Amikor az internet és a digitális eszközök hatásáról beszélünk, gyakran leegyszerűsítjük a kérdést: „túl sok a képernyő”, „túl sok a telefon”. Szerintem ez már nem elég pontos leírás. A cyberhatás alatt azt értem, ahogyan a kibertér – az internet, az okostelefonok, a közösségi média és az algoritmusok – lassan, de következetesen átalakítja az emberi viselkedést,...

A pszichózis és a mesterséges intelligencia szavakat sokáig két külön világhoz kötöttük. Az egyik az orvosi rendelők, kórházi osztályok, krízishelyzetek közege, a másik pedig a technológiai innováció, automatizálás, produktivitás világa. Az utóbbi években azonban a kettő egymásra csúszott: megjelent az úgynevezett „AI-pszichózis” jelensége, amikor valakinek a valóságérzékelése a chatbotokkal folytatott intenzív kommunikáció közben vagy azt...

Ha ma valaki letörli a közösségimédia-alkalmazásokat a telefonjáról, a legtöbb környezetben azonnal magyarázkodnia kell. Mintha kilépett volna egy közös, láthatatlan szerződésből: „itt tartjuk a kapcsolatot, itt számítasz igazán”. A statisztikák szerint a fiatalok jelentős része naponta több órát tölt a nagy platformokon; egy amerikai jelentés 3,5 óra körüli átlagos napi közösségimédia-használatról számol be a kamaszok...

A bipoláris zavart a köznyelvben sokszor úgy emlegetik, mintha „szélsőséges hangulatingadozás” lenne. Ez alábecsüli azt, amivel az érintettek valójában szembenéznek. A bipoláris zavar visszatérő mániás, hipomániás és depressziós epizódokkal járó, krónikus hangulatzavar, amely megfelelő kezelés nélkül jelentősen rontja az életminőséget, a munkaképességet és nem utolsósorban növeli az öngyilkossági kockázatot. A diagnózis azonban nem egyenlő a...

A depresszióról sokan úgy beszélnek, mint valamiféle elvont „lelki gyengeségről”. A számok ennél jóval keményebbek: a WHO friss adatai szerint a felnőtt lakosság nagyjából 5–6%-a él aktuálisan depressziós tünetekkel, és világszinten több százmillió embert érint ez az állapot. A depresszió nem egyszerű rosszkedv, hanem tartósan fennálló lehangoltság, érdeklődésvesztés, alvás- és étvágyzavar, önvádlás, koncentrációs nehézségek, és...

Az elmúlt években rengeteget halljuk a „boldogsághormonok” kifejezést. Egyre több cikk, rövid videó és közösségimédia-poszt ígéri, hogy ha okosan „bekapcsoljuk” a dopamint, az oxitocint, a szerotonint és az endorfinokat, akkor motiváltabbak leszünk, mélyebb kapcsolatokat építünk, javul a hangulatunk, és a stressz is kezelhetőbbé válik. TJ Power idegtudós The DOSE Effect című könyve pontosan erre az...