folyamatban.

Zárógondolat

Aki rossz life coachot választ, annak nemcsak a fejlődésre szánt ideje és pénze megy veszendőbe, hanem akár negatívabb következményeket is tapasztalhat. A coaching legfőbb célja, hogy önbizalmat, tisztánlátást és hatékony megoldási készségeket építsen. Ha azt érzed, hogy a folyamat éppen ezeket roncsolja, akkor minden bizonnyal rossz irányba haladtok.

Ne feledd: te vagy a folyamat főszereplője, és a cél a te boldogulásod. A jó coach támogat, de nem irányít, bízik benned, de nem vállalja át a felelősséget. Ha ezt a szempontot mindig szem előtt tartod, akkor nagy eséllyel időben észreveszed, ha olyan úton jársz, ami nem visz közelebb a vágyaidhoz.