Az emberiség történelme során folyamatosan alakult, hogy mit tartunk alapvetőnek és mihez igazítjuk az életünket. Az értékeink változását a gazdasági, politikai, kulturális és társadalmi környezet erősen befolyásolja, miközben magunkban hordozzuk az ősöktől örökölt reakciómintákat is. Hiszem, hogy a mai korban különösen fontos megértenünk ezeket a múltbéli értékalapokat, mert ezáltal könnyebben átlátjuk, miként irányíthatjuk a saját életünket és vállalkozásunkat is.
Az őskori lét: túlélés és közösségi kötődés
A legkorábbi időkben az elsődleges cél a puszta fennmaradás volt. A biztonság, az élelem beszerzése és a csoportkohézió egyaránt meghatározta a mindennapokat. A szűkebb közösségre épülő életforma tette lehetővé a hatékony vadászatot, az élelemszerzést, és védekezést a ragadozók ellen. Ebben a közegben a túlélés és a közös munka iránti elköteleződés volt a legfontosabb. Úgy gondolom, hogy a modern vállalkozások vezetőinek is hasznos lehet ennek a szemléletnek egy része: csak a csapatszellem és az egység teremthet biztonságot egy gyorsan változó, néha fenyegető piaci környezetben.
A mai emberben még mindig ott él a „menekülj vagy harcolj” biológiai beállítódás, amelyet már az őskorban is alkalmaztunk. A szervezetünk hasonló módon reagál a stresszre, legyen szó egy mamut támadásáról vagy egy válságot jelző statisztikáról. Ha vezetői pozícióban vagy, érdemes tudatosítani ezt, mert az embereket jellemző ősi reakciók befolyásolják a döntéseiket, lojalitásukat és motivációjukat is.
Az ókor: hatalmi rend, vallás és a tudás értéke
Az ókori társadalmakban – például Mezopotámiában, Egyiptomban, az Ókori Görögországban vagy a Római Birodalomban – kialakultak a letelepedett, mezőgazdaságra és kereskedelemre épülő civilizációk. Erőteljesen átrendeződtek az értékek, hiszen megjelentek a magántulajdon, a rétegződött társadalmi szerkezet, a jog és az intézményrendszer. Ezzel párhuzamosan a vallás és a spirituális világmagyarázatok is központi szerephez jutottak. Fontos volt a lojalitás a társadalom iránt, mert aki nem tudott beilleszkedni, az kiszorult a közösségből.
Görögországban például külön hangsúlyt kapott az emberi gondolkodás, a szépség és az erény kultusza, Rómában pedig a jog, a törvények és az államrend. Ebben a korszakban született meg a filozófia, amely segített az embereknek átgondolni, hogyan viszonyuljanak a hatalomhoz, a szabadsághoz és a morálhoz. Úgy érzem, a mai marketing és vezetés akkor igazán eredményes, ha nem csupán terméket vagy szolgáltatást kínál, hanem egy magasabb szintű célt vagy „eszmei” keretet is ad, amelyhez a csapat és az ügyfelek egyaránt kapcsolódhatnak.
Középkor: hit, hierarchia és kötelességtudat
A középkorban Európában a vallás – ezen belül is a kereszténység – meghatározta a mindennapok gondolatvilágát. A hit, az egyház és a vallási előírások ágyaztak meg a hierarchikus rendszereknek, ahol a hűbéri kötelék rendkívül erős volt. A jobbágyok és nemesek, illetve a földesurak és vazallusok kapcsolata a kötelességen és a lojalitáson alapult. Ebben a világban az emberek nem kérdőjelezték meg a rendet, mert hitték, hogy az isteni eredetű. A közösségi ünnepek, zarándoklatok, szertartások pedig még tovább erősítették a közösség összetartozását.
Nagy tanulság számomra, hogy a mai vállalatoknál is megfigyelhető egyfajta „hierarchia”. Természetesen a modern vezetés már inkább törekszik a laposabb struktúrákra és az együttműködésre, de a kollektív hit ereje továbbra is számottevő. Ha egy cégnek van egyértelmű küldetése, közösségi kultúrája, akkor az emberek szívesen állnak be a sorba, mert érzik, hogy egy magasabb célhoz csatlakoznak. Ilyenkor a kötelességvállalás, a bizalom és az értelmes rend megteremtése a siker fontos kulcsa.
Reneszánsz: az emberi képességek felszabadítása
A reneszánsz az ókori görög-római értékek újjáéledését hozta, a középkor meglehetősen erősen vallásközpontú gondolkodását kissé háttérbe szorítva. Ekkoriban a művészet, a tudomány, az építészet és a kritikai gondolkodás virágzott. Ez az időszak mutatta meg nekünk, milyen fontos az egyéni kreativitás és a szabadabb gondolkodás lehetősége. Úgy látom, hogy ez a korszak jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ember ne csak kötelességek és hierarchiák rendszerében lássa önmagát, hanem kifejezetten higgye: saját erőfeszítésével és tehetségével képes jobbá tenni a környezetét.
Bizonyos értelemben a mai vállalkozói szellem is tükrözi ezt a reneszánsz hozzáállást. A vállalkozók, a startupok, az innovatív gondolkodók mind abban hisznek, hogy az ember kreativitása és merészsége a legnagyobb erőforrás. A mecénásrendszerek egykori formái pedig modern köntösben is működnek: a szponzoráció, a kockázatitőke-befektetések, az inkubátorházak mind hasonló logikán alapulnak.
Felvilágosodás: szabadság, ész és haladás
A 17–18. században kibontakozó felvilágosodás nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ember képes racionálisan gondolkodni, felfedezni a világ működésének törvényeit és kiállni a személyes szabadságáért. Úgy vélem, ez a fordulat olyannyira erős hatást gyakorolt ránk, hogy a modern gondolkodás egyik legfőbb alappillérévé vált. Megjelent az a meggyőződés, hogy a világ javítható, a társadalmat át lehet alakítani igazságosabbá és emberközpontúbbá.
A menedzsmentre és a marketingre ez abban nyilvánul meg, hogy a folyamatos innovációt, a hatékonyságot és a fejlődést szinte megkérdőjelezhetetlen értékként kezeljük. Ha valamit még nem találtunk fel, akkor megalkotható, ha pedig valami nem működik megfelelően, akkor javítható. Ez a konstruktív, előremutató szemlélet segít bennünket abban, hogy ne a problémákban merüljünk el, hanem a megoldásokra koncentráljunk. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy tartsuk tiszteletben az egyéni szabadságot, és érjük el, hogy az emberek magukénak érezzék a változásokat.
A 19. század: iparosodás, polgári értékek és nemzeti ébredés
A 19. században zajló ipari forradalom alapvetően formálta át az emberek életét és értékrendjét. A mezőgazdasági termelésről a gépesített, gyári termelésre való átállás, a városiasodás és a piacok bővülése mind olyan folyamatok voltak, amelyek megszülték a modern polgárságot. A polgári rétegnél nagyon hangsúlyossá vált a kemény munka, az anyagi gyarapodás és az egyéni érvényesülés gondolata. Ugyanakkor a társadalom egyes rétegei nehéz körülmények között dolgoztak: gyári munkások, bányászok, akiknek körében a sztrájkok, a szervezett tiltakozások és a munkásszervezetek is megszülettek.
Ezzel párhuzamosan megjelentek az európai nemzeti ébredési mozgalmak is. A nemzeti önrendelkezés, a nyelv, a kultúra védelme és a függetlenségi törekvések mind olyan értékek voltak, amelyek korábban kevésbé voltak ennyire központiak. Úgy gondolom, ezek a folyamatok ugyan történelmi távlatba helyezkednek, mégis sokat taníthatnak a mai vezetőknek: a szervezeti kultúra kialakításakor hasonló módon építjük fel a „csapatidentitást”. Amikor valaki a vállalatnál dolgozik, kötődni kezd a cég nyelvezetéhez, hagyományaihoz, filozófiájához. Ez a kötődés pedig erőt ad, ugyanakkor jövőorientált módon támogatja a fejlődést.
A 20. század: ideológiák, fogyasztói társadalom és individualizmus
A 20. században az emberiség két nagy világháborút élt át, amelyek alapjaiban rázták meg a régi értékrendszereket. A béke, a szabadság, az emberi jogok vágya erőteljesebbé vált, hiszen az emberek tisztán látták a háborúk pusztító következményeit. Emellett az ideológiák harca is zajlott: a demokráciák, a diktatúrák, a kommunizmus, a fasizmus és egyéb politikai áramlatok ütköztek. Ezek mind a saját értékrendjüket igyekeztek érvényre juttatni, átalakítva a társadalmakat és az egyéni sorsokat egyaránt.
A második világháború után a nyugati világban különösen megerősödött a fogyasztói társadalom. A technológiai fejlődésnek és a békeidőknek köszönhetően egyre többen engedhették meg maguknak, hogy anyagi javakhoz jussanak. A reklámipar és a marketing ekkoriban kapott igazán nagy lendületet. A gazdasági fellendülés lehetővé tette, hogy az emberek az alapvető létfenntartás helyett a kényelemre, a szabadidő-eltöltésre, majd később az önmegvalósításra is koncentráljanak. Ezzel az individualizmus is erősödött, hiszen egyre többen keresték azt, hogyan válhatnának „önmaguk legjobb verziójává”.
Vezetőként tanulságosnak találom, hogy a 20. században kifejlődött a modern pszichológia egyik fontos ága is, ami az emberközpontú megközelítésre épít. A menedzsmenten belül ez abban jelentkezett, hogy a dolgozókat már nem kizárólag gépies erőforrásként tekintjük, hanem olyan emberekként, akiknek vannak lelki, motivációs és kreatív igényeik. Ez a szemlélet máig hat, és gyakran megmutatkozik a munkáltatói márkák kialakításában, a közösségépítésben és a munkahelyi jóllét szorgalmazásában.
A 21. század: globalizáció, digitalizáció és fenntarthatóság
Manapság a világot egyszerre jellemzi az extrém gyors információáramlás és a folyamatos változás. A globalizáció révén kultúrák, országok, cégek és magánszemélyek szoros hálózati kapcsolatban állnak egymással. Az értékek sokszínűsége hihetetlen mértékben megnőtt. Míg korábban a lokális közösségek normái voltak meghatározók, most globális trendek és brandek uralják a kommunikációt. Ugyanakkor ezzel együtt megjelent egy ellenáramlat: az emberek újra igénylik a lokalitást, a személyességet és a valódi kötődést. Ez a kettősség állandó feszültségforrás és egyben lehetőség is.
A digitalizáció miatt a közösségi média és az online platformok szerepe hatalmasra nőtt. Az „azonnali reakció”, a „láthatóság” és a „virális terjedés” szinte alapfeltételei lettek minden, a piacon történő megnyilvánulásnak. Ezzel együtt a modern marketingnek éppen ezért kell egyre kifinomultabbnak lennie, mert az emberek is tudatosabban választanak, és egyre érzékenyebbek a megtévesztő, manipulatív üzenetekre. Az a véleményem, hogy a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás megkerülhetetlenné válik: a vásárlók, az alkalmazottak és a partnerek is egyre inkább odafigyelnek, hogy a vállalat milyen mértékben törekszik etikus, környezetbarát, emberközeli működésre.
Hiszek abban, hogy a jövőt a „kettős mérlegelés” jellemzi majd: a profit mellett egyre nagyobb szerepet kap az, hogy milyen hatással vagyunk a közösségre, a környezetre és a világra.
Vagyis nem elég csupán kitűnni a piaci versenyben, igazodnunk kell a társadalmi elvárásokhoz is, legyen szó klímavédelemről, diverzitásról, munkahelyi biztonságról vagy emberi kapcsolódásról.
Táblázatos összefoglaló az egyes korok értékeiről
| Korszak | Fő értékek | Társadalmi szerkezet | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Őskor | Túlélés, közösségi összetartás | Törzsi, csoportos | A biztonság mindenek felett |
| Ókor | Hatalom, vallás, jogrend | Rétegződött államok, birodalmak | Erős spirituális és politikai hierarchia |
| Középkor | Hit, hűbéri kötelesség | Hierarchikus rend | A vallás központi szerepet tölt be |
| Reneszánsz | Humanizmus, műveltség, kreativitás | Sokszínű városállamok, fejedelemségek | Az emberi képességek felszabadítása |
| Felvilágosodás | Értelem, szabadság, haladás | Alakuló polgári társadalmak | Racionalitás és emberi jogok |
| 19. század | Iparosodás, polgári munkaerkölcs, nemzet | Polgárosodó, városiasodó társadalom | Gyors technológiai újítások, ipari forradalom |
| 20. század | Fogyasztás, individualizmus, ideológiák | Nemzetállamok, hidegháborús blokkok | Világháborúk, majd fogyasztói fellendülés |
| 21. század | Globalizáció, digitalizáció, fenntarthatóság | Hálózatokra épülő, multikulturális világ | Gondolkodás a közjó és a környezetvédelem felé |
Következtetések és előremutató gondolatok
Az értékek nem csupán az egyén szintjén formálódnak, hanem a társadalmi folyamatok, a közösségi normák és a kulturális hagyományok is folyamatosan alakítják őket. A mai korban, amikor a digitális technológiák elárasztják a mindennapjainkat, a globalizáció miatt országhatárokon átívelő együttműködések jönnek létre, és miközben egyre több kihívással szembesülünk a klímaváltozástól a gazdasági kiszámíthatatlanságig, fontos, hogy tisztában legyünk a történelmi mintákkal. Így sokkal hatékonyabban tudjuk befolyásolni és formálni a vállalkozásunkat, a környezetünket, sőt a saját személyiségünket is.
A vezetők és a marketingesek számára kulcsfontosságú, hogy megértsék: az emberek mögött sok ezer év tapasztalata húzódik. Ha tudjuk, hogy a biztonság és a közösségi összetartozás mennyire alapvető (mint az őskorban), könnyebb létrehozni egy stabil, elkötelezett munkahelyi közösséget. Ha tisztában vagyunk vele, hogy a vallásos vagy spirituális élmények mekkora belső mozgatórugót jelentettek (mint a középkorban), akkor megérthetjük a ma is létező „szent meggyőződések” szerepét a cégkultúrában. Ha pedig tanulunk a reneszánsz humanista gondolkodásából, akkor nagyobb teret adunk a kreativitásnak és az egyéni kibontakozásnak.
Szerintem a jövőorientált megközelítés lényege, hogy képesek legyünk beépíteni a múlt tanulságait a jelen változó környezetébe. A modern vállalkozásokban ezért nem elég a pénzügyi mutatókat nézni, vagy az eladási statisztikákat bámulni. Arra is figyelni kell, hogy milyen emberi igényekre válaszolunk, mennyire illeszkedünk a társadalmi és környezeti elvárásokhoz, és tudunk-e valami olyat nyújtani, ami túlmutat a kizárólagos profitszerzésen. A digitalizáció és a globalizáció csak felgyorsítja ezt a folyamatot, hiszen a „szomszédunk” lehet akár egy 10 000 kilométerre élő ügyfél vagy munkatárs, akinek teljesen eltérő kulturális háttere van, de közben ugyanazokra a közös emberi alapértékekre (biztonság, elfogadás, kiteljesedés, megbecsülés) is vágyik.
Bízom benne, hogy ez a gondolatmenet segít megérteni, mennyire dinamikusan változnak az emberek értékei, és mennyire fontos, hogy vezetőként vagy stratégaként rugalmasan, nyitottan álljunk az új kihívások elé. A történelem nem csupán egy listája az évszámoknak, hanem egyfajta tükör, amelyből megláthatjuk, hogyan alakultak az emberiség közös gondolatai és törekvései. Ahogy haladunk előre a 21. században, a globalizáció, a digitalizáció és a fenntarthatósági törekvések fogják leginkább alakítani a jövőnket. Ha tudatosan és felelősségteljesen viszonyulunk ezekhez a trendekhez, akkor a vállalkozásaink és a személyes életünk is jobban prosperálhat, miközben mi magunk is emberközeli szemléletben maradunk.
- Üzleti szempontból hasznos lehet a történelmi kontextus megértése, mert így értjük meg az ügyfelek mélyebb motivációit és elvárásait, amelyek gyakran ősi gyökerű reakciómintákra épülnek.
- Pszichológiai nézőpontból a történelmi korok értékei rámutatnak, hogy az identitás, a hitrendszerek és a közösségi kohézió miként változnak, de nem tűnnek el teljesen, hanem új formákban születnek újjá.
- Vezetői és menedzseri szerepben fontos felismerés, hogy a munkatársak sokféle értéket hoznak otthonról, a társadalomból és a digitális világból egyaránt. A siker nagyban függ attól, hogy kialakítunk-e egy olyan szervezeti kultúrát, amelyben ezek az értékek összeérnek, és mindenkinek teret adnak a fejlődésre.
- Marketing szempontból a különböző történelmi értékek még ma is élnek az emberek tudatában: a spirituális szükségletek, a közösségi részvétel iránti vágy, a szabadság igénye és a fogyasztói élmény keresése. A hatékony marketingüzenet megérti ezeket és képes előhívni a fogyasztókban a mélyebb azonosulási pontokat.
- Előremutatóan pedig mindebből következik, hogy a vállalkozások, szervezetek és közösségek jövője sokkal többről szól, mint gazdasági teljesítményről. A fenntarthatóság, az etikus működés, a kreatív innováció, a szolidaritás és a tisztelet olyan univerzális értékek, amelyekre a korábbi korok is vágytak, csak éppen más formában. Ma az a feladatunk, hogy ezen vágyakat összehangoljuk a modern technológiai és piaci kihívásokkal.
Amikor tehát felteszem a kérdést: „Mik voltak az emberek értékei a különböző korokban?”, valójában azt is kutatom, hogy mire építkezhetünk a jelenben és a jövőben? A választ a történelem adja meg, de a felelősség a miénk: úgy kell megszűrnünk a múlt üzeneteit, hogy közben egy élhetőbb, fenntarthatóbb és emberibb világot teremtsünk. Ez pedig a szemléletbeli és vezetői döntéseinken múlik, amelyek átitatják a vállalkozásainkat, közösségeinket és az egyéni életpályáinkat is. Meglátásom szerint, ha képesek vagyunk ezt a nézőpontot integrálni a mindennapokba, akkor egyensúlyt teremthetünk a múlt tapasztalatai és a jövő újdonságai között, amivel igazán értékes eredményeket érhetünk el.
