Amikor az internet és a digitális eszközök hatásáról beszélünk, gyakran leegyszerűsítjük a kérdést: „túl sok a képernyő”, „túl sok a telefon”. Szerintem ez már nem elég pontos leírás. A cyberhatás alatt azt értem, ahogyan a kibertér – az internet, az okostelefonok, a közösségi média és az algoritmusok – lassan, de következetesen átalakítja az emberi viselkedést,...

A pszichózis és a mesterséges intelligencia szavakat sokáig két külön világhoz kötöttük. Az egyik az orvosi rendelők, kórházi osztályok, krízishelyzetek közege, a másik pedig a technológiai innováció, automatizálás, produktivitás világa. Az utóbbi években azonban a kettő egymásra csúszott: megjelent az úgynevezett „AI-pszichózis” jelensége, amikor valakinek a valóságérzékelése a chatbotokkal folytatott intenzív kommunikáció közben vagy azt...

Ha ma valaki letörli a közösségimédia-alkalmazásokat a telefonjáról, a legtöbb környezetben azonnal magyarázkodnia kell. Mintha kilépett volna egy közös, láthatatlan szerződésből: „itt tartjuk a kapcsolatot, itt számítasz igazán”. A statisztikák szerint a fiatalok jelentős része naponta több órát tölt a nagy platformokon; egy amerikai jelentés 3,5 óra körüli átlagos napi közösségimédia-használatról számol be a kamaszok...

A bipoláris zavart a köznyelvben sokszor úgy emlegetik, mintha „szélsőséges hangulatingadozás” lenne. Ez alábecsüli azt, amivel az érintettek valójában szembenéznek. A bipoláris zavar visszatérő mániás, hipomániás és depressziós epizódokkal járó, krónikus hangulatzavar, amely megfelelő kezelés nélkül jelentősen rontja az életminőséget, a munkaképességet és nem utolsósorban növeli az öngyilkossági kockázatot. A diagnózis azonban nem egyenlő a...

A depresszióról sokan úgy beszélnek, mint valamiféle elvont „lelki gyengeségről”. A számok ennél jóval keményebbek: a WHO friss adatai szerint a felnőtt lakosság nagyjából 5–6%-a él aktuálisan depressziós tünetekkel, és világszinten több százmillió embert érint ez az állapot. A depresszió nem egyszerű rosszkedv, hanem tartósan fennálló lehangoltság, érdeklődésvesztés, alvás- és étvágyzavar, önvádlás, koncentrációs nehézségek, és...

Az elmúlt években rengeteget halljuk a „boldogsághormonok” kifejezést. Egyre több cikk, rövid videó és közösségimédia-poszt ígéri, hogy ha okosan „bekapcsoljuk” a dopamint, az oxitocint, a szerotonint és az endorfinokat, akkor motiváltabbak leszünk, mélyebb kapcsolatokat építünk, javul a hangulatunk, és a stressz is kezelhetőbbé válik. TJ Power idegtudós The DOSE Effect című könyve pontosan erre az...

Az elmúlt években sokszor fogalmaztam meg magamnak és ügyfeleimnek is: korunk a szégyen kultúrája. Nem azért, mert az emberiség hirtelen „rosszabb” lett, mint korábban, hanem mert a mai társadalmi és technikai környezet olyan mennyiségű összehasonlítást, láthatóságot és elvárást hoz, amit az idegrendszerünk eredetileg nem ilyen intenzitásra kalibrált. A közösségi média, a folyamatos teljesítménykényszer, a „légy...

Az önbizalom témája ma már nem „motivációs szlogen”, hanem nagyon is konkrét életminőségi kérdés. A kutatások azt mutatják, hogy a tartósan alacsony önértékelés együtt jár gyakoribb szorongással, hangulatzavarral, párkapcsolati nehézségekkel és rosszabb fizikai egészséggel is. Közben a hétköznapi tapasztalat egészen mást sugall: sokan úgy érzik, hogy az önbizalom „vagy van, vagy nincs”, veleszületett adottság, esetleg...

Sok ADHD-s felnőtt ugyanazzal a belső mondattal él: „baj van velem”. Nem csak az időpontok, a határidők, a „majd holnap megcsinálom” projektek kicsúszásáról van szó, hanem arról, ahogyan ezek összeadódnak: a szégyenről, a bűntudatról, a visszatérő csalódásokról. Ha ehhez hozzátesszük a nehezen kezelt kritikát, a feszült párkapcsolati vitákat, a munkahelyi „miért nem tudsz normálisan koncentrálni?”...

Bár az agyunk éjjel-nappal dolgozik, a legtöbben soha nem ülünk le tudatosan átgondolni, hogyan</i érdemes használnunk. A mindennapokban inkább a következményeket érezzük: belső monológokat, szorongást, konfliktusokat, halogatást, döntési bénultságot. Sok ember fejében időről időre ugyanazok a kérdések keringenek: miért viselkedik velem máshogy a főnök, mint a többiekkel; miért akadok össze újra és újra ugyanazzal a...