Az alábbi lista a különböző élethelyzeteket, történéseket súlyosságuk vagy érzelmi megterhelésük alapján rangsorolja, kezdve a legsúlyosabbal (1.) egészen a relatíve kisebb hatású eseményekig (63.). A felsorolás során olyan helyzeteket találhatunk, amelyek alapvetően negatív színezetűek (például hozzátartozó halála, munkanélküliség, válás), de vannak benne pozitív változásokat hozó események is (például gyermek születése, házasság, előléptetés). Érdekes módon az...

Freud egykor úgy fogalmazott, hogy az elme jelenségei „topográfiaiak”: mintha térképet rajzolhatnánk vágyainkról, félelmeinkről, konfliktusainkról. Ha ma bekapcsolsz egy korszerű MRI-t és elé ültetsz egy kutatócsoportot, ez a régi álom részben valóra válik. Nem azért, mert az agy „megmutatja” a szerelmet vagy a bánatot, hanem mert egyre jobban értjük, miként szövik át egymást a biológiai...

A pszichológiai és pszichopatológiai tesztvizsgálatok célja, hogy objektív, mérhető, de egyúttal egyéni szempontokat is tükröző információkat nyerjünk az emberi viselkedésről, a kognitív és érzelmi működésről, valamint a személyiség alakulásáról. A hagyományos orvosi vizsgálatokkal ellentétben a pszichológiai tesztek olyan struktúrált helyzetekből indulnak ki, amelyekben a vizsgálati alany reakciói, válaszai és problémamegoldásai adnak támpontot a lelki folyamatok...

A pszichiátria szemléletében és gyakorlatában kulcsfontosságú, hogy mindig az egész embert vizsgáljuk, ne csupán az adott betegséget. Ennél a megközelítésnél a hangsúly nem egy elvont diagnosztikai kategórián van, hanem a konkrét személy egyéni élethelyzetén, élettörténetén és azokon a testi, lelki, szociális tényezőkön, amelyek összefonódva alakítják ki a tüneteket. Az alábbiakban általános szempontokat gyűjtöttem össze a...

Amikor végiggondolod a magyar pszichiátria történetét, akár a 19. század végén élő úttörő kutatókra, akár a 20. század sorsfordító eseményeire pillantasz, lenyűgöző kép tárul eléd. Az egyetemi előadók, a klinikák és a magánelmeintézetek egyaránt fontos színterei voltak a hazai pszichiátria kialakulásának. Eközben olyan nevek tűnnek fel, mint Schwarzer Ferenc, Laufenauer Károly, Moravcsik Ernő Emil vagy...

A viselkedés, vagyis a magatartás vizsgálata egyszerre izgalmas és kihívásokkal teli terület. A modern pszichiátria és a kísérleti lélektan számos módszert vet be annak érdekében, hogy feltérképezze, milyen folyamatok húzódnak meg egy-egy emberi megnyilvánulás mögött. A testünk minden egyes sejtje, idegpályája objektív természeti törvényeknek engedelmeskedik, és nincs ez másként a magatartással sem, amely egy rendkívül...

Az emberi magatartás rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amelyet számos külső és belső tényező befolyásol. A modern pszichiátria és magatartástudomány szemlélete szerint ezek a hatások egymással kölcsönösen összefüggve, folyamatos dinamikában alakítják ki azt az egyéni „viselkedésprofilt”, amelyet magunkénak nevezünk. Ha mélyebben meg akarjuk érteni a genetika, a biológiai folyamatok és a szociális környezet szerepét, akkor...

A pszichiátria, mint az emberi magatartás zavarainak és ezek gyógykezelésének tudománya, a mindennapi élet számos területével fonódik össze. Meggyőződésem, hogy a magatartás zavaraiban szenvedők többsége semmiképp sem tekinthető „őrültnek”: sokkal inkább arról van szó, hogy az érzelmi, hangulati vagy személyiségműködéssel kapcsolatos problémák időnként komplex, mégis gyógyítható, terápiás megközelítést igénylő folyamatokként jelentkeznek. Az elmegyógyászat fogalma olykor...

Carl Gustav Jung (1875–1961) svájci pszichiáter és a mélylélektan egyik meghatározó alakja, aki az analitikus pszichológia megalapítójaként máig vitán felül álló hatást gyakorolt a pszichológiára és a kultúrára. Pszichológiai öröksége rendkívül összetett: az általa bevezetett fogalmak – mint a kollektív tudattalan, az archetípusok, az introvertált és extrovertált személyiségtípusok, az anima és animus, valamint számos más...