Edward de Bono neve sokak számára azonos a „laterális gondolkodás” kifejezéssel. Nem véletlen: a 20. század második felében ő volt az, aki a kreatív problémamegoldást kimozdította az ad hoc ötletelésből, és eljárásrendekbe, gyakorolható lépésekbe szervezte. Számomra – business coachként és menedzsmentben dolgozó szakemberként – de Bono jelentősége nem elméleti. A módszerei ott válnak érthetővé, ahol...

Robert Bolton nem akadémiai elefántcsonttoronyban írta meg a People Skills (magyarul: A kommunikáció művészete: hogyan érvényesítsük magunkat, hogyan figyeljünk másokra és hogyan oldjunk meg konfliktusokat) alapját, hanem tréningtermekben, vezetői workshopokon és mindennapi munkahelyi helyzetekben tesztelte évekig. Ez a gyakorlatorientált eredet a könyv legnagyobb erénye: nem elméleti távolságtartás, hanem kipróbált készségek rendszere. A három fő pillér...

Ha egy laikus ma a tranzakcióanalízis (TA) kifejezést hallja, jó eséllyel Eric Berne „Emberi játszmák” című könyve ugrik be. Nem véletlenül. Berne 1961-es szakmunkája („Transactional Analysis in Psychotherapy”) megágyazott a gondolkodásmódnak, a 1964-es, közérthető „Emberi játszmák” pedig berobbantotta a köztudatba. A kettő együtt azt a szemléletet hozta, amely a hétköznapi kommunikációt – köszönéstől a konfliktusig...

Kevés biztonságról szóló könyv okozott akkora szemléletváltást, mint Gavin de Becker „A félelem adománya”. A kötet állítása egyszerű, de következményeiben radikális: a félelem – helyén kezelve – nem ellenség, hanem korai jelzőrendszer, amely összegzi a környezetből és a viselkedésekből felvett információkat, és gyors, cselekvésre kész válaszba sűríti őket. A modern élet hajlamos elnyomni ezt a...

Ha ma valaki az „individuálpszichológia” szóra keres, azonnal Alfred Adler neve bukkan fel, mégis ritkán értjük pontosan, miért volt ekkora fordulat az, amit ő javasolt. A bécsi „szerdai társaság” – az a kis kör, amely 1902-től Freud lakásán találkozott – egy izgalmas korszak szellemi laboratóriuma volt, ám az itt felvetett elképzelések gyorsan túlnőttek a szalon...

Amikor bántalmazásról beszélünk, gyakran két véglet között ingadozik a közbeszéd: az egyik oldalon a bagatellizálás, a másikon a túláltalánosítás. A feldolgozás szempontjából egyik sem segít. Neked — aki ezt most olvasod — valószínűleg nem elvont fogalom a bántalmazás, hanem élmény: múltból maradt nyom, jelenben visszatérő feszültség, nehezen leírható testi és lelki reakciók. Ez a cikk...

Észrevetted, hogy huszonévesen egy nyár végtelennek tűnt, ma pedig mire kettőt pislogsz, már itt a karácsony? Felnőttkorban sokan éljük meg úgy, hogy az idő „felgyorsul”. Fontos tisztázni: a fizikai idő nem változik – a nap továbbra is 24 óra. Ami változik, az az észlelésed és a napjaid szerkezete. Az, hogy mennyire érzed sietősnek a jelent,...

A vágy a legtöbb párnál nem drámai módon „tűnik el”, hanem lassan háttérbe szorul: a krónikus stressz, az alváshiány, a rendezetlen mikrokonfliktusok és a folyamatos digitális zaj együtt „eltompítják” az idegrendszert. Ezt a tompulást sokan félreértik: orvosolni próbálják egy nagy hétvégével, egy „nagyon komoly beszélgetéssel”, vagy épp egy radikális újratervezéssel. Rövid távon mindegyik tud hatni,...

A munkahely nemcsak egy cím és egy belépőkártya. Tér, ahol naponta döntések ezreit hozzuk meg: hogyan szervezzük a feladatot, kivel és hogyan működünk együtt, mit tanulunk bele a holnapba. Mégis a legtöbb könyv és tréning a vezetőknek szól, miközben a munkaerő többsége beosztotti szerepben dolgozik. A 20. század „utasítás–végrehajtás” modellje több helyen tovább él, de...

Miért ennyire borúsak a trendek, főleg a Z generációban? És mit lehet ezzel felelősen kezdeni?” Nem áltatok: az utóbbi évtizedben a gyerek- és serdülőkori közérzet romlását sok helyen együtt láttuk a „telefonalapú lét” elterjedésével. Nem egy-egy kósza posztról beszélek, hanem teljes napi ritmusokról, ahol az ébrenlét jelentős része képernyőben és platformok közt telik. Nem csoda,...