Forrás: https://egercoach.hu/blog/a-felelosseg-felvallalasa-az-eleted-iranyitasa-a-sajat-kezedben/
A felelősségvállalás azzal kezdődik, hogy pontosan megnevezed a saját részedet egy helyzetben. Mit döntöttél el, mit vállaltál, milyen információd volt, és mit tudsz most tenni? Ugyanilyen fontos tisztázni, mi múlott másokon, és milyen körülményre nem volt ráhatásod. Egy rossz eredményből önmagában nem következik, hogy mindent te rontottál el.
Ez a cikk hétköznapi és munkahelyi helyzetekhez ad gyakorlati szempontokat. Segít elkülöníteni a vállalást az önhibáztatástól, áttekinteni a döntési lehetőségeket, és megfogalmazni egy következő lépést. A példák szemléltetések; a harmincnapos terv szabadon alakítható gyakorlási keret.
Fogalom és keretek
Felelősséget vállalni többféle feladatot jelenthet: elismered egy döntésed következményét, kijavítasz egy hibát, jelzed a bizonytalanságot, vagy időben szólsz, hogy egy korábbi vállalás már nem teljesíthető. A felelősség terjedelmét a tényleges feladat, a döntési jog és a rendelkezésre álló lehetőségek alapján érdemes megítélni.
Válaszd külön a tényt, a magyarázatot és a következő lépést. „Két nappal később küldtem el az ajánlatot” egy megfigyelhető esemény. „Megbízhatatlan ember vagyok” általános önminősítés. „A következő ajánlatnál előre egyeztetem a hiányzó adatokat és a határidőt” konkrét vállalás. Az utóbbi teljesülése később ellenőrizhető.
A felelősség megoszolhat több szereplő között. Ettől még a saját részed pontosan megnevezhető. Nem kell megoldanod más döntését ahhoz, hogy jelezd a saját hibádat; ugyanakkor mások mulasztását sem kell magadra vállalnod.
Miért nehéz felelősséget vállalni?
Érdemes megnézni, milyen következménytől tartasz. Attól félsz, hogy elveszíted mások bizalmát, további feladatot kapsz, vagy igazságtalanul rád terhelik az egész problémát? A különböző aggályokra különböző válasz kell. Egy tisztázó beszélgetés segíthet a félreértésen; a megtorlástól való jogos félelmet önmagában egy kommunikációs gyakorlat nem rendezi.
Kezdd azzal, ami biztosan állítható. Mondd el, mit vállaltál, mi történt, és melyik pontnál kellett volna másként eljárnod. Ha valamit még nem tudsz, jelezd: „Ennek az okát még ellenőrzöm.” A korai hibabeismerés sem követeli meg, hogy találgatásból nevezz meg felelőst.
Munkahelyi példában egy elmaradt feladat mögött lehet saját figyelmetlenség, ellentmondó utasítás vagy tényleges kapacitáshiány. Ezek együtt is jelen lehetnek. A megbeszélés célja az okok és a teendők tisztázása; az általános személyminősítések ezt kevéssé segítik.
Belső kontroll és jóllét
A belső kontroll fogalma arra utal, mennyire tulajdonítod az eredményeket a saját cselekvéseidnek. Ezt érdemes megkülönböztetni a tényleges befolyásodtól. Hiába érzed úgy, hogy egy egész projekt rajtad múlik, ha a költségvetésről, a létszámról vagy a határidőről más dönt. Fordítva is lehet eltérés: egy kisebb részfeladatban több választásod lehet, mint elsőre észreveszed.
Az önmeghatározás-elmélet külön fogalmi keret: Deci és Ryan az autonómia, a kompetencia és a kapcsolódás szerepét vizsgálja a motivációban. Ebből nem következik, hogy aki több felelősséget vesz magára, automatikusan jobban érzi magát. A körülményeket, a támogatást és a terhelést is figyelembe kell venni.
Használható kérdés: „Ebben a helyzetben mit dönthetek el egyedül, mihez kell egyeztetés, és mihez kell segítség?” Írj mindháromhoz konkrétumot. Ha az utolsó oszlop hosszú, az információ a helyzetről; nem a személyes értéked minősítése.
Határok és asszertivitás
Olyan vállalást fogalmazz meg, amelyhez van időd, jogosultságod és szükséges információd. Ha valamelyik hiányzik, nevezd meg a feltételt. Például: „A kimutatást péntekig el tudom készíteni, ha szerdán megkapom a végleges adatokat.” Így a másik fél azt is látja, mi szükséges a teljesítéshez.
Szemléltető mondat: „A korábbi határidőt nem jeleztem időben, ezt vállalom. A javított anyagot holnap elküldöm. Az új feladatot ezen a héten már nem tudom hozzávenni; kérlek, döntsünk arról, melyik élvez elsőbbséget.” Ebben egyszerre jelenik meg a saját hiba elismerése és a kapacitáshatár.
A másik fél reakcióját nem tudod garantálni. Ha a világos jelzést rendszeresen figyelmen kívül hagyják, további egyeztetésre, vezetői döntésre vagy külső segítségre is szükség lehet.
Akcióterv 30 napra
Válassz egy visszatérő, kezelhető helyzetet. A terv nem ígér meghatározott idő alatt személyiségváltozást; arra szolgál, hogy kipróbálj és értékelj néhány lépést.
- 1. hét – Tények: jegyezz fel néhány konkrét helyzetet. Mi volt a vállalásod, mi történt, mire volt ráhatásod?
- 2. hét – Feltételek: egy új feladatnál előre tisztázd a határidőt, az elvárt eredményt és a szükséges segítséget.
- 3. hét – Korrekció: válassz egy elmaradt vagy pontatlan vállalást. Jelezd a helyzetet, és tegyél reális javaslatot a rendezésére.
- 4. hét – Értékelés: nézd meg, mi valósult meg. Mi segített, mi akadályozott, és mit kell más szereplővel egyeztetni?
Négy kérdéses önellenőrzés: egyetlen konkrét helyzetre válaszolj igennel, nemmel vagy bizonytalannal.
- Pontosan tudom, mit vállaltam és miben dönthettem?
- El tudom különíteni a saját lépésemet mások döntéseitől és a külső körülményektől?
- Van megnevezett következő lépésem, amelyet valóban el tudok végezni?
- Tisztáztam, milyen segítség vagy más szereplő döntése szükséges hozzá?
Értelmezés: az első nem vagy bizonytalan válasz jelzi a következő feladatot. Az első kérdésnél a vállalást tisztázd; a másodiknál bontsd szereplőkre a helyzetet; a harmadiknál válassz kisebb, végrehajtható lépést; a negyediknél kérj egyeztetést vagy segítséget. Négy igen esetén próbáld ki a lépést, és jelölj ki visszatekintési időpontot. Ez a feladat a helyzet rendezettségéről ad visszajelzést, nem arról, mennyire vagy „felelősségteljes ember”.
Táblázat – a saját befolyás és a külső feltételek tisztázása
Mobilon a táblázat oldalra görgethető.
| Helyzet | Mit ellenőrizz? | Saját következő lépés | Külső feltétel |
|---|---|---|---|
| Nem készült el időre a feladat. | Reális volt a vállalás? Változott a terhelés? | Jelzem az elmaradást és a befejezés becsült idejét. | A prioritásról vagy plusz kapacitásról az arra jogosult dönt. |
| Félreértették a kérést. | Mi hangzott el, és hogyan értették? | Konkrét eredményt kérek, majd visszaellenőrizzük a megállapodást. | A másik fél kérdezési és jelzési lehetősége is számít. |
| Nem megy egy új feladat. | Megvan a szükséges tudás, eszköz és betanítás? | Megnevezem, melyik részhez kérek segítséget. | Hozzáférésre vagy képzésre lehet szükség. |
| Váratlan körülmény borítja a tervet. | Melyik korábbi feltétel változott meg? | Frissítem az érintetteket és a javasolt ütemezést. | Az eredeti eredmény lehet, hogy már nem elérhető. |
Kapcsolatok és felelősség
Egy beszélgetésben a saját viselkedésedről tudsz hitelesen beszámolni: mit mondtál, mit mulasztottál el, és mit kérsz most. A másik szándékáról inkább kérdezz, mintsem kész magyarázatot adj. „Félbeszakítottalak, ezért nem hallottam végig, amit mondani akartál. Meghallgatlak, utána szeretném én is elmondani a szempontomat.” Ez konkrét rendezési javaslat.
A kölcsönös felelősség kifejezés nem jelenti azt, hogy minden helyzetben egyenlő a felek felelőssége. Bántalmazásért a bántalmazó felel. Veszélyes helyzetben a biztonság és a megfelelő segítség megszervezése elsőbbséget élvez a közös kommunikációs gyakorlatokkal szemben.
Vezetői dimenzió
Vezetőként érdemes együtt vizsgálnod az elvárt eredményt, a döntési jogot és az erőforrást. Ha valakit felelőssé teszel egy feladatért, de a szükséges döntéseket kizárólag magadnál tartod, ezt az ellentmondást is rendezned kell.
Egy egyszerű feladatmegállapodásban szerepeljen a felelős, az elvárt eredmény, a határidő és az a pont, ahol segítséget kell kérni. Utólag külön nézzétek meg a döntés idején rendelkezésre álló információt és a későbbi eredményt. Egy kedvezőtlen kimenet nem tesz automatikusan minden korábbi döntést hibássá.
Használható utólagos kérdések: Mit feltételeztünk? Mi történt? Melyik feltételezés bizonyult tévesnek? Mit módosítunk a következő hasonló feladatnál? A válaszokból legyen kijelölt teendő és felelős.
Etikai és szociológiai nézőpont
Az egészségi állapot, a jövedelem, a gondozási feladatok, a munkakörülmények és a hozzáférhető segítség ténylegesen korlátozhatják a lehetőségeket. Ezek elismerése szükséges a reális vállaláshoz. Előfordulhat, hogy a helyzet érdemi rendezéséhez szervezeti változás, érdekképviselet vagy szakmai segítség kell.
Más ember felelősségéről beszélve először kérdezd meg, milyen döntése volt valóban szabadon meghozható. A „csak akarni kell” mondat nem ad választ a hiányzó erőforrásra. Saját helyzetedben is legitim következő lépés lehet a segítségkérés vagy egy túl nagy vállalás újratárgyalása.
Dajka Gábor business coach szerint
Szerintem egy vállalkozásban a felelősségről akkor lehet érdemben beszélni, ha a feladat és a döntési jog is világos. A „vállald fel” felszólítás kevés, ha közben senki nem tudja, ki dönthet a határidőről vagy a költségről. Először ezt érdemes rendbe tenni.
A saját működésedben kezdd egy ellenőrizhető vállalással. Mondd el, mit teszel, mikorra, és milyen feltételekkel. Ha változik a helyzet, jelezd. Ez olyan gyakorlat, amelyről konkrét visszajelzést lehet kérni.
Gyakori kérdések
Mi a különbség felelősségvállalás és önhibáztatás között?
A felelősségvállalás egy konkrét döntést vagy feladatot vizsgál. Az önhibáztatás könnyen általános személyminősítéssé válik. Írd le az eseményt és a lehetséges korrekciót anélkül, hogy az egész személyiségedet minősítenéd.
Hogyan vállaljak felelősséget úgy, hogy közben határt is húzzak?
Nevezd meg, mit rendezel, és mihez nincs kapacitásod vagy jogosultságod. A korábbi hibád elismerése nem tesz korlátlanul terhelhetővé. A rendezés módját is egyeztetheted.
Mi van, ha a környezetem bünteti a felelősségvállalást?
A következetes kommunikáció nem garantálja mások méltányos reakcióját. Nézd meg, milyen támogatást és egyeztetési lehetőséget tudsz igénybe venni. Az ismétlődő igazságtalan elvárást ne kezeld pusztán saját hozzáállási hibaként.
Hogyan használható mindez egy kisvállalkozásban?
Egyetlen visszatérő feladattal kezdj. Írjátok le a felelőst, a határidőt, a szükséges információt és a kész eredmény feltételeit. A következő teljesítés után nézzétek meg, melyik pont segített, és mi maradt tisztázatlan.
Források
Deci, E. L. és Ryan, R. M. (2000): The “What” and “Why” of Goal Pursuits – az önmeghatározás-elmélet elméleti háttere. A cikkben szereplő munkalap, példák és harmincnapos terv szerkesztett gyakorlati segédletek; nem validált pszichológiai mérőeszközök.
Dolgozzunk együtt
Írj a kérdésedről
Személyes célról, üzleti döntésről vagy cégvezetési helyzetről szeretnél egyeztetni? Néhány mondat elég az első megkereséshez. Online vagy személyesen Egerben is egyeztethetünk.
E-mailben is írhatsz: info@dajka-gabor.hu, vagy hívj: +36 20 453 7031.
