A modern csapatvezetésben ma az számít, hogyan tudunk gyorsan, erőforrástakarékosan és konstruktívan előrelépni, amikor a hagyományos „problémabontó” megbeszélések elakadnak. A SolutionCircle (nemzetközileg: Solution Circle) pontosan erre ad szabványosított, egyszerű és mégis fegyelmezett keretet: harminc percben fókuszált, szerepekre bontott, előre rögzített lépéssorral segít mozgásba hozni a gondolkodást. Nem mágikus eszköz; a lényege az, hogy visszaviszi a döntéshozatalt és a kreatív ötletalkotást oda, ahová tartozik: a csapatba. Szervezeti környezetben gyakran az történik, hogy a tervezés és a kivitelezés szétcsúszik, a meetingek kifutnak az időből, az egyeztetések pedig vitává vagy részlet-hurokká válnak. A SolutionCircle ezt a két problémát kezeli: időkeretet ad, és világos szerepeket oszt, így a résztvevők tudják, mikor hallgatnak, mikor hoznak ötleteket, mikor pontosítanak, és mikor vállalnak következő lépést. Business coachként állítom: a módszer nem a „mindenre jó” megoldás, hanem egy gyorsítókapu. Ott hat igazán, ahol van elakadás, a csapat tagjai hajlandók közösen dolgozni a kiúton, és a vezető kész elengedni a túl-szabályozást. Hosszú távon ez a fajta fegyelmezett megoldásfókusz érezhetően csökkenti a találkozók kognitív terhelését, és növeli a döntések végrehajtási rátáját, mert a folyamat a következő konkrét lépésre kényszerít rá – nem az „egyszer majd” típusú ígéretekre. A cikkben közérthetően, gyakorlati nyelven mutatom be, hogyan működik a SolutionCircle, miért hatásos vezetői eszköz, hogyan érdemes bevezetni, mérni és skálázni különböző szervezeti környezetekben, beleértve a hibrid és távoli munkát is.
Mi a SolutionCircle
A SolutionCircle egy rövid, nagyjából harminc perces, strukturált beszélgetési protokoll, amely négy egymásra épülő szakaszból áll, és 5–9 résztvevővel működik a legsimábban. Alapelvei három pontba foglalhatók. Először: a probléma szakítófék – nem cél a teljes diagnózis, csak annyi, hogy a csapat közös képet kapjon a helyzetről. Másodszor: a szabad ötletelés önálló fázis – előbb mennyiség, aztán minőség; előbb divergens gondolkodás, utána konvergens pontosítás. Harmadszor: az időkeret és a szerepek védik a fókuszt – ha mindenki tudja, mikor beszélhet és milyen céllal, akkor a csoportdinamika nem sodorja el a folyamatot. A módszer a megoldásfókuszú (solution-focused) szemlélet gyakorlati átirata: nem a gyökérok-elemzésre épít, hanem a kívánt kimenetre (mi működne elég jól a következő lépésig), a kivételekre (amikor már picit jobban ment), és a konkrét következő akcióra. Ezzel tehermentesíti a vezetőt is: nem neki kell „mindent kitalálni”, hanem facilitálnia, hogy a csapatból jöjjön a döntéshez elég jó, tesztelhető ötletek készlete. A protokoll különösen hasznos akkor, ha az ügy komplex, több érintettet érint, a „rendes” értekezleteken pedig mindig ugyanoda lyukad ki a beszélgetés. A SolutionCircle célállapota sosem a tökéletesség, hanem az előrelépés. Aki ezt elfogadja, az már félúton van ahhoz, hogy a módszer valóban kézzelfogható működésbeli nyereséget hozzon: rövidülő meetingek, kevesebb vitafáradtság, több kísérleti lépés, és átláthatóbb felelősségvállalás.
A folyamat lépései
Az alábbi összefoglaló táblázat a klasszikus, 4×6 perces felosztást és a kötelező szerepeket mutatja. Szervezeti környezetben ez a felépítés kellően feszes ahhoz, hogy ne csússzon szét a beszélgetés, mégis elég tág, hogy létrejöjjön az érdemi kreatív hozam. Ha a csapat új a módszerben, első alkalommal érdemes stopperrel, kivetített időzítővel dolgozni, és szó szerint „olvasni” a fázisok célját, hogy ne sodródjon el a fókusz. A sorrend és a csend szabálya (például a problémafelvetésnél nincs közbekérdezés) kritikus: ez biztosítja, hogy a gondolatmenet nem törik meg, és az ötletelés valóban divergens marad. A záró „következő lépések” blokkban törekedjünk konkrét, egyértelmű tulajdonossal és határidővel ellátott akciókra; a „feltérképezzük”, „megnézzük”, „egyeztetjük” típusú kifejezéseket cseréljük mérhető kimenetre (például: „péntek 12:00-ig három ügyfélinterjú kérdéssorának vázlata, felelős: XY”).
| Fázis | Idő (perc) | Cél | Szabály | Kimenet |
|---|---|---|---|---|
| 1. Probléma rövid leírása (fókuszszemély) | 6 | Közös helyzetkép létrehozása, előzmények és jelenlegi állapot vázlatosan | Csak a fókuszszemély beszél; nincs közbekérdezés | Maximum 3–5 világos állítás a helyzetről és a kívánt állapotról |
| 2. Ötletroham (a csapat) | 6 | Minél több lehetséges irány és kísérleti lépés generálása | Nincs vita, nincs értékelés; gyors tempó, rövid mondatok | 15–30 nyers ötlet, címkékben; jegyző rögzíti |
| 3. Pontosítás és kiválasztás (párbeszéd) | 6 | Mi az, ami elég jó és megvalósítható a következő iterációig? | Csak a megvalósíthatóság és illeszkedés szempontjai | 3–5 ígéretes opció, rövid indoklással |
| 4. Következő lépések (commitment) | 6 | Akciók, felelősök, határidők rögzítése; mikor nézünk rá újra? | „Ki? Mit? Mikorra? Mivel mérjük?” – minden tételnél tisztázva | 1–3 konkrét feladat, névre szóló tulajdonossal és dátummal |
| Szerepek | Fókuszszemély (aki a helyzetet behozza); Facilitátor (időkeret, szabályok, dinamika); Jegyző (látható jegyzet – tábla, dokumentum, Miro); Ötletcsapat (a többiek) | |||
Miért működik a gyakorlatban
A SolutionCircle hatásmechanizmusa három, vezetéspszichológiai szempontból is lényeges ponton érhető tetten. Először: minimalizálja a kontextusváltást és a „beszédes zajt”. Amikor a szerepek tiszták és az időkeret szűk, csökken a fölösleges magyarázkodás és metakommunikáció; a csapat idegrendszere nem fárad el korán. Másodszor: külön fázisként kezeli a divergens és a konvergens gondolkodást. Ez önmagában növeli az ötletek számát és a kiválasztás minőségét, mert első körben senki nem „lövi le” a javaslatokat a megvalósíthatósági reflexből. Harmadszor: a záró lépés akciócentrikus és személyhez köti a felelősséget, így nő a végrehajtási arány, a megbeszélés pedig eredményélményt hagy maga után. Vezetői szemszögből plusz előny, hogy a folyamat skálázható: kis csapaton ugyanúgy működik, mint több, párhuzamos körben, majd „plénumon” összegyúrva. Hibrid és online környezetben a módszer különösen értékes, mert a rövid fázisok és a látható jegyzet segítik a figyelem fenntartását. Tapasztalatom szerint ott hozza a legnagyobb nyereséget, ahol a csapat már többször nekifutott egy problémának, mégis visszacsúszott a „miért nem lehet” érvelésbe. A négy blokk védőkorlát: beengedi a kreativitást, de nem engedi szétfolyni. Ha csak ennyit elérünk – kevesebb körkörös vita, több döntés és kísérlet – már megérte alkalmazni. A szervezeti kultúra szintjén pedig észrevétlenül építi a közös tanulás rutinját: gyors visszacsatolás, kicsi tétek, gyors korrekciók.
Hol és mikor érdemes bevetni
Nem minden helyzet SolutionCircle. A módszer az elakadások és komplex, több-szereplős kérdések gyors megmozgatására készült. Olyan ügyekhez ajánlom, ahol a „mi a következő elég jó lépés?” típusú gondolkodás célszerűbb, mint a teljes megértés. Tipikus terepek: termékfejlesztési döntési pontok (melyik hipotézist teszteljük először), ügyfélpanasz-kezelési minták javítása (mik legyenek az első új mondatok az ügyfélszolgálaton), értékesítési szűk keresztmetszetek (milyen két lépést próbáljon ki a csapat a jövő hétig), belső folyamatok (hol egyszerűsítsünk, mit automatizáljunk), illetve bármi, amiben hónapok óta köröket fut a csapat, de nincs zárás. Nem ide való, ha a téma jogi-minőségi megfelelés, szabályzatalkotás vagy nagy költségű, visszafordíthatatlan döntés; ezekhez más, alaposabb kockázatkezelés kell. A bevetés ritmusára jó szabály: minél inkább „sürgős és fontos” a négymezős mátrixban, annál inkább számoljon a vezetés egy gyors SolutionCircle-lel – még mielőtt szétszaladnának a szálak. Hibrid csapatoknál időzítésnél érdemes az energia-görbéhez igazodni (délelőtt, és nem hét végén), és előre összeállítani az anyagokat (látványos, közös jegyzetfelület; időzítő; sablon a „Ki? Mit? Mikorra?” összefoglalónak). A tapasztalat az, hogy ha a csapat hetente legalább egyszer használja ezt a keretet, néhány héten belül maguk kérik majd, amikor érzik: kezdünk ismét pörögni ugyanazon.
Facilitátori eszköztár és tipikus buktatók
Facilitátorként az a feladat, hogy a keretet őrizzük, ne a tartalmat irányítsuk. Ennek három alapszabálya van. Először: idő fegyelme. A 6 perces szegmensek megtartása nem formalitás, hanem a módszer ereje; a tempó tartja ébren a figyelmet. Másodszor: szabályok őrzése. A probléma-blokkban nincs közbekérdezés; az ötletrohamban nincs értékelés; a kiválasztásban nincs visszacsúszás diagnózisba. Harmadszor: látható jegyzet. A csapat akkor „hiszi el” a haladást, ha látja, ahogy a falon (vagy a képernyőn) születik a közös munka. A leggyakoribb buktatók a következők: a fókuszszemély túl részletesen mesél (kérjük a „tweet-hosszúságú” állításokat); az ötletrohamban egy-két hangadó dominál (forgó megszólítás, sorszámozott kör adhat keretet); kiválasztásnál visszalépünk diagnózisba (facilitátori kérdések: „Mi működne elég jól a következő iterációig?”); a zárás túl puha („megnézzük”) – ilyenkor visszakérdezünk: „Mi lesz kézzelfoghatóan péntek délben?”. Online környezetben egyszerűsítsük a technikát: egyetlen közös tábla (Miro, Mural, Google Slides), beépített időzítő, néma ötletelés 2 percig, majd hangos kör, végül emoji-szavazás két perc alatt. Az egész lényege, hogy a csapat erejét tesszük láthatóvá és mozgósíthatóvá, nem pedig „okos tanácsokat” adunk.
Idézet:
„A megoldásfókusz nem esztétika, hanem működés: kicsi, végrehajtható lépéseket választunk, amiket visszamérünk. A csapat ettől lesz magabiztos.” — Dajka Gábor
Mérés és visszacsatolás
A SolutionCircle önmagában nem cél, hanem eszköz. A hatását akkor látjuk tisztán, ha mérjük a folyamatkimenetet. A legkézzelfoghatóbb metrikák: (1) „commit to complete” arány – a vállalt akciók hány százaléka zárul határidőre; (2) „lead time to decision” – mennyi idő telik el a probléma felvetésétől az első kísérleti lépésig; (3) „meeting ROI” – hány konkrét ügyfél-, termék- vagy belső folyamatindikátor mozdul meg a körök nyomán (például: inbound válaszidő, churn-ok ok-kategóriái, hibajegyek lezárási ideje). Gyakorlati tipp: vezessünk Action Log-ot a záró fázisokból (egyszerű táblázat dátummal, felelőssel, státusszal), és hetente 15 percben fussuk át. Ez a fegyelem önmagában növeli a végrehajtási arányt. Érdemes a csapat elé tenni a „kis győzelmek” polcát: amikor egy SolutionCircle-nyomán tett lépés hozott valamilyen mozgást, azt vizualizáljuk – nem dicsőségfalnak, hanem visszacsatolásnak, hogy a módszer nem vélemény, hanem működési rutin. Negyedévente pedig rá lehet nézni arra, milyen témák térnek vissza újra és újra: ha ugyanazok, akkor nem a körökkel, hanem a kompetenciákkal, hatáskörökkel vagy erőforrásokkal van dolgunk. Ilyenkor célszerű a szervezeti akadályokat célzottan kezelni (például döntési jogosultság tisztázása, interfész-folyamat egyszerűsítése, adathozzáférés rendezése). A mérés itt nem adminisztráció, hanem a tanulási ciklus része: amit mérünk és visszajelzünk, az finomodik.
Bevezetési terv a szervezetben
Az éles bevezetés előtt érdemes kísérleti környezetben kipróbálni a módszert, és háromhetes ritmusban skálázni. 1. hét – Pilot: válasszunk egy konkrét, kézzelfogható témát, és vezessünk le egy SolutionCircle-t 6–7 fővel. Rögzítsünk mindent: jegyzet, döntések, akciók. 2. hét – Dupla kör: párhuzamosan két csapattal, azonos sablonnal; a végén rövid „összeszövés” (mi az a három tanulság, amit érdemes standardizálni?). 3. hét – Szabványosítás: sablonok (agenda, időzítő, jegyző minta, Action Log), „light” képzés a szerepekre (fókuszszemély hogyan készül; facilitátor milyen kérdésekkel tartja a fókuszt; jegyző hogyan strukturálja a táblát). A bevezetés része, hogy a vezető láthatóan támogatja az időkeretet: ha kifutunk, lezárunk, és nem toldjuk meg. A kultúra üzenete ilyenkor az, hogy a keret fontos – ettől védjük a csapat energiáját. Hibrid cégeknél célszerű negyedévente „Solution Day”-t tartani: több kör egymás után, közös rátekintéssel; ez gyorsítja a tapasztalatmegosztást, és megerősíti a rutint. Végül: legyen egy „stop szabály” is. Ha három alkalom után nem nő a végrehajtási arány, nem csökken a döntési idő, vagy a csapat elégedettsége, álljunk meg, és nézzük meg, mi hiányzik: döntési jog? erőforrás? kompetencia? motiváció? A módszer csak akkor működik, ha a szervezet hajlandó kicsi, gyors lépésekben tanulni.
Gyakorlati ellenőrzőlista vezetőknek
- Világos, kicsiben is mozdítható fókusz? Ha nem, bontsuk kisebb kérdésekre.
- Megvannak a szerepek? (fókuszszemély, facilitátor, jegyző, ötletcsapat)
- Megvan az időkeret és az eszköz: stopper, közös jegyzet, sablon a záráshoz?
- Az ötletroham szabálya ismert? (nincs értékelés; rövid, tempós hozzászólások)
- Konkrét akció, felelős, határidő minden kiválasztott tételnél? (nincs „megnézzük”)
- Visszanézés időpontja rögzítve? (például: jövő péntek 9:30, 15 perc)
Dajka Gábor business coach szerint
A vezetői hatékonyság egyik alulértékelt forrása ma a fegyelmezett egyszerűség. A SolutionCircle ennek az iskolapéldája: rövid keret, tiszta szerepek, éles váltás a gondolkodási módok között, és zárásként vállalható akciók. Nem varázstrükk, hanem munkaritmus. Aki ezt beépíti, hamar megtapasztalja, hogy nemcsak a meetingek lesznek rövidebbek és konkrétabbak, hanem a csapat önbizalma is nő: látják, hogy mozdul a valóság. Ha megkérdezik, mi a módszer rejtett előnye, azt mondom: az, hogy megtanít nemet mondani a „végtelen elemzésre”, és igent a „következő elég jó lépésre”. Ez a fajta működés a magyar szervezeti kultúrában külön érték, mert itt hagyományosan erős az ok-okozati magyarázat szeretete, viszont kevés a kísérleti lépésekre épített tanulás. A SolutionCircle nem váltja ki a stratégiai gondolkodást; viszont összeköti a stratégiát a mindennapi haladással. Ezért állítom: ha egyetlen struktúrát vezetnénk be a legtöbb cégben, ez lenne az. Nem kell mindig nagy átalakítás – néha elég, ha harminc percig fegyelmezetten a megoldásra figyelünk.
Szakértő válaszol – FAQ
Hány fővel működik jól a SolutionCircle, és mi a minimum?
A tapasztalat azt mutatja, hogy 5–9 fő a legrugalmasabb felállás. Négy fő alatt csökken a diverz ötletmennyiség, tíz fölött nő a koordinációs költség. Párhuzamos körökben, azonos sablonnal nagy létszám is kezelhető, ha van záró összevezetés.
Lehet-e online tartani, és mi az, amin semmiképp ne spóroljunk?
Igen. Kell egy közös vizuális felület (Miro, Mural, Google Slides), beépített időzítő és dedikált jegyző. A „néma ötletelés + hangos kör” kombináció online különösen hatásos, mert kiegyenlíti a megszólalási arányokat.
Mi a leggyakoribb hiba első alkalommal?
Az ötletrohamban megjelenik az értékelés (miért nem lehet), a kiválasztásban pedig visszacsúszunk diagnózisba. Ezt a facilitátor előre bejelentett szabályokkal és rövid, célirányos kérdésekkel tudja megelőzni.
Miben más ez, mint egy „jó brainstorming”?
A SolutionCircle szerepekre bont, négy külön célt szolgáló fázist különít el, és zárásként konkrét akcióra kényszerít. A hagyományos ötletelés gyakran itt vérzik el: nincs egyértelmű „Ki? Mit? Mikorra?”.
Magyar csapatoknál mire érdemes figyelni?
Gyakori a részlet-orientált elemzés és a „biztos ami biztos” halogatás. Célszerű előre rögzíteni, hogy itt a „következő elég jó lépést” keressük, nem a végleges megoldást, és szabványosítani az akciók rögzítését (felelős, határidő, mérés).
