Gyakran előfordul, hogy kívülről minden tökéletesnek látszik. Az egri vállalkozásunk szépen fejlődik, a csapat motivált, pénzügyi gondjaink nincsenek, a család is rendben van. Észszerűen nézve akár elégedettek is lehetnénk – mégis van bennünk valami belső feszültség, ami nem hagy nyugodni. Ezt az állapotot nehéz megfogalmazni: mintha minden külső körülmény a helyén lenne, de a lelkünk, az érzéseink „nem stimmelnek” a helyzettel. A mindennapokban ez a diszkomfort számos módon megnyilvánulhat: furcsa nyugtalanság, motiválatlanság, alvászavar, vagy egyszerűen egy végig ott bujkáló gondolat, hogy „valamit változtatnom kellene”. Miért fordul ez elő még akkor is, amikor látszólag semmi okunk panaszra? Miért feszít valami belül, amikor kívülről minden sikeresnek és jól menőnek tűnik?
Ebben a cikkben olyan témákat járunk körbe, amelyek segíthetnek megérteni, mi állhat a jelenség hátterében. Szó lesz a belső motivációk és a külső eredmények közötti összhangról, a rejtett szorongásokról, a magunkra vállalt szerepek és valódi vágyaink ellentmondásairól, valamint arról is, hogyan kereshetjük meg a valódi okot annak a feszültségnek, amely néha akkor is felbukkan, amikor minden rendben lévőnek látszik. Ha te is érezted már, hogy „minden oké, de belül mégis zavar van”, tarts velem ebben az elemzésben: rávilágíthat arra, hogy ez a diszkomfort egyáltalán nem kivételes, és sokszor éppen fontos változás vagy felismerés előhírnöke.
1. Kívülről tökéletes, belülről hiányos: a belső-külső összhang kérdése
Képzeld el, hogy egy konferencián vagy, és valaki elmeséli, milyen fantasztikus eredményeket ért el: nő a forgalma, új irodát nyitott, minden hirdetése pörög, és a csapata is motivált. Ha valaki azt mondja, hogy „de én mégsem vagyok boldog”, azt sokan nem értik. Hiszen a külső jelek mind a sikerre utalnak! Mégis, mi hiányozhat?
A válasz sokszor a belső motiváció. Könnyen lehet, hogy az illető azért hozta létre a vállalkozását, mert valami kreatív álmot akart megvalósítani, vagy mert valami fontos értéket szeretett volna közvetíteni a világ felé. A cég azonban a növekedés során egyre inkább a gyors profitszerzésről kezd szólni, esetleg a piaci versenyben való helytállásról, és a vezető rájön, hogy a mindennapi teendők messze kerültek attól, amit valaha szenvedélyből csinált. Ugyanígy lehet, hogy valaki azt érzi: bár mindene megvan, mégsem érzi azt a személyes kiteljesedést, amit várt, mert nem abba a szerepbe került, amire valójában vágyott. Ez a belső űr, ez a disszonancia feszít, és hiába a külső siker, a léleknek valami még mindig hiányzik.
Ennél a pontnál érdemes feltenni magunknak a kérdést: milyen értékek, milyen célok határozták meg a pályámat, és most ezek mennyire valósulnak meg a gyakorlatban? Lehet, hogy a vállalkozásod pénzügyileg sikeresebb, mint valaha, de te elvesztetted a közvetlen kontaktust az ügyfelekkel, amit régen imádtál. Vagy valaha szeretted a kreatív alkotást, de most egész nap adminisztratív teendőkkel töltöd az időd. A belső és külső célok elcsúszása sokszor vezet ahhoz, hogy bár minden jól megy, mégis feszülsz. Ez a belső jelzés, hogy talán átrendezésre van szükség, vagy legalább arra, hogy újraértelmezzük a saját szerepünket.
2. A rejtett szorongás: „Vajon megérdemlem ezt a jót?”
Furcsa módon sokan azért nem érzik jól magukat akkor sem, ha éppen szárnyal a cégük, mert rejtett módon dolgozik bennük egyfajta „imposztor-szindróma” vagy „megérdemlem-e egyáltalán?” kérdés. Ha valaki nehéz körülmények közül indult, vagy korábban sok küzdelmet élt át, akkor a hirtelen jött eredmények vagy a stabil, gondtalan működés belső szorongást szülhet: „Mi lesz, ha kiderül, hogy nem is vagyok olyan jó?”, „Mi lesz, ha mindez mulandó, és egyszer csak összeomlik?”. Ez a rejtett szorongás aztán bűntudattal, lelki nyugtalansággal járhat, és a háttérben folyton feszít valami.
Előfordul, hogy valaki inkább tovább pörgeti a feladatokat, még több munkát, még több projektet vállal, hátha így elhessegeti azt az érzést, hogy nem teljesen komfortos a mostani jól menő helyzetével. Paradox módon: minél jobban megy a cég, annál jobban aggódik, hogy „ez túl szép, hogy igaz legyen”. Ha te is ismered ezt, érdemes megvizsgálni a mélyben megbúvó önértékelési gondolatokat, és akár szakértő segítségével helyre tenni, hogy a sikert megélhesd, ne csak elszenvedd. A vállalkozás fejlődése ugyanis nemcsak felelősséggel, hanem örömmel is együtt járhat, ha engeded magadnak, hogy átéld a pozitívumokat.
3. Az elfojtott igények, elmaradt vágyak felbukkanása
Lehet, hogy most minden flottul megy, de korábban voltak álmaid, terveid, amiket feladtál, mert a vállalkozás, a munka, a családi kötelezettségek fontosabbnak tűntek. Talán olyan hobbid volt, amit imádtál, de nincs rá időd, vagy volt egy nagy utazási álmod, amit folyton halogatsz. Amikor a külső körülmények végre nyugvópontra kerülnek, ezek a régen elfojtott vágyak felemelkedhetnek. Az ember ekkor érezheti, hogy „most már minden rendben, de mégsem vagyok boldog, mert valami hiányzik a lelkemből.”
Ez a hiányérzet sokszor csak akkor válik szembetűnővé, amikor már nincsenek küzdelmes, tűzoltásos időszakok. Mert addig a napi rohanás és a gondok teljesen elnyomják a belső hangot, ami a saját vágyaidra figyelmeztet. A csendesebb, stabilabb időszakban azonban feljön, és feszít: „Ha minden olyan jól megy, akkor miért nem csinálom végre azt, amit igazán szeretnék?” Lehet, hogy régóta szeretnél valami alkotói tevékenységbe belefogni, de a cég feladatai elnyelik az energiádat. Ilyenkor a diszkomfort mutatja, hogy hiába sikeres, amit csinálsz, a saját belső hangod még mást is szeretne. Ez a kérdés: mered-e meghallani és tenni valamit érte?
4. A belső űr okai: identitásválság vagy szerep-elfáradás?
Elképzelhető, hogy azért feszít valami, mert egyszerűen ráuntál a jelenlegi szerepedre. Elérted a kitűzött célokat, a vállalkozás megy, a csapat önjáróbb, és te azt kérdezed: „Mi a következő kihívás?” Ha valaki nagyon cselekvésorientált, és szereti a feladatokat, akkor a „tökéletesen működő cég” akár unalomforrássá is válhat. Ezt a helyzetet sokszor identitásválság kíséri: „Ki vagyok én, ha nincs szükség arra, hogy tűzoltóként rohangáljak?” „Mi a feladatom, ha minden rendben megy?” Különösen olyan vezetőknél fordul ez elő, akik a munka iránti szenvedélyből vagy a folyamatos kihívásból nyertek energiát, és most valahogy nem találják, hova irányítsák ezt az erőt.
Ez a belső űr jelzés lehet arra, hogy új célokat kell keresned, vagy talán egy teljesen új projektet, amivel ismét lángra lobbanthatod a lelkesedésedet. Nem kell, hogy ez a cégben legyen: lehet, hogy a magánéletben egy sport, egy hobbi, vagy karitatív tevékenység ad majd új lendületet. A lényeg, hogy merd felismerni, ha a mostani helyzeted stabil, de neked személyesen már nem kihívás. Ha hagyod ezt a feszültséget növekedni, előbb-utóbb a saját motivációd is megroppan, és a cég sem fog tovább fejlődni, mert te magad sem vagy már lelkes.
5. A sikerrel járó láthatatlan nyomás
Amikor minden jól megy, és a vállalkozás egyre ismertebb, stabilabb, sokakban előáll egy újfajta teher: „Ennek a látszatnak most már fenn kell maradnia.” Vagyis attól tartunk, hogy ha egyszer jól megy, akkor az ügyfelek, partnerek, munkatársak elvárják a folyamatos, töretlen sikert. Ez a nyomás pedig belső feszültséggé válhat, mert attól félünk, hogy ha valamit elrontunk, „lebukunk”, hogy valójában nem vagyunk tökéletesek. Ezt az érzést fokozhatja a közösségi média, ahol a sikerünket is posztoljuk, és az emberek még inkább azt gondolják, mi mindig mindenben profik és tökéletesek vagyunk.
Az ilyen helyzetben a belső feszítő érzést sokszor az váltja ki, hogy nem merünk sebezhetők lenni, nem merjük bevallani, hogy vannak kétségeink, bizonytalanságaink. A valóságban persze minden vállalkozás, minden vezető ember küzd nehézségekkel, csak ez ritkán látszik kívülről. Ha nem találunk olyan közeget, barátokat, coach-ot, mentort, akinek őszintén elmondhatjuk a bizonytalanságainkat, akkor a látszólagos boldog siker mögött folyamatos belső feszültség lesz. Ezért is alapvető, hogy ne zárkózzunk be a saját sikertörténetünk buborékjába, hanem adjunk teret annak, hogy meghallgassuk, megbeszéljük az aggodalmakat – akár magunkkal, akár másokkal. Ezzel a nyomás feloldódhat.
6. A vállalkozás és a magánélet egyensúlya: „Minden jó, de a család…?”
Gyakori forgatókönyv, hogy valaki elér egy stabil, virágzó üzleti eredményt, de közben a magánéletében már nem olyan boldog. Lehet, hogy a sok munkával a család, a baráti kör, a párkapcsolat háttérbe szorult. Úgy tűnik, minden klappol a cégben, viszont „otthon” nincs annyi idő és energia, így a belső feszültség abból fakad, hogy érzed, valami hiányzik az életedből. Ha pedig az ember úgy érzi, a legközelebbi kapcsolatai nem kapják meg azt a minőségi figyelmet, amit megérdemelnének, akkor a legnagyobb üzleti sikerek sem adnak teljes megelégedettséget.
Ez a kontraszt különösen élesen jelenik meg a cégvezetők, elfoglalt üzletemberek körében. Nincs annál paradoxabb, mint amikor minden anyagi feltétel rendelkezésre áll, de a gyerekekkel vagy a párunkkal ténylegesen eltöltött minőségi idő zéró. Vagy ott van ugyan a család, de a vezető fejben még mindig a munkán jár: e-mailekre válaszol este 9-kor, és a hétvégéken is a teendőlistát nézi. Nem csoda, ha aztán „minden jól megy, mégis feszít valami”. Ezt a problémát általában a határok tudatos kialakításával és a megfelelő időbeosztással orvosolhatjuk, de megint csak elengedhetetlen, hogy felismerjük: ha a belső hang azt súgja, hogy valami nincs rendben, akkor lépnünk kell, mielőtt a feszültség nagyobb gondokhoz vezet a családban vagy a párkapcsolatban.
7. A valódi önmagad keresése: szerepek és álarcok mögött
Ahogy egy vállalkozás fejlődik, úgy egyre inkább „szerepbe” kerülhetünk. Lehetünk a cég arcai, a „nagyfőnök”, a „szakértő”. Ezek a szerepek külsőleg sikeresek és elismertek, de néha olyan érzést kelthetnek, mintha álarcot hordanánk. Otthon vagy a barátaink között pedig másmilyenek vagyunk. Ha ez a kettősség túlságosan nagy, és úgy érezzük, hogy már elveszítjük a saját autentikus énünket a szerep nyomása miatt, az is belső feszültséget eredményez.
Sokan mesélik, hogy a cég indulásakor még úgy érezték, 100%-ban önmaguk lehetnek, de ahogy terjeszkedtek, egyre több hivatalos rendezvényre, kiállításra, szakmai eseményre kellett járni, és „megfelelően” kellett viselkedni a brand vagy a piaci státusz miatt. Ez létrehozhat egy belső ellentmondást, ha az illető habitusa valójában más: talán introvertáltabb, vagy kevésbé szeretne szóról szóra megfelelni a protokollnak. Ez a „szerepkényszer” a felszínen lehet sikeres, de belül frusztrációt generál: „Tényleg ezt akarom? Vagy ennek csak a szerep miatt kell így lennie?” A feszültség abból fakad, hogy a saját belső valóságunk és a ránk osztott szerep (vagy a magunknak választott szerep) élesen eltér.
Ahhoz, hogy ez ne vezessen komoly elidegenedéshez önmagunktól, érdemes néha letenni a vállalkozói vagy vezetői álarcot, és megkérdezni: „Ki vagyok én valójában?”, „Hogy érzem magam ezekben a szerepekben?” Egy kis időre nyugodtan engedhetjük, hogy magunk legyünk mindenféle elvárás nélkül. Lehet, hogy felfedezünk valamit: a szerepeink között szükség van egy kis átjáróra, ahol a valódi énünk is megnyilvánulhat. Ha ezt a csatornát elzárjuk, akkor biztos, hogy a felszín alatt növekszik majd a diszkomfort, hiába működik jól minden kívülről nézve.
8. A túlzott komfortzóna is okozhat feszültséget
Néha a „minden jól megy” állapot annyit jelent: elértük a kívánt célt, és most már nincs igazi kihívás. Lehet, hogy évekig küzdöttünk azért, hogy stabil ügyfélkört szerezzünk, legyen egy 10-20 fős csapat, fix havi bevétel, és most, hogy ez megvan, meglepődünk, hogy mégsem teljes az elégedettség. Miért? Mert a komfortzóna – bármilyen kellemes és nyugodt is – hosszú távon unalmas lehet. Az emberi természet hajlamos arra, hogy valamilyen új növekedési lehetőséget keressen, legyen az szakmai fejlődés, terjeszkedés, új termékbevezetés vagy akár egy új hobbi. Ha ezt a belső „növekedési igényt” figyelmen kívül hagyjuk, a lélek nyugtalanná válik.
Tehát a belső feszültséget kiválthatja az is, ha túl sokáig maradunk a kényelmes zónánkban. Ilyenkor az az ellentmondás, hogy látszólag semmi baj, de a kreativitásunk, a szenvedélyünk szenved hiányt. A megoldás többnyire az, hogy merjünk kíváncsian új lehetőségeket kipróbálni. Nem kell feltétlenül a cég keretein belül keresgélni: a komfortzóna tágítása lehet egy új sport, tanfolyam, szabadidős tevékenység, amibe belevetjük magunkat. A lényeg, hogy ne ragadjunk bele a „most minden oké, ne kavarjunk be semmit” állapotba, mert a lélek igényli a fejlődést, a feladatokat. Ha ezt elhanyagoljuk, a belső feszültség idővel megnő.
9. Mit tehetünk, ha feszít valami?
Ha magadra ismertél abban, hogy „valami nincs rendben, pedig minden rendben van”, először is ne bagatellizáld az érzéseidet. A belső nyugtalanság, hiányérzet vagy akár a rejtett bűntudat fontos jelző, hogy valami változást kíván. Íme néhány praktikus lépés, amely segíthet tisztázni a helyzetet:
- Önreflexió: Szánj időt arra, hogy leírd vagy végiggondold, mi az, ami a legnagyobb feszültséget okozza. Tedd fel magadnak a kérdést: „Milyen tevékenységek töltenek el igazi örömmel, és mennyit végzek ezekből most?” „Melyek azok a belső vágyak, amelyekről régóta mondok le?”
- Beszélgetés: Találj valakit (barátot, mentort, szakembert), akivel őszintén megbeszélheted a kétségeidet. Néha már az is megkönnyebbülést hoz, hogy kimondod, „nincs minden rendben”. Lehet, hogy más szemszöget kapva meglátod, hogyan lépj tovább.
- Új kihívás keresése: Ha a túlzott komfortzóna a gond, akkor érdemes belevágni valami újba. Ez lehet egy kiegészítő projekt a cégen belül, vagy lehet teljesen más terület: tanulás, sport, kreatív hobbi, amely új energiákat szabadít fel.
- A szerepek újragondolása: Nézd át, mennyire érzed autentikusnak a jelenlegi vezetői, szakmai vagy családi szerepeidet. Van-e olyan szerep, amit inkább máshogy vagy kevésbé intenzíven szeretnél betölteni? Esetleg delegálhatsz bizonyos feladatokat, hogy közelebb kerülj ahhoz, amit igazán szívesen csinálsz.
- Tudatos lassítás: Paradox módon, amikor „minden jól megy”, hajlamosak vagyunk tovább pörgetni a sikert. Néha azonban pont ilyenkor érdemes kicsit lassítani, szünetet tartani, kivenni pár nap szabadságot, hogy átgondoljuk, merre is akarunk haladni. A csend, a semmittevés olykor nagy felismeréseket hoz.
- Szakember bevonása: Ha erőteljes az a belső konfliktus, és nem tudod, honnan ered, egy coach vagy pszichológus sokat segíthet abban, hogy tisztán lásd a helyzetet, és megtaláld a megoldáshoz vezető belső erőforrásokat.
10. Az egyensúly megtalálása: attól még élvezheted a sikert!
A cikk végére talán körvonalazódik, hogy amikor minden kívülről jól megy, de belülről mégis feszít valami, az nem is olyan különleges vagy ritka helyzet. Sokan élnek át hasonlót, csak éppen nem mernek beszélni róla, mert attól félnek, hogy hálátlannak tűnnek a sorsukkal szemben, vagy attól tartanak, hogy mások nem értik meg a belső ellentmondást. A valóságban azonban ez lehet a fejlődés előszobája: a belső nyugtalanság hívhat arra, hogy újraértékeljük a céljainkat, a kapcsolatainkat, a szerepeinket, és tudatosan formáljunk a jövőnkön.
Ha Egerben képesek vagyunk szembenézni ezzel a feszítő érzéssel, és nem söpörjük a szőnyeg alá, akkor esélyünk van arra, hogy még jobban érezzük magunkat, miközben a vállalkozásunk vagy életünk külső körülményei is rendben vannak. Tulajdonképpen ez az önreflexió, ez a bátor belső kérdezés vezet oda, hogy a siker ne csak látszólagos legyen, hanem belülről is békét, elégedettséget szüljön. Persze ez nem egyik napról a másikra történik. Lehet, hogy újra kell szerveznünk néhány dolgot, ki kell próbálnunk valami mást, vagy meg kell tanulnunk elengedni régi elképzeléseket. De a jutalom nagy: egy olyan élet, ahol nemcsak a látvány, hanem a belső érzés is azt sugallja, hogy minden a helyén van.
Végül érdemes észben tartani, hogy a lelki jólét és a siker nem zárja ki egymást – sőt, ideális esetben egymást erősítik. Lehetünk egyszerre eredményesek és boldogok, ha megtaláljuk azt az összhangot, ahol a cégünk, a hivatásunk és a személyes vágyaink összeérnek. Ha most azt érzed, minden jól megy körülötted, mégsem vagy felhőtlen, akkor talán itt az idő, hogy megkeresd azt az egy apró (vagy nem is annyira apró) tényezőt, amit még helyre kell tenned a saját életedben. Ez lehet az önmegvalósítás egy újabb lépése, egy ki nem próbált út, vagy épp egy régi álom felelevenítése. A lényeg: vedd komolyan a belső hangot, mert gyakran ez a valódi boldogság és kiteljesedés kulcsa.
