Nem lehet új lyukat ásni ugyanazon a helyen

Címszavakban

Tanulj marketingpszichológiát! Csak 5775 Ft

Amikor egy inspirációra éhes start‑up‑csapat vagy egy évtizedek óta sikeresen működő nagyvállalat stratégiai workshopján elhangzik Edward de Bono legendássá vált aforizmája – „You cannot dig a hole in a different place by digging the same hole deeper.” –, a teremben uralkodó csendben mindenki érzi a mondat súlyát. A gondolkodás mint tudatosan fejleszthető, mérhető és skálázható kompetencia alig hatvan évvel ezelőtt még radikális gondolatnak számított, ma pedig versenyelőnyt jelent a legélesebb piacokon. De Bono orvosi és pszichológusi háttérrel a hátizsákjában (de Bono, 1967) már az 1960‑as években felismerte, hogy a problémamegoldás hagyományos, logikára felfűzött útvonalai (vertikális gondolkodás) nem elegendőek a komplex, bizonytalan üzleti környezetben. A bejáratott minták arroganciájától – ahogy ő nevezte – csak úgy szabadulhatunk meg, ha képesek vagyunk szándékosan eltávolodni a „helyes megoldás” lineáris kutatásától, és teret adni a meglepő, sőt néha logikátlannak tűnő asszociációknak. Ez a felismerés ma is aktuális: a McKinsey 2024‑es kreativitási felmérése szerint a megkérdezett vezetők 71 %-a a „gondolkodási rugalmasságot” nevezte meg a következő öt év legfontosabb vezetői képességeként. A cikkben megmutatom, hogyan bontotta le de Bono a kreativitás mítoszát, hogyan építhetők be a laterális gondolkodás eszközei a vállalati döntéshozatalba, s végül miért lesz minden vezetőnek stratégiai előnye, ha „másik gödröt” is hajlandó ásni.

Edward de Bono és a laterális gondolkodás fogalma

De Bono intellektuális örökségének középpontjában a „laterális gondolkodás” áll, amely 1967‑es könyvének címével került be nemcsak a szakirodalomba, hanem az Oxford English Dictionary szócikkei közé is (Oxford English Dictionary, 2025). A laterális (azaz oldalsó, kitérő) gondolkodás lényege, hogy az elme – természetes mintafelismerő rendszere révén – hajlamos a már bejáratott neurális útvonalakat követni. A vertikális gondolkodás ezen ösvényeket mélyíti tovább: egy premisszát addig finomít, amíg logikus, „igazolt” megoldást nem talál. Ez hatékony például egy kontrolling‑jelentés hibakeresésénél, de elbukik, amikor a vállalat új termékkategóriába lépne, vagy a munkaerőpiaci trendek ellentmondásosak. A laterális gondolkodás ezzel szemben szándékos mintatörést alkalmaz: megkérdőjelezi az előfeltevéseket, analógiákat hoz be idegen iparágakból, és „kvótákat” állít fel a lehetséges megoldásszámra. De Bono filozófiája szerint „a kreativitás nem tehetség, hanem szándékos gyakorlat” – ez a mondat mára innovációs csapatok mottójává vált a Szilícium‑völgytől Budapestig. Az elméletet alátámasztja a kognitív idegtudomány: az agy prediktív kódolási modellje szerint a meglepetés (prediction error) aktivál új idegi hálózatokat, amelyekből az eredeti ötletek sarjadnak. Vagyis a laterális gondolkodás idegtudományi értelemben is „hackeli” az agyat, hogy kikerülje a megszokott szinaptikus rövidítéseket, és friss neurális ösvényeket taposson.

Mintafelismerés kontra mintatörés: üzleti alkalmazások

A Gartner 2025‑ös stratégiai előrejelzése szerint a „mintaalapú automatizálás” – mesterséges intelligenciára és nagy adattömegre építve – már ma is a döntések 60 %-át képes támogatni a vállalatoknál. Ami azonban nem adat‑, hanem paradigmaváltás‑függő, ott a gép sem segít: a cégkultúra, az üzleti modell vagy a piaci pozicionálás radikális újragondolása emberi késztetést igényel. Itt lép képbe de Bono öröksége. A laterális gondolkodás eszközei lehetővé teszik, hogy a vezetők kilépjenek a „mi így szoktuk” csapdájából, és kockázatmentesen teszteljék a szokatlan megközelítéseket. Gondoljunk azokra a vállalatokra, amelyek a COVID‑19‑válság idején 48 órán belül áttértek alkoholmentes sörről kézfertőtlenítő gyártására, vagy azokra a bankokra, amelyek azonnali fizetési rendszert gondoltak újra kripto‑logikával: mindegyikük mögött ott volt egy csapat, amely merte elhagyni a vertikális logika biztonságát. Az intrapreneurship‑kutatások is megerősítik, hogy a laterális gondolkodást támogató kultúrákban (pl. kvótás ötletversenyek, keresztszakterületi hackathonok, gyors próbálkozás–tanulás ciklusok) 31 %-kal magasabb az innovációs megtérülés (return on innovation spend), mint a hagyományos hierarchiában működő szervezetekben (Kovács & Ferreira, 2025). A mintatörés tehát nemcsak kreatív luxus; kőkemény pénzügyi outputban mérhető képesség.

A laterális gondolkodás technikái a gyakorlatban

De Bono módszertana azért válhatott bestseller‑sikerré, mert konkrét, lépésről lépésre követhető eszköztárat kínál. A legismertebb technikákat ma is tréningteremből board‑roomba viszik a képzett facilitátorok. Az alábbi lista nem tankönyvi felsorolás, hanem a saját, több mint 200 vállalati workshopon szerzett tapasztalatom esszenciája:

  • Előfeltevés‑kickbox – indítsuk a meetinget azzal, hogy minden résztvevőnek öt percig csak „Mi van, ha X mégsem igaz?” típusú kérdéseket szabad feltennie;
  • Kvóta‑storming – jelöljünk ki minimum 20 ötletet egy problémára, mielőtt bármelyiket értékeljük; a 17‑ik után szokott jönni az igazi áttörés;
  • Analóg‑szafari – küldjük ki a csapatot a városba, hogy analógiákat gyűjtsön teljesen idegen iparágakból (például: „Hogyan oldja meg egy zenekar a hangolást?”);
  • Fordított pitch – fejtsük ki, hogyan nem kellene megoldani a problémát, majd visszafordítva keresünk megvalósítható ötleteket;
  • Domináns gondolat radarként – zárásként minden résztvevő egyetlen mondatban foglalja össze, szerinte mi volt a nap „fő tanulsága”.

E technikák célja, hogy ideiglenesen „felfüggesszük az ítélkezést”, és így esélyt adjunk a meglepően hasznos tévedéseknek. Fontos azonban a kontextus: laterális gyakorlat nem helyettesíti a piackutatást vagy a pénzügyi modellezést; inkább megelőzi, segítve, hogy egyáltalán milyen irányban érdemes továbbmenni. A módszerek beépítésekor javaslom a 70‑20‑10‑es szabályt: 70 % idő vertikális, 20 % laterális, 10 % a kettő közti átjárásra (iteráció, visszacsatolás). Így a kreativitás nem csap át kaotikus ötletelésbe, mégis biztosítjuk a „másik gödör” megásásához szükséges teret.

Kritikák és félreértések: valóban mindenre jó a laterális gondolkodás?

Mint minden menedzsment‑divat, de Bono tanai is megkapták a maguk kritikáját. A leggyakoribb ellenvetés, hogy a „strukturált véletlen” bevezetése idő‑ és energia‑igényes, ráadásul könnyen összekeverhető a fegyelmezetlen brainstorminggal. A Harvard Business Review 2024‑es meta‑elemzése szerint a rosszul facilitált kreatív workshopok 55 %-a nem hoz mérhető üzleti eredményt, sőt csökkenti a résztvevők motivációját. Ez azonban nem a módszertan hibája, hanem a hiányzó szabályrendszeré: a laterális gondolkodás kiegészíti, nem leváltja a vertikálist. De Bono már 1967‑ben figyelmeztetett, hogy az igazság kényszere gátolja az ötlettermést, de a végső validációt soha nem hanyagolhatjuk el (de Bono, 1967). Saját tapasztalatom szerint a siker kulcsa az „ideiglenes anarchia” és a „késleltetett kritika” közötti finom egyensúly. Ha a résztvevők tudják, hogy az első fázisban nem rangsorolunk, a másodikban viszont brutális adat‑ és ügyfél‑validáció következik, akkor megengedik maguknak a merész ötleteket – anélkül, hogy elveszítenék a realitásérzéket. A módszer tehát nem varázspálca, hanem izom: ha nem eddzük rendszeresen, elsorvad; ha túlterheljük, megsérül. De ha jól adagoljuk, vállalati szinten is fenntartható kreatív fittséghez vezet.

Értelmező zárszó: gondolkodási felelősség, mint stratégiai tőke

Edward de Bono életművének talán legfontosabb üzenete, hogy a gondolkodás módszertani kérdés, nem csupán IQ‑függő adottság. Egy olyan gazdaságban, ahol a mesterséges intelligencia másodpercek alatt elemez gigabájtokat, az ember stratégiai értéke abban rejlik, hogyan tud váratlan kapcsolatokat teremteni, új kereteket kijelölni, és a „mi lenne, ha” kérdésekkel kimozdítani a szervezetet a szellemi komfortzónából. Ahogyan én látom, a következő évtized sikeres vezetője nem csupán táblázatokat olvas, hanem gondolkodási platformot épít: időt, teret és pszichológiai biztonságot teremt a laterális kísérletezésre. Ha valamit hazaviszel de Bono örökségéből, legyen az a bátorság, hogy legközelebb, amikor mindenki a gödör mélyítésén fáradozik, te felveted: „Mi lenne, ha inkább arrébb ásnánk?”

Címkék:

Korábbi cikkek

Legfrissebb

Népszerűek

Broken heart cookie on red - concept breaking up, divorce, ending relationship, brokenhearted

Hogyan találhatod meg önmagad egy szakítás után?

Ha egy friss szakítás után az az érzés kísér, hogy elveszítetted önmagad, nem vagy egyedül. Sokak számára a párkapcsolat olyannyira a mindennapok részévé válik, hogy amikor véget ér, mintha hirtelen minden megkérdőjeleződne: Ki vagyok én a másik nélkül? Mihez kezdjek most a szabadidőmmel? Hogyan találhatok vissza a saját igényeimhez, céljaimhoz és szenvedélyeimhez? Az önismereti gyakorlatok...
Young couple break up

Újrakezdés egy válás után: Így építs erősebb és egészségesebb kapcsolatokat

Ha túl vagy egy váláson, valószínűleg úgy érzed, mintha kiszakadtál volna a saját életedből. A megélt feszültség, a bizonytalanság, és a hirtelen „minden megváltozott” érzése egyszerre nehezedhet rád. Mégis, ez a helyzet egy új kezdet lehetőségét is magában hordozza. A válás után ugyanis, bármennyire is fájó, sokan lényegében egy tiszta lappal indulnak, és jobban megismerhetik...
Relationship breakup

A visszatérő kapcsolat illúziója – Miért próbálkozunk újra és újra?

Ha valaha is voltál már olyan helyzetben, hogy egy régi kapcsolat hirtelen visszatért az életedbe, vagy éppen te magad kerested újra a volt partneredet, akkor biztosan jól ismered azt a különös kettősséget: egyszerre vonz a „nagy újrakezdés” lehetősége, miközben egy belső hang figyelmeztet, hogy „valószínűleg semmi nem változott”. Ezt a jelenséget nevezzük a visszatérő kapcsolat...
Couple breaking up the relationship

Amikor nem tudsz továbblépni: Hogyan dolgozd fel az érzelmi függőséget egy szakítás után?

Amikor egy szakítás után képtelen vagy továbblépni, és folyamatosan úgy érzed, mintha érzelmi bilincsek tartanának fogva, valójában jó eséllyel egyfajta függőségi állapotot élsz át. Az „érzelmi függőség” kifejezés nemcsak azt jelenti, hogy hiányzik valaki, hanem azt is, hogy a mindennapi életedben, a döntéseidben, sőt még a jövőképedben is állandóan a volt partnered árnyéka vetül rád....

Lépj velem kapcsolatba

© Copyright 2025